Tömegek a Balatonnál

A mostani hosszú hétvége rengeteg vendéget vonzott az ország valamennyi turisztikai körpontjába, így a Balatonhoz is. Az azonban még mindig kérdés, hogyan lehet egész évben a tópartra csalni a pihenni vágyókat.

A négynapos hétvégén végleg kinyitott a Balaton: a kereskedők és vendéglátósok egy részénél ugyan már a húsvéttal megkezdődött az előszezon, a tóparti vállalkozók többsége azonban mostanra időzítette a nyitást. Számításuk bejött, rengetegen keresték fel a hosszú hétvégén a magyar tengert, megteltek a szállodák és a panziók, s a nyaralótulajdonosok többsége is felkereste hétvégi házát. A tóparti vállalkozók reményei szerint a jó szezonkezdet hasonló folytatást ígér. Bíznak benne, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a szezon nem ér véget augusztus 20-szal, hanem megfelelő időjárás esetén kitart ősz közepéig. Az egész éves Balaton azonban még mindig csak álom és marketingfogás, megvalósulásához még rengeteg fejlesztésre lesz szükség a tónál.

Sokkal jelentősebbekre, mint ami a Balatoni Hajózási Zrt. 172. személyhajózási szezonjának hetekkel ezelőtt tartott megnyitóján elhangzott újdonságként: a korábbi 30 különböző telefonszám helyett új ügyfélközpont, egy virtuális call center tájékoztatja az érdeklődőket a különféle hajók menetrendjéről vagy éppen a hajóbérlési lehetőségekről – valljuk be, az okostelefonok korában ez azért már nem akkora durranás.

Az már nagyobb fejlesztéseget sejtet, hogy a kormány 2016 év végén egy 365,4 milliárdos keretet határozott meg uniós és hazai forrásokból a balatoni régió fejlesztésére.

- Egyelőre viszonylag kevés befejezett beruházásról beszélhetünk – tájékoztatott a Balatoni Szövetség elnöke –, ám a folyamat terv szerint halad. Balassa Balázs, aki Szigliget polgármestere is, elmondta, hogy van, ahol még a tervezésnél vagy közbeszerzésnél tartanak, de vannak olyan beruházások, ahol már elkezdték a kivitelezést. Ami a tópart valamennyi látogatójának azonnal szembeötlik: az összes vízparti település strandján komoly fejlesztések valósultak meg.

Megújul a viharjelzés

Nyolc új viharjelző állomást létesítenek a Balatonnál, modernizálják a már működő állomásokat és ötven új eszközzel erősítik a régió katasztrófavédelmi egységeinek mentési képességét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint. Balatonszepezden, Balatonedericsen, Fenékpusztán, Balatonszárszón és Tihanyban parti, Siófokon, Szigligeten és Keszthelyen pedig vízközépi viharjelző állomások létesülnek, emellett új gépjárműveket és eszközöket is beszereznek. Az egymilliárdos fejlesztés várhatóan jövő nyárra fejeződik be.

A szezon meghosszabbításához azonban a jó idő és a strandok jó állapota mellett több minőségi szálláshelyre és vonzó programokra is szükség van - fejtette ki lapunknak Balla György, a Balatonkeresztúrt, Balatonberényt és Balatonmáriafürdőt tömörítő 3B Turisztikai Egyesület elnöke.- Ahhoz, hogy a belföldi turisták körében ismét egyre népszerűbb a tó, az is kellett, hogy emelkedjen a szolgáltatások színvonala - értékelte a mostani helyzetet. Balla szerint sokat segít a vendéglátás áfájának 5 százalékra csökkentése, illetve, hogy a tóparti vállalkozók nagy része megértette: nem lehet kéthavi nyitva tartással megkeresni az egész évre elegendő bevételt. A szezon így már most is májustól októberig tart, ami a munkaerő szempontjából is kedvezőbb, hiszen könnyebb megfelelő képzettségű embert találni öt hónapra, mint két és félre.

A turisztikai egyesület elnöke úgy vélte, a szálláskínálatnál is érződik a javulás, ám a kisebb településeken még mindig kevés a minőségi vendégszoba. Valódi áttörést a Kisfaludy szállásfejlesztő programtól várnak. - A vendégeknek ma már nem az ár, hanem a szállás nívója az elsődleges - jegyezte meg az egyesületi vezető. S ha ez adott, akkor a megfelelő programok szervezése a következő feladat, mert a strandolás és napozás már nem elegendő elfoglaltság.

Balassa Balázs szerint nem könnyű egy nyári turizmusra berendezkedett térséget egész éves turisztikai célponttá fejleszteni, de megmozdult valami. - Egyre több településen fognak össze a szolgáltatók, önkormányzatok és állítanak össze olyan csomagokat, amelyek vonzóak lehetnek a nyári szezonon kívül is. Szerencsére egyre több vállalkozó jön rá, hogy a Balaton hosszú távú jövője miatt elengedhetetlen az egész éves foglalkoztatás, nyitva tartás, a szakképzett munkaerőt is csak így tudjuk a térségben tartani - tette hozzá a 3B elnöke. - A vendégek pedig már felfedezték, hogy a strandszezonon kívül is érdemes a tóhoz, vagy a háttértelepülésekre jönni különféle gasztronómiai rendezvényekre, vagy biciklizni, sétálni és a még viszonylag kevés téli produkció, például a wellness-lehetőségek is vonzzák a turistákat. Ezekből kellene minél több, s akkor tényleg egész éves Balatonról beszélhetnénk.

