Legelőből látványosság

Hogyan válik egy mocsaras terület Budapest meghatározó turisztikai célpontjává? A Fővárosi Levéltár A Liget egykor című kiállítása ezt az utat mutatja be.

A Fővárosi Levéltárban látható kiállítás három fő részből áll. A földszinten két tablósorozat látható: az egyik kronológiailag mutatja be a Városliget fejlődéstörténetét a legfontosabb időpontokat kiemelve, a XVIII. századtól kezdve, amikor Ökrösdűlő, a külvárosi gazdák kedvelt legeltetőhelye Pest tulajdonába került, egészen 1950-ig, a Vidámpark megnyitásáig. A tablók illusztrálására különböző városi rendeleteket, leveleket, hirdetményeket és plakátokat használtak fel.

A másik sorozat a Városliget és a város kapcsolatát mutatja be, elsősorban azokat a főbb átalakításokat és építkezéseket kiemelve, amelyek alapjaiban járultak hozzá ahhoz, hogy a Liget a város legpezsgőbb területévé, szórakoztató központtá és alkalmi kiállítások helyszínévé váljon. Az Andrássy út megépítésének koncepciójától kezdve, az Iparcsarnok, a Műcsarnok, a Vurstli és a Milleniumi tér felhúzásán keresztül a Felvonulási tér kiállításáig minden fontosabb konstrukcióról átfogó képet kaphatunk metszetekkel, tervrajzokkal és korabeli fotókkal.

Fotó: Biró Csaba

A kiállítás célja ugyanis nem az, hogy egy minden részletre kiterjedő fejlődéstörténetet mutasson be, hanem, ahogy a tárlat egyik készítője, Hidvégi Violetta fogalmazott: „csak néhány jellemző dolgot szerettünk volna megmutatni abból a nagy egészből, ami a Városliget történetét meghatározza.”

A történetnek hirtelen szakad vége: a Vidámpark 2013-as bezárása a tárlat utolsó főbb pontja. A Liget azóta is folyamatosan változik. Hidvégi elmondása szerint a jelen megosztó beruházásait szándékosan nem érintették a készítők.

A földszinti tablókon látható tervrajzok közül néhány eredeti formájában is megtekinthető. Az emeleti teremben helyszínrajzok, tervrajzok és fotók láthatók a különböző épületekről és persze magáról a Ligetről. Olyan különleges dokumentumokat állítottak ide ki, mint Nebbien Henrik 1813-as terve a Városliget megreformálására, az Állatkert és a Majomház tervrajza – vagy éppen Feszl Frigyes akvarelljei. Utóbbi Hidvégi személyes kedvence: „Ezekre a tervekre én bukkantam rá 1999-ben az Építészeti Múzeum kiállításainak előkészítésekor. Ez a tizenkét szögletű épület nemcsak 1860-62 környékén nyűgözött le mindenkit, hanem még manapság is csak elismerő szavakat vált ki az emberekből.”

Mindez, persze főként a szakemberek, várostörténészek számára volna érdekes, ha az emeleti kiállítás a képi világát nem egészítené ki számos anekdota és háttértörténet. Ilyen többek között az, hogy a milleniumi kiállításon merényletet terveztek az anarchisták. Ehhez a kiállításhoz kapcsolódóan alakították ki az Ős-Budavára multikulturális mulatónegyedet is, ahol a török, a francia, a skót és a magyar világ keveredett. A jelenhez közelítve a mulatónegyedet felváltotta a Vidámpark és a Petőfi Csarnok. A Vidámparknak emléket állító vitrinben belépőjegyek és ajándéktárgyak sorakoznak, a PeCsáéban pedig az ügyeleti jelentésbe pillanthatunk bele: „A buli elején befújt tűzriadó kicsit megtörte a hangulatot. Ez már sorozatban a 4. rendezvény, ahol képtelenség időben elkezdeni a bulit. A műszaki feltételek nem megfelelőek, az időbeni kezdés nem megoldható.”

A fenti terem falán rendeletek, hirdetések, és PeCsa plakátok mellett a szépirodalom is helyet kap. A magyar irodalom Városligetet említő részletei, a többi közt Krúdy Gyula, Vajda János, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza írásai olvashatók.

A kiállítás a társadalom és a kultúra minden szintjét érintő, átfogó képet ad, ezáltal mindenki találhat benne olyat, ami igazán megragadja: akár előjöhet belőle is a kutatói kíváncsiság, netán újraélheti pár kép láttán az ifjúságát.

Infó: A Liget egykor, Fővárosi Levéltár

A kiállítás május 11-ig még megtekinthető.