Eurostat: 340 ezer magyar dolgozik külföldön

Tavaly a magyar munkaképes lakosság (a 20–64 éves korcsoport) 5,2 százaléka, azaz csaknem 340 ezer ember élt egy másik uniós tagállamban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentéséből. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években rengeteg magyar döntött a külföldre költözés mellett: 2007-ben ugyanis Magyarország munkaképes korú lakosságának még csak 1,5 százaléka, 2012-ben pedig 2,4 százaléka élt egy másik uniós tagállamban.

A felmérés szerint a magasabb képzettséggel rendelkezők esetében nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre. Magyarország esetében például a munkaképes korú lakosság 22,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, miközben a külföldön élő magyarok között 34,5 százalékon állt a diplomások aránya.

Az egész Európai Uniót tekintve egyébként a munkaképes korú lakosok 3,8 százaléka élt egy másik, az állampolgárságától eltérő uniós tagországban, tíz évvel korábban ez az arány még csak 2,5 százalék volt.

A kivándorlási kedv egész Európában nőtt, ám óriásiak az egyes tagállamok közötti különbségek. Románia és Litvánia lakosai a leginkább mobilisak: a munkaképes korú románok majdnem egyötöde, 19,7 százaléka, a litvánoknak pedig a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. A két országot Horvátország (14 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) követte. Magyