Egy év börtön járhat a menekültnek adott szendvics miatt

Publikálás dátuma
2018.05.28 17:11
Regisztrálásra várakozó menedékkérők a görög-török határon, a görög Fylakio faluban Forrás: AFP/ Socrates Baltagiannis / DPA
Fotó: /
A jogsegély is büntetendő vétségnek számít a szigorított Stop Soros szerint. Kocsis Máté hétfőn büszkén kiállt a civil szervezeteket sújtó törvényjavaslat mellett.

A Fidesz frakcióelnöksége támogatja a szigorított Stop Soros-törvényjavaslatot, főként azt, hogy az illegális bevándorlás szervezése bűncselekménnyé váljon - mondta sajtótájékoztatóján Kocsis Máté.

A Fidesz frakcióvezetőjének beszámolójából kiderült, hogy már azért is 5-90 nap elzárás járna a törvényjavaslat szerint, ha valaki szervezetten segíti a magyar menedékjogi eljárás megindítását olyan személy esetében, aki nincs üldöztetésnek kitéve – az is rács mögé kerülget, az illegálisan Magyarországra érkező személyeknek tartózkodási jogcímet szerez.

Ezt szankcionálni magában nonszensz: a tartózkodási jogcím kiadásáról a kormány alá tartozó Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt, és ők nyilvánvalóan nem adnak menedékjogot illegális bevándorlónak vagy jogalap nélküli kérvényezőnek.

A javaslat trükkös megfogalmazása viszont kizárja, hogy egy civil szervezet akár valódi menekülteknek segítsen: egy 2015-ös törvény értelmében ugyanis az EU-tagjelölt államok – Szerbia, Madecónia – is biztonságos harmadik országnak számítanak, tehát a rajtuk keresztül érkező menekültek sincsenek üldöztetésnek kitéve, legalábbis papírforma szerint.

A fentinél keményebb büntetés, egy év börtön jár a törvényjavaslat szerint azoknak, akik anyagi eszközöket szolgáltatnak a jogellenes bevándorlás elősegítéséhez, és ezt rendszeresen, a határtól számított nyolc kilométeren belül folytatják. Anyagi eszköznek számít persze a menekültnek, bevándorlónak adott szendvics, takaró vagy egy palack víz.

Kocsis Máté egyébként már azt is büntetendő tevékenységnek tartja, ha valaki határmegfigyelést tart Magyarország területén belül – ha abszurd elképzelése törvényerőre emelkedik, börtön járhat járhat érte, ha egy civil szervezet a menekültekkel való bánásmódot, a rendőrség fellépését monitorozza a déli határon.

Legyűri az alaptörvényt is

A szigorított, és a kormánytól független civil jogvédő szervezetek ellen irányuló Stop Soros annyira szembe megy a Fidesz-kormányzás alatt elfogadott alaptörvénnyel, hogy utóbbit módosítani kell majd a törvényjavaslat elfogadásához.

Ez azonban nem jelent problémát a kormánypártnak: beterjesztik az alkotmánymódosítást, és a Stop Soros elfogadásával párhuzamosan erről is dönt majd az Országgyűlési fideszes kétharmada. Mindez annyira biztos, hogy Orbán Viktor már egy belvárosi nyugdíjasklub vendégeinek is megígérte - hiába bírálja a tervezetet az ENSZ menekültügyi bizottsága. 

2018.05.28 17:11

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45