Szent város, forrongó közegben

Ma avatják fel az Egyesült Államok Jeruzsálembe áthelyezett nagykövetségét, miközben palesztinok tízezreinek a tiltakozása várható Izrael és a gázai övezet határán.

Donald Trump amerikai elnök tavaly deceberben jelentette be, hogy Washington Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet, és Tel-Avivból átköltözteti oda nagykövetségét. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jeruzsálem keleti, arab részét, és a jogi értelemben 1980-ban történt bekebelezés azóta sem kapott általános nemzetközi elismerést. A nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezése amerikai részről ennek az elismerésnek az irányába mutat, miközben az Egyesült Államok eddig hivatalosan azt az elvet vallotta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése az úgynevezett kétállami megoldást igényli, vagyis azt, hogy Izrael mellett jöjjön létre az önálló palesztin állam, szintén jeruzsálemi székhellyel. Jeruzsálem mind a zsidók, mind a muszlimok számára szent város – amellett, hogy a keresztények szemében is az.

A mai nagykövetség-avatási ünnepséget, - amelyen le fogják játszani Donald Trump videóüzenetét, és személyesen ott lesz az amerikai elnök lánya, Ivanka Trump, valamint az ő férje, Jared Kushner -, Izrael Állam megalakulásának a 70. évfordulójára időzítették. Izraelben május 14. ünnepnap – ám az azt követő nap a palesztinok számára a szerencsétlenséget jelentő Nakbának nevezett gyásznap: arra emlékeznek, hogy az 1948-as háború nyomán 760 ezer palesztint űztek el szülőföldjükről.

Ciszjordániában és a gázai övezetben jelentős palesztin tiltakozó megmozdulásokra lehet számítani. Izrael egy gyalogos dandárnyi katonai erősítést vezényelt a Jordán folyótól keletre eső megszállt területre, a Hamász szélsőséges palesztin mozgalom ellenőrzése alatt álló Gáza határa mentén pedig két újabb gyalogos dandár jelent meg. Ott már szombaton lezárták a Kerem Salom teherforgalmi határátkelőt, ahol előzőleg megrongáltak és meggyújtottak egy gázvezetékcsonkot. A gázai-izraeli határ mentés március vége óta tartanak a „visszatérést” hirdető palesztin zavargások, és az izraeli katonák azóta eddig 54 embert öltek meg a határkerítés áttörésével próbálkozók közül. A legutóbbi áldozat, egy 15 éves fiú szombaton halt bele az előző nap szerzett lőtt sebébe.

Az Izrael körüli nemzetközi feszültséget növeli, hogy mindeközben a zsidó állam egymás után hajt végre támadásokat Szíriában az ottani iráni katonai jelenlétről tanúskodó célpontok ellen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű szervezet szombati tájékoztatása szerint az elmúlt héten 42 ember - köztük legkevesebb 19 iráni állampolgár - vesztette életét ilyen légicsapásokban.

Az as-Sark al-Auszat című, Londonban megjelenő szaúdi napilap úgy értesült: az izraeli miniszterelnök bizonyítékot mutatott be az orosz elnöknek arra vonatkozóan, hogy Irán rakétaállásokat telepít Szíriában, ahonnan támadást készül végrehajtani Tel-Aviv ellen.

Az Egyesült Államok mellett eddig csak Guatemala, majd egy héttel ezelőtt Paraguay jelentette be, hogy Jeruzsálembe helyezi át izraeli nagykövetségét. Ebből az alkalomból Horacio Cartes paraguayi elnök azt tervezi, hogy május végéig Izraelbe látogat. Több jelentés szól azonban arról, hogy a színfalak mögött számos további állam mérlegeli nagykövetségének áthelyezését.

Magyarország is vétózott

Milos Zeman cseh elnök szóvivője, Jirí Ovcacek szombaton közölte, hogy a Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Románia megakadályozta egy olyan közös EU-állásfoglalás elfogadását, amely bírálta volna az Egyesült Államokat a nagykövetség áthelyezése miatt. A közismerten muszlimellenes Zeman azt szeretné, ha a cseh nagykövetség is átköltözne Jeruzsálembe. Ezt fontolgatja a román kormány is, de ott a jobbközép pártállású Klaus Iohannis államfő élesen szembefordult a szociálliberális kabinettel, mondván, előbb nemzetközi megállapodásra van szükség Jeruzsálem jogállásáról.

Decemberben, Trump döntésének a bejelentése után hasonló történt: akkor a magyar diplomácia mondott nemet arra az állásfoglalás-tervezetre, amelyet Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője fogalmazott meg, és amely elmarasztalta volna Washingtont. A budapesti külügyi tárca egyelőre nem reagált a Népszava megkeresésére sem az uniós állásfoglalás-tervezet újabb „megfúrását”, sem a nagykövetség elhelyezésére vonatkozó magyar szándékokat illetően. A budapesti izraeli nagykövet viszont a minap bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a következő hetekben Izraelbe látogat.