Emmi;Fidesz;kormányalakítás;Balog Zoltán;minisztérium;innovációs központ;Gulyás Gergely;Információs Hivatal;előterjesztés;Kásler Miklós;Miniszterelnöki Kormányiroda;

2018-05-11 14:02:00

Gulyás Gergely a technológiában is a keresztényt szereti

Keményen centralizált rendszert épít a kormány, amit a jövőben tetszése szerint alakíthat, még törvényt sem kell módosítania hozzá. A kritikák pedig továbbra sem hatják meg a kabinetet: például az Emmivel kapcsolatos botrányok után is ragaszkodik az emberminisztérium egyben tartásához is.

Terjedelmes parlamenti beszédben állt ki az új kormánystruktúra mellett Gulyás Gergely fideszes képviselő, a Miniszterelnökség várományos új vezetője: a szervezetátalakítás törvényjavaslat formájában is bemutató Gulyás több pontban ismételte a már lapunkban is megjelenteket, előadásában vannak azonban új elemek – például a vallásosság ismételt, hangsúlyozott szerepe.

Meglepő például, hogy a politikus célkitűzésként a családvédelmet, a teljes foglalkoztatottságot, és a keresztyén kultúra megőrzését említette – a régies kifejezést a protestáns, konkrétabban a református közösségek használják, így önmagában is szűkített kört jelöl, miközben Magyarországon a katolikus vallásúak vannak többségben.

Gulyás Gergely az új tárcaként induló Innovációs és Technológiai Minisztérium kapcsán is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ide szervezik azokat a feladatokat, amik egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához kellenek.

A sor folytatódik: a fideszes politikus kiállt a sokat kritizált Emmi mellett, és állította, hogy a „egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik". Emlékezetes, a minisztériumot korábban vezető egykori református lelkésznek, Balog Zoltánnak is voltak erős mondatai: viccnek nevezte a pedagógushiányt, romaügyben eldöntetlennek tartotta, hogy a határon túli magyar ajkú cigányok tehertételt vagy erőforrást jelentenek a magyar közösség számára. Egy belvárosi, mentősöknek szervezett reggelin pedig a meghívottak alacsony fizetésével viccelődött.

Utódja, az onkológus Kasler Miklós minderre képes volt rátromfolni, de legalább szintén megbízható keresztény:a halálos betegségek 80 százaléka megelőzhető lenne szerinte a Tízparancsolat  betartásával.

Érdekes momentum volt továbbá Gulyás felszólalásában, hogy azt ígérte: a következő években a fővárosban jöhetnek nagyobb volumenű egészségügyi fejlesztések – a felsőoktatás felügyeletében, irányításában pedig komolyabb változásokat jósolt. Szintén elgondolkodtató, hogy vitára érdemesnek nevezte a felvetést: a kormány rendeletben élhetne szervezetalakítási szabadságával, ami az eddiginél is nagyobb mozgásteret jelentene a belső építkezéshez.

A kormány a jelenleg ismertetett tervek szerint tíz minisztériumból állna: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

A pénzügy összedolgozna a innovációs tárcával, a külügy pedig visszakapná a Miniszterelnökségtől a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalt, amit 2012-ben vettek el a szervezettől. Orbán Viktor felügyeletével feláll a tárcáktól függetlenül működő, kormányzati igazgatással foglalkozó Miniszterelnöki Kormányiroda is – a hivatal létrehozása jelezheti, hogy a miniszterelnök az eddigiektől eltérően irányítani és nem vezetni szeretné a kabinetet, tehát kormánytagok bevonása nélkül is átvinne döntéseket.