Egyre fogynak a civilek

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:00
2017. MÁJUS 17., KOSSUTH TÉR - Civilek demonstrációja Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
A hazai civil szektor pénzeinek tizede sem jön külföldről, a szektor alig 1,6 százaléka foglalkozik politikával, de ezeket össztűz alatt tartja a kormány.

Nem csak a „Stop, Soros!” néven ismertté vált jogszabálycsomag jelzi, hogy Magyarországon egyre nehezebb a civilek helyzete: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szervezetekről szóló kiadványa szerint ugyanis 2011 óta összesen négyezerrel csökkent a működő szervezetek száma. Pedig hét évvel ezelőttig még fejlődés jellemezte a szektort és az 1990-es 15 ezer helyett 65 ezer nonprofit egyesület volt bejegyezve. A trend a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel fordult meg, ennek következtében a 2016-os adatfelvétel idején már csak 61 ezer szervezetet tudtak összeszámolni.

A rendszerváltás előtt egyébként szintén nem kedveztek az állami ellensúly szerepét is betöltő civileknek, hiszen míg 1932-ben több mint 14 ezer egyesület végzett valamilyen tevékenységet, addig az 1970-es és 1980-as években már csak 6-8 ezer.

A 2011 óta tapasztalható megszűnési hullám mindenesetre tovább folytatódhat, a kormány tervei szerint ugyanis az új parlament elsőként a "Stop, Soros!" néven ismertté vált törvénycsomagot fogadja el. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy kedden már benyújtják a parlamentnek a javaslatokat, a csomag alaptörvénymódosítást igénylő részeit pedig egy héttel később tárgyalják.

A korábban közzétett változathoz képest azonban jelentősen módosul majd a törvényjavaslat. Gulyás Gergely elmondása szerint például kiveszik belőle azokat a passzusokat, amelyek a bevándorlásszervezési illetéket írták volna elő, amit a „migrációt támogató szervezeteknek” kellett volna fizetniük külföldről származó juttatásaik után. Mértéke 25 százalékos lett volna, ám Gulyás Gergely szerint ez indokolatlanná vált, mert az új változat szerint bűncselekménynek számít majd az „illegális migráció szervezése”. Ennek megfelelően azt is megpróbálják majd meghatározni, hogy mely egyesületek minősülnek „illegális migrációt támogató szervezetnek”, azonban – mint ahogyan arról lapunk több alkalommal is beszámolt – ez várhatóan számos jogvitát eredményez majd. Ennek egyik oka, hogy – mint ahogyan a neve is mutatja – ez a tevékenység eddig is büntetendő volt. Gulyás Gergely szerint olyan csomagot hoznak létre, amely öt törvényt módosít: a Btk.-t, a rendőrségi törvényt, a menedékjogról szóló törvényt, az államhatárról szóló törvényt, és a szabálysértési törvényt.

A kormány célkeresztjében lévő szervezetek - így például a Helsinki Bizottság, a TASZ, valamint az Amnesty International -, lapunk megkeresésére azt közölték, hogy kommentárjukkal megvárják a törvényjavaslat végleges szövegét.

A KSH kiadványa egyébként részletesen kitér a nonprofit szervezetek típusaira és bevételi forrásaira is. Ennek alapján a legtöbb szervezet valamilyen hobbitevékenységhez, kultúrához, sporthoz, vagy oktatáshoz kapcsolódik, ezek teszik ki az összes egyesület nagyjából 60 százalékát. Politikai vagy jogvédő tevékenységet viszont a szervezetek elenyésző része (összesen mindössze 1,6 százaléka) végez. A civil szektor egyébként összesen több mint 1600 milliárd forintos bevétel mellett működött 2016-ban, ebből a külföldről származó összeg – benne az uniós támogatásokkal - mindössze 118 milliárd forint volt.

Eddig ismertté vált részek az új "Stop, Soros!"-ban
  • Büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése
  • Kikerül belőle a bevándorlásszervezési illeték
  • Az Alaptörvénybe bekerül, Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani

Szerző
2018.05.26 07:00

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38