ÁSZ;közpénzek;kistelepülések;

2018-05-07 07:03:00

Kistelepülésekre sújt le a számvevőszék pörölye

– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem független, nem szakmai, nem tisztességes, ezért nem lehet bizalmatlanság nélkül figyelni a tevékenységét – mondta Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármester annak kapcsán, hogy a testület az állami támogatások elvonását helyezte kilátásba Veresegyház, Mátraverebély és Kiscsécs esetében. Eddig csak ellenzéki vagy független vezetésű településeket fenyegetett meg az ÁSZ az állami támogatások megvonásával.

– Az ÁSZ első alkalommal élt azzal a törvényben biztosított lehetőségével, amely alapján a közpénzfelhasználás szabálytalanságai miatt kezdeményezte a három önkormányzat költségvetési támogatásainak felfüggesztését, mert gazdálkodásukban súlyos, illetve visszatérő szabálytalanságokat azonosított – mondta Horváth Bálint a szervezet kommunikációért felelős főtanácsosa.

A települések – mint arról írtunk – nem vitatták a hibákat, de jelezték: valójában kisebb adminisztratív mulasztásokról volt szó, miközben a büntetés súlyos, lesz, ahol például benzint sem tudnak majd venni a fűnyíróba, kézzel kell kaszálniuk.

Budaörs polgármestere szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy az ÁSZ – amely a választások előtt csak az ellenzéki pártokat vizsgálta és büntette – a kétharmad "árnyékában" csak ellenzéki vagy független polgármester vezette településekre sújtott le. Wittinghoff Tamás hozzátette: a nyilvánosságra került információk szerint olyan csekély jelentőségű adminisztratív hiányosságokról volt szó, amely egyáltalán nem indokolna ilyen súlyú büntetést: ez is megerősítheti azt a vélekedést, hogy az ÁSZ nem szakmai, hanem politikai okokból dönt büntetésről, eljárásról.

Hasonló a véleménye Gémesi György, gödöllői polgármesternek is. Szerinte lehet, hogy pusztán szakmai okokból "meszeltek el" három olyan települést, amelyet független vagy ellenzéki polgármester vezet, de nem lehet kizárni azt sem: az ÁSZ-vizsgálatot felhasználva a hatalom a kis falvak "inkompetenciáját" igyekszik majd majd bizonygatni, ha netán az önkormányzati rendszer átalakítása kerül majd terítékre. Az Új Kezdet alapítója, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a független vagy ellenzéki polgármester irányította falvakat vagy városokat mintha külön kipécéztek volna az ellenőrök: Gödöllőn például a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzati cégeknél egymást érték az ÁSZ, az államkincstári, és a NAV ellenőrzések.

A szocialista vezetésű, nyolcszáz fős Tarnaszentmiklóst eddig elkerülte az ÁSZ-vizsgálat, de Buda Sándorné polgármester lapunknak azt mondta: mélyen együttérez a megbüntetett településekkel. Szavai szerint az ilyen jellegű, apró hibák kijavításában az államnak inkább segíteni kellene, s nem mindjárt a támogatások megvonását kezdeményezni. Beszéltünk olyan, a szankciók által nem érintett polgármesterrel is, aki szerint az ÁSZ-vizsgálat és a most először kilátásba helyezett pénzbefagyasztás megerősíti a gyanúkat, hogy az új Orbán-kormány hozzá akar nyúlni az önkormányzati rendszerhez s megszüntetné a kis falvak önállóságát. – Ha nem az ÁSZ, akkor a Magyar Államkincstár zaklat bennünket, kisebb-nagyobb szabálytalanságokra hivatkozva faragják a nekünk átutalandó kvótákat, mindent nyolcszor ellenőriznek, abszolút bizalmatlanok, az egész rendszer arra épül, hogy hibákat találjon, s büntessen – panaszkodott egy kis szabolcsi falu polgármestere.

Vidéki kockázatok, fővárosi veszélyek

Ha a kormány azt tervezi, hogy – akár az ÁSZ elmarasztalásaira hivatkozva – belenyúl az önkormányzati rendszerbe, s a kétezer-, vagy más források szerint ötezer fő alatti településeknél megszüntetné a klasszikus értelemben vett önkormányzatiságot, azzal épp a Fidesz követne el politikai harakirit. A Policy Agenda nemrégiben nyilvánosságra hozott, s a választási eredményeket elemző megállapításai szerint ugyanis a kormánypárt épp a kistelepüléseken „tarolt”. Szerintük ez a választási eredmény azt jelenti, hogy az 5000 fő alatti települések önkormányzataihoz nem nyúlhat a Fidesz, ha nem akarja veszélyeztetni a szavazóbázisát. Az adatokból kiderült: minél kevesebben élnek az adott településen, annál magasabb a Fidesz-KDNP lista támogatottsága, s még abban a 213 faluban is győzött a kormánypárt, ahol az állami nyilvántartás szerint évek óta betöltetlen például a háziorvosi praxis, vagyis lenne ok az elégedetlenségre. Megállapították, hogy a kistelepülésen élők szavazási motivációit nagyban befolyásolta a helyi „véleményvezérek” szerepe, vagyis a képviselők és a polgármester. A kormánypártok nagyon erős kistelepülési támogatottsága pedig egyben azt is jelenti, hogy politikai öngyilkosság lenne ehhez a területhez hozzányúlniuk – állapította meg a jelentés. A Policy Agenda szerint így igazából Budapesten lehet számítani változtatásokra, vagyis például a közvetlen főpolgármester-választásra, s a kerületek átalakítására.