Gál Mária;
Irán;Izrael;Szíria;
2018-05-11 07:32:00
Forr a Közel-Kelet
Újabb nyílt fegyveres konfliktus bontakozik ki a polgárháborús ország területén, ezúttal Izrael és Irán között. Hovatovább mindenki háborúzik mindenki ellen.
Az 1973-as Jom Kippuri-háború óta a valaha volt legnagyobb összecsapás zajlott az iráni és az izraeli hadsereg között. A szerdáról-csütörtökre virradóra végrehajtott hadművelet egyben a legsúlyosabb volt Izrael részéről szír területen a 2011-ben kezdődött polgárháború kezdete óta.
Nem csak az izraeli légitámadás mértéke, kiterjedtsége jelentett fordulatot a korábbiakhoz képest, hanem mindenekelőtt az, hogy az izraeli hadsereg nyíltan vállalta azt. Izrael a háború kezdetétől egyértelművé tette, nem fogja eltűrni az iráni jelenlétet a Golánon és Szíriában, és ennek megfelelően az elmúlt években többször lecsapott iráni katonai célpontokra, főképp fegyverraktárakra, valamint olyan fegyverszállítmányokra, konvojokra, amelyeket a szíriai háborúban ugyancsak az Aszad elnök oldalán harcoló libanoni Hezbollahnak szánt Irán. A támadásokról szóló híradásokra azonban - bár mindig az izraeli hadsereget nevezték meg elkövetőként - Tel-Aviv eddig sohasem válaszolt, nem cáfolta, nem is erősítette meg a hírt.
Először szerdán közölte az izraeli hadsereg és Avigdor Lieberman védelmi miniszter, hogy légicsapást mértek iráni célpontokra Szíria területén kedd éjszaka, majd csütörtökön az újabb légicsapás kapcsán a hadsereg, az IDF egyenesen azt jelentette be, hogy “több hónapra” visszavetette Irán katonai képességeit Szíriában. Az IDF megjegyezte, nem törekszik a konfliktus eszkalációjára Iránnal, de a továbbiakban is reagálni fog minden olyan kísérletre, amely veszélyezteti Izrael szuverenitását és biztonságát. (Az iráni katonai jelenlétet Szíriában pedig Izrael komoly fenyegetésnek tartja saját biztonságára és a regionális stabilitásra egyaránt).
Az Irán és Izrael között feszültség veszélyeire hívta fel a figyelmet a francia államfő. Emmanuel Macron csütörtök reggel közleményben jelezte, hogy még a nap folyamán egyeztet a kérdésről a német kancellárral Aachenben. Az elnök ott vette át az idén neki ítélt Nemzetközi Károly-díjat. Angela Merkel az ünnepségen arról beszélt, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, mert a nagy globális konfliktusok már a kapuk előtt zajlanak. Macron egy múlt heti interjúban az iráni atomalku kapcsán körvonalazódó amerikai álláspontra hivatkozva emlékeztetett rá, a megállapodás felmondása háborús kockázattal jár a közel-keleti térségben, Trump elnök döntésével kinyithatja Pandora szelencéjét. Az európai államok kitartanak az egyezmény fenntartása mellett.
A csütörtök hajnali komolyabb támadás már a levegőben lógott. Izrael már idegesen reagált a hét végi libanoni választásra, amelyet a Hezbollah és szövetségesei nyertek meg. Csak fokozta aggodalmát, hogy Donald Trump elnök kedden kiléptette Amerikát az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris egyezményből. Az izraeli légierő még aznap éjszaka iráni célpontokat támadt Szíriában és számított az iráni válaszra is, hiszen a Golánon, valamint a határ közelében elrendelte az óvóhelyek megnyitását. Az iráni Forradalmi Gárda, a teheráni elithaderő al-Kudsz brigádjai szerda éjfél után ki is lőttek 20 rakétát izraeli területre, amire megtorlás volt a csütörtök hajnali izraeli válasz.
Az is újdonságnak számít a konfliktus történetében, hogy Izrael először tulajdonított egy támadást közvetlenül Iránnak, ez esetben az al-Kudsz brigádoknak, nem pedig valamely, a perzsa állam által finanszírozott „helyettesítő” erőnek, a Hezbollahnak vagy más síita milíciának. Izrael értesítette az orosz hadsereget is a támadásról, Aszad elnököt pedig figyelmeztette, hogy ne avatkozzon be. Az IDF a támadás után közölte, hogy mivel a figyelmeztetés ellenére a szír légvédelem izraeli gépekre lőtt, az iráni logisztikai központok, fegyverlerakatok és egyéb bázisok mellett szíriai légvédelmi rendszereket is támadott. Izrael ugyanis a szíriai rezsimet teszi felelőssé a területén zajló eseményekért.