Rengeteg pénz kell az előrelépéshez

Legalább 15 éve mondja Csapody Balázs, az ország legjobb éttermei között jegyzett balatonszemesi Kistücsök tulajdonosa, hogy a hosszabb szezonhoz teljesen át kell alakulnia a tóparti szolgáltatási rendszernek.

- Megmozdult valami?

- Szerencsére ezt mára sokan felismerték, főleg azok, akik az elmúlt néhány évben kezdtek vállalkozásba a tó körül, vagy a régi balatoni családok új generációi. Nekik köszönhetően egyre több az egész évben nyitva tartó szálloda, étterem, borászat.

- A szezont eddig mégis csak kitolni sikerült, de októbertől márciusig a Balaton még mindig kihaltnak tűnik.

- Hogy ez változzon, első lépésként rengeteg színvonalas szálláshelyre lenne szükség. Emellett megannyi attrakcióra, s itt nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen egy kis sajtkészítő üzem vagy egy lekvárfőző is turistacsalogató lehet. És persze össze kellene fognia a vendéglősöknek, a szolgáltatóknak, felfűzni egymásra a vendégek számára vonzó programokat és helyeket. A legfontosabb viszont talán a marketing, hiszen a Balaton sokak számára még mindig csak a strandolást jelenti. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő reklám nemcsak a helyiek dolga, hanem állami feladat is.

- A kormány 2016 év végén irdatlan pénzt, közel 366 milliárd forintot határozott meg a Balaton-régió fejlesztésére. A vasúti építkezéseken kívül látható már ennek bármi nyoma?

- Sokat várok a Kisfaludy szállásfejlesztő programtól, a térséget népszerűsítő kampányoktól, Szerintem a jövőkép biztató.

- Eltűnhetnek végre a szakadt bódékból kínált, olajtól csöpögő lángosok, melyeket zsíros könyöklőkön kellett legyűrni?

- A lángos a Balaton része. Nem kell, hogy kiszoruljon, csak éppen megfelelő minőséget kell adni, s persze normális körülmények között. Ebben is látható az előrelépés és nemcsak klasszikus éttermi szinten, hiszen például nagyon nívós hamburgerzők vagy kis családi vendéglők nyíltak sokfelé. Ezekkel pedig meg lehet szólítani egy újabb vendégkört, hiszen egy kockás abroszos, klasszikus „nagymamás” helyen is kiváló minőségű szolgáltatást nyújtanak.

- A jó konyha szezonon kívül csak a gasztroturistáknak vonzó, akik néhány órás falatozás után továbbállnak. A települések pedig nem tudnak minden hétvégére programokat szervezni a szezonon kívül.

- Ehhez komoly vállalkozói vagy állami tőkére, esetleg mindkettőre szükség lenne. Remek dolog például télen a kis jégpálya Balatonlellén, de egy téli sportközpont sokkal komolyabb réteget meg tudna szólítani. Ahogyan a wellnesszel kombinált uszodák is. Nem tudom, kinek a feladata, hogy nagy, szolgáltató beruházásokat hozzon a tó mellé, de az egész éves szezonhoz ezek feltétlenül kellenek.

Budapesti elitárak a tó mellett

A gazdasági válság jócskán leverte a balatoni ingatlanárakat. A nyugati medencében, Balatonmáriafürdőn és Balatonfenyvesen akár 3-4 millió forintért is lehetett nyaralót venni, az elmúlt években azonban előbb szép lassan visszaaraszoltak az árak a 2008 előtti szintre, most pedig már bőven meg is haladják azokat.

- Valamelyest lassult a drágulás, pedig még mindig nagy a kereslet, főként az új, illetve az ezredforduló után épült nyaralók iránt – mondta a Népszavának Bonifert Tamás ingatlanszakértő. A szakember szerint a főként a Balaton keleti medencéjének felkapott helyein: Siófokon, Balatonalmádiban, Tihanyban, Balatonfüreden nőttek az átlag felett az árak, melyek sokszor a legdrágább budapesti kerületek négyzetméter áraival vetekszenek.

- Egy jó állapotú, korszerű nyaraló a kisebb településeken is 350 ezer forintról indul – tette hozzá Bonifert Tamás –, de akadnak olyan közvetlen tóparti, vagy az északi oldalon örökpanorámás épületek, melyeknél 650 ezer forintról indul a négyzetméterár, s különleges esetekben akár az egymilliót is elérheti. A legkeresettebbek persze a 10-20 millió forint közötti nyaralók, de ezekből egyre kevesebb jól eladható akad, mert az eladók gyakran túlértékelik ingatlanjaikat. A legolcsóbb helyek még mindig Máriafürdő, Berény és Fenyves, Budapestről ezek ugyanis távolinak tűnnek, noha az M7-es sztrádán Siófoktól 35-40 perc alatt elérhetők, és ezek a települések még a klasszikus, nyugodt, családi nyaralóhelyeknek számítanak.