Putyin nem minden oroszok cárja

Mintegy 1600 ellenzéki tiltakozót vettek őrizetbe az orosz hatóságok a szombati ellenzéki tüntetéseken, amelyeken Vlagyimir Putyin elnök hétfői beiktatása, illetve az Oroszországot fojtogató korrupció ellen szervezett Alekszej Navalnij - jelentette a Reuters hírügynökség. Az AFP összesítése szerint a különböző orosz nagyvárosokban 1029 tiltakozót vettek őrizetbe, köztük Putyin elnök legismertebb ellenfelét, magát Navalnijt.

"Ha úgy véled, hogy ő nem a cárunk, menj ki tüntetni városod utcáira. Kényszeríteni fogjuk a csalókból és tolvajokból álló hatóságokat, hogy számoljanak a több millió állampolgárral, aki nem szavazott Putyinra" – ezzel a felhívással fordult az oroszokhoz Navalnij. Felhívására mintegy 90 településen vonultak utcára az emberek. A hatóságok, akárcsak az utóbbi időben minden alkalommal, ezúttal sem engedélyezték a megmozdulást, pontosabban annak útvonalát. Az ellenzékiek azonban Moszkva és Szentpétervár központjában gyűltek össze, a hatóságok pedig - miután felszólították őket a távozásra - erőszakkal, könnygáz bevetésével verték szét a demonstrációt.

A Putyin-rezsim egyik legismertebb nemzetközi szócsövének számító Russia Today hírtelevízió hangsúlyozta a demonstrációk illegális jellegét, hozzátéve, hogy a hatóságok számtalan helyszínt ajánlottak a moszkvai és szentpétervári tüntetőknek, akik azonban minden variánst elutasítottak, és ragaszkodtak azon álláspontjukhoz, hogy jogukban áll, „bármikor, bárhol” megrendezni a megmozdulást.

Orosz rendőrségi források szerint a fővárosban 1500, Szentpéterváron pedig 2000 tüntető vonult utcára - eszerint tehát a demonstrációk résztvevőinek közel egyharmadát vették őrizetbe.

Navalnijt, akit az utóbbi időben minden tiltakozó megmozduláson azonnal kiemelnek a tömegből, amint megérkezik, ezúttal is azonnal elfogták, amint a Puskin téren megjelent, majd éjfél körül szabadon engedték.

A helyszíni tudósítások képei ezúttal is azt igazolták, hogy - akárcsak a korábbi, Navalnij által meghirdetett demonstrációkon - ezúttal is feltűnően sok volt a fiatal a tiltakozók között.

Az Európai Unió elítélte az orosz rendőrség brutalitását és a tömeges őrizetbe vételeket. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő közleményében hangsúlyozta: az erőszak alkalmazása, a több mint ezer ember őrizetbe vétele alapvető emberi jogokat sért, mindenekelőtt a véleménynyilvánítási és gyülekezési jogot.

Sztálin babérjaira tör

Negyedik elnöki mandátumát kezdi meg Vlagyimir Putyin, beiktatására hétfőn kerül sor. A március 18-i elnökválasztást 76,69 százalékkal nyerte meg 67,5 százalékos részvétel mellett. Alekszej Navalnij bírósági tiltás miatt nem indulhatott a választáson. Putyin 2000 óta áll Oroszország élén, először két négyéves elnöki mandátumot töltött ki, majd egy kormányfői ciklust. Ez idő alatt változtatták meg az alkotmányt és Putyin újabb, immár két hatéves elnöki mandátumlehetőséget kapott, összességében tehát 24 év esélyt az ország élén. Ezzel megelőzte Leonyid Iljics Brezsnyevet, aki 18 évig (1964-1982) vezette a Szovjetuniót, ennél hosszabb ideig csupán Sztálin állt a birodalom élén, ő 1924 és 1953 között volt a Kreml lakója.