Mérlegelnek - Jobb, ha bent van, mint ha kívül

Megelégelte a Fidesz-kormány évek óta tartó EU-ellenes kampányát az Európai Néppárt vezetése, ám mégis csak figyelmeztetést kaphat a Brüsszelbe rendelt miniszterelnök.

Barátságos figyelmeztetést kaphat Orbán Viktor Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) vezetőitől. Megfigyelők nem számítanak ennél határozottabb állásfoglalásra a Fidesz pártcsaládjának első embereitől, akik tisztázó beszélgetésre az EU székhelyére invitálták a magyar kormányfőt. Néppárthoz közelálló források megerősítették a Népszavának, hogy Joseph Daul pártelnök és Manfred Weber európai parlamenti frakcióvezető ül ma tárgyalóasztalhoz a magyar miniszterelnökkel. Hozzátették, a látogatásáról még a magyarországi parlamenti választások előtt döntöttek.

Informátoraink elmondták, hogy az EPP vezetői — akik gratuláltak Orbán Viktornak az újraválasztásához — a találkozón aggodalmaiknak is hangot kívánnak adni a Fidesz és a magyar kormány egyes intézkedései miatt. Ezek közé tartoznak a már korábban is felhánytorgatott témák: a Közép-Európai Egyetem (CEU) még mindig rendezetlen sorsa és a civil szervezetek elleni folyamatos támadássorozat.

Egy évvel ezelőtt az Európai Néppárt elnöksége egy szokatlanul éles hangú sajtóközleményben kérte számon a kormányfőn az alapvető jogok korlátozását és a jogállam semmibevételét, beleértve az oktatás szabadságának és az egyetemi önállóságnak az eltiprását. Arra is felhívták a figyelmét, hogy megelégelték a kormány évek óta tartó EU-ellenes kampányát. A tavalyi orbáni ígértekkel szemben pedig Budapest továbbra sem fogadta el a bizottsági véleményeket, inkább vitatta azokat, majd hagyta, hogy a két jogszabály az Európai Unió Bírósága elé kerüljön, ami hosszú eljárásban fog dönteni az uniós joggal való megfelelésükről. Közben megszületett a "Stop, Soros!" nevet viselő törvénycsomag tervezete is, amely az eddigieknél is szigorúbban büntetné a "migrációt támogató” civileket. Az elfogadás előtt álló jogszabályokat már vizsgálja az Európai Bizottság, és bírálja több európai valamint más nemzetközi szervezet. Folytatódik az Európai Unió és intézményeinek kormányzati szintű szapulása is, ennek legfrissebb példáját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szolgáltatta múlt heti európai parlamenti felszólalásával.

Néppárti körökben felháborodást kelt az uniós források nagyarányú szabálytalan felhasználása is. Éppen egy német kereszténydemokrata EP-képviselő, Ingeborg Gräßle volt a szerzője annak a frissen elfogadott parlamenti szakbizottsági állásfoglalásnak, amely a korrupció magas szintje miatt a legsúlyosabb szankciós eljárás megindítását javasolja Magyarország ellen.

Bár az EPP-ben egyre többen vannak, akik mélyen elítélik a Fidesz-kormány illiberális államot építő tevékenységét, egyelőre nincsenek elegen ahhoz, hogy ajtót mutassanak a Fidesznek. Az Európai Néppárt számos vezető tisztségviselője még mindig úgy vélekedik, hogy Orbán Viktorra és pártjára nagyobb befolyást lehet gyakorolni a szervezeten belül, mint kívül.

Joseph Daul és Manfred Weber ma Brüsszelben megint megpróbálkozik vele.

Mégis jöhet a pénzügyi szigorítás

A Financial Times úgy értesült, hogy az Európai Bizottság egy olyan rendeletre tesz javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami – vagy regionális – hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénzek elosztását. A tekintélyes brit üzleti napilap internetes oldalán vasárnap éjjel közzétett tervről itthon a hvg.hu számolt be elsőként, hozzátéve, a javaslat azt jelzi: a bizottság megtalálta a megoldást arra, hogyan foszthat meg egy kormányt az EU-pénzektől anélkül, hogy a támogatások közvetlen kedvezményezettjei kárt szenvednének.

A terv alapján úgy függeszthetik fel a kifizetést, hogy az érintett kormányok nem tudják megvétózni a döntést – idézi az angol lapot a hvg.hu. Brüsszel az uniós alapszerződésből a költségvetési tervezés alapját meghatározó 322. cikkre hivatkozva javasolja az új rendelet bevezetését, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges. Ez legalább 15 tagországot, és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti, vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózni a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.

Lapunk értesülései szerint a javaslatok között szerepel, hogy a közösségi támogatásban részesülő tagállamnak szorosan együtt kell működnie az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF), valamint a 2020-ban felálló, az uniós csalások ügyében nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására jogosult Európai Ügyészséggel.