Nem államosíthatják a Golgotát

Hatályon kívül helyezte a bíróság csütörtökön azt a határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

A megismételt elsőfokú eljárás jogerős ítéletének indoklásakor a bíróság kiemelte: a Kúria 2017. júliusi végzésében egyértelmű iránymutatást adott arról, hogy szigorúan el kell határolni az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. A bíróság megállapította, hogy a védetté nyilvánítási eljárás megindítása közvetlenül összefüggött a festmény eladásáról szóló tárgyalások elakadásával, így sérült a tulajdonos, Pákh Imre joga a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogállamiság alapelve is - indokolta döntését a bíróság, amely szerint az állam közhatalmi aktusa, vagyis a védetté nyilvánítási eljárás megindítása és az erről szóló döntés a jogbiztonság alapelvével ütközve jelentős módosulást eredményezett a felek magánjogi jogviszonyában.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, s hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről.

A felperes keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasította, indoklása szerint ugyanis tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem volt aránytalan.

A Kúria a hatályon kívül helyezésről szóló indoklásában rámutatott: álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.

Az ítélet ellen a fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a peres felek kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától hatvan napon belül.

A pénz döntött?

A Golgotát 1884-ben festette Munkácsy Mihály Párizsban, majd 1887-ben Amerikába vitték, ahol egy amerikai üzletember megvásárolta. 1988-ban vette meg Julian Beck amerikai kereskedő, aki 1991-ben hozatta kölcsönzéssel Magyarországra kiállítás és restaurálás céljából, 1993-tól Magyarországon volt látható kiállításon a debreceni Déri múzeumban. Julian Beck a képet felajánlotta megvételre a magyar államnak, amely azonban akkor elzárkózott ettől. A képet 2003-ban Pákh vásárolta meg és letéti szerződést kötött a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben.

L. Simon László még államtitkárként 2013-ban jelezte, hogy a magyar állam szeretné megvásárolni a festményt. A tulajdonos akkor beszerezte a szakértői értékbecsléseket és megállapodást kötött Lázár János államtitkárral, az akkori vételár 9 millió dollárról szólt.

Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni 6 millió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban 9 millió dollár alatt nem volt hajlandó eladni.

Mostantól Pákh - aki elég régóta elszenvedi ezt a hercehurcát - oda viszi a festményt, ahová akarja, azaz ha az állam nem fizeti ki a kért összeget, megpróbálhatja eladni másutt, másnak.