Avarkeszi Dezső: Választás 2018 (2.)

2018. április 8-án általános országgyűlési képviselő-választást tartottak Magyarországon. A választás során a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. Jelen írás célja megvizsgálni azt, hogy a jogszabályi környezet, a jogállamiság, a demokrácia helyzete, a kampány, a szavazást megelőző és a szavazásnapi események alapján szabad és tisztességes volt-e ez a választás. (Az írás első része a Szép Szó május 19-i számában jelent meg.)

Átjelentkezés

A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy azok a választópolgárok, akik a szavazás napján Magyarországon, de nem a lakcímük szerinti szavazókör területén tartózkodnak, a tartózkodási helyükön szavazzanak. Erre a célra minden településen (Budapesten minden kerületben) kijelölnek egy szavazókört. Néhány fővárosi kerületben már 2014-ben is gondot okozott az átjelentkezéssel szavazók nagy száma. Nem volt ez másképpen idén sem. A budapesti 2. számú választókerület kijelölt szavazókörében 10764 volt az átjelentkezéssel szavazók száma, az 1. számú választókerületben ugyanez 10285, a 8-asban 8199, a 7-esben 7865, az 5-ösben pedig 7695. Ezt a terhelést nehezen, vagy egyáltalán nem bírták az érintett szavazatszámláló bizottságok. Voltak olyan helyek, ahol este hétkor, a hivatalos záráskor még hosszú sorok kígyóztak az utcán beengedésre várva. Ez jobb felkészüléssel, átcsoportosítással megelőzhető lett volna. Így viszont néhány helyen csak órák múlva fejeződött be a szavazás, aminek – mint látni fogjuk – egyéb negatív következménye is lett.

Szavazólappal kapcsolatos hibák

Nemcsak az átjelentkezéssel szavazók, illetve a külképviseleteken megjelentek nagy száma okozott nehezen megoldható problémát a szavazatszámláló bizottságoknak és a külképviseleti választási irodáknak. Számos esetben előfordult, hogy nem a megfelelő szavazólapokat adták át a választópolgároknak. Keveredtek az egyéni és a listás szavazólapok, vagy akár a nemzetiségi szavazólapok is. Az egyik legkirívóbb hiba a Baranya megyei 2. számú választókerület egyik komlói szavazókörében történt, ahol telefonhívásra(!), az üzenetet félreértve, 8 szavazólapon kihúzták a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjének nevét, és ezeket a szavazólapokat így adták át a választópolgároknak.

Amennyiben egy szavazókörben több választópolgárnak két egyéni vagy két listás szavazólapot adnak át, és ők nem észlelve a hibát mindkettőt kitöltik, és bedobják az urnába, a szavazatszámlálás során valamelyik fajtából többet találnak, mint ahányan megjelentek szavazni, a többletnek megfelelő számú szavazatot minden jelöltnél, illetve listánál érvénytelennek kell nyilvánítani. Ez sok jelölt, illetve lista esetén jelentősen megnövelte az érvénytelen szavazatok számát. Hogy csak a legkirívóbb példákat említsük: Biatorbágyon a listás szavazatok 33,33, Dejtáron 49,22, Fulókércsen 37,89, Pécsudvardon 51,18, Porván 32,88, Tiszarádon 36,08 százaléka lett érvénytelen. A csúcstartó Bogdása, ahol a listás szavazatok 91,67 százaléka(!) vált érvénytelenné.

Szervezett szállítás, szavazatvásárlás

Korábban szigorú szabályok tiltották a kampánytevékenységet a szavazás napján, és az azt megelőző napon. A kampánycsend intézménye néhány kivételtől eltekintve megszűnt. Ilyen kivétel a szavazás napján a választási gyűlés tartásának tilalma, a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli kampány tilalma, valamint a szavazóhelyiséghez történő szervezett szállítással kapcsolatos jogi szabályozás. Ez utóbbi megsértésével kapcsolatban számos hír érkezett, ezek közül a legnagyobb port az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása verte föl, amiről a Hír TV számolt be, és amelynek vizsgálata alapján a Kúria megállapította a törvénysértést.

A Kúria egy másik ügyben azt állapította meg, hogy a pécsi 040-es számú szavazókörben sérültek az eljárási törvénybe foglalt, a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezések. A bíróság bizonyítva látta egy választópolgár meghatározott irányú szavazat leadására vonatkozó, anyagi juttatással összefüggő kijelentésének elhangzását. Ez a bizonyos irány a Fidesz volt…

Szavazatszámlálás

Számos szavazókörben előfordult, hogy egy jelöltre, illetve listára adott szavazatokat a jegyzőkönyvben (és így a választási informatikai rendszerben) másik jelöltnél, illetve pártnál tüntették fel. Így például a fővárosi IV. kerületben a DK, Baján a MSZP-Párbeszéd listás szavazatai "tűntek" el. A Jobbik Pálfiszegen 14, Sárospatakon 144 szavazatot vesztett így.

Adattartalom rögzítése

Az eljárási törvény szerint a szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. Számos helyen nem tették lehetővé, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai az adatrögzítéskor jelen legyenek, ellenőrizzék annak törvényességét. Holott a választási bizottságok (köztük a szavazatszámláló bizottságok) törvényben meghatározott elsődleges feladatai közé tartozik a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása.

Az is előfordult, hogy még a helyi választási irodához való bejutásban is akadályozták a szavazatszámláló bizottságok tagjait. Budapest 2. számú választókerületében például a helyi választási iroda által kiadott kézikönyv a törvényi szabályozással ellentétben azt írja elő, hogy a "(…) jegyzőkönyvvezető a két fajta eredményjegyzőkönyv mind a két példányának végleges elkészülte után az SZSZB elnökével a szavazási anyagokat beszállítja a Polgármesteri Hivatalba." Sőt, az idézett útmutatás még azt is kimondja, hogy a "(…) taxiba csak az elnök és a jegyzőkönyvvezető ülhet be."(!).

A választási honlap leállása

Április 8-án, a szavazás napján a reggeli órákban példátlan dolog történt, összeomlott a választások hivatalos honlapja. Ezt a Nemzeti Választási Bizottság is törvénysértésnek minősítette: "A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt, a választási eljárás nyilvánossága alapelvét, a Ve. 42. §-át és az 57. § (3) bekezdését azzal, hogy átmenetileg a választások hivatalos honlapján nem voltak elérhetők a választási szervek elérhetőségi adatai, a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje és a Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatai. A Nemzeti Választási Iroda megsértette továbbá a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 51. § (3) bekezdését azzal, hogy a választások hivatalos oldalán a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai nem elérhetők."

Az esemény valóban példátlan a rendszerváltás óta megrendezett választások történetében. Egy több százmillió forintért (a pontos összeg nem ismerhető) rendszer pont azon a napon omlott össze, amikor a legfontosabb feladatait kellett volna ellátnia. Bár már előtte is voltak figyelmeztető jelek. A választás előtti péntek délután az átjelentkezési kérelmek megnövekedett száma miatt a választási portál látogatói már átirányításra kerültek közvetlenül a https://kerelem.valasztas.hu/vareg/ oldalra. A portál teljes adattartalmának visszaállítása csak kilenc nappal később, április 17-én történt meg.

A választási eljárás nyilvánossága

A választási eljárás törvényben garantált alapelvei között szerepel az eljárás nyilvánossága. A választási eredménnyel kapcsolatos szabályokat tartalmazó fejezet kimondja, hogy a választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák. Ez a szavazás befejezését követően még órákig nem történt meg. Néhány, az átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörben este hétkor még hosszú sorok várakoztak a szavazóhelyiség előtt az utcán. A Nemzeti Választási Iroda úgy döntött, hogy nem lehet adatot közölni addig, amíg minden szavazókörben be nem fejeződik a szavazás. Ennek hivatkozási alapja az eljárási törvény 150. §-a volt. Ez azonban csak az ún. exit poll nyilvánosságra hozatalát tiltja, a nem hivatalos eredményekét nem. Ezért sokakban merült föl az a (hitelesen azóta sem cáfolt) gyanú, hogy a nyilvánosság tájékoztatástól történt elzárásának oka nem a törvény volt. Ráadásul, amikor már kezdett tarthatatlanná válni a helyzet, megváltozott a korábbi döntés, nem kellett megvárni, hogy befejeződjön mindenhol a szavazás, csak azt, hogy az utcán várakozókat "betolják" az épületen belülre. Ezután már gyorsan jöttek az adatok, szinte már a végeredmény: a kormánypártok újabb kétharmadot szereztek. Az eredmény megszületett, a kétely megmaradt. A Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka szerint elcsalták a választást, 25 százalékuk szerint ez befolyásolta az eredményt.

Az írás elején föltettük a kérdést, szabad és tisztességes volt-e a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás. A fenti megállapítások alapján a föltett kérdésre egyértelmű választ lehet és kell adni: a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás nem volt szabad és tisztességes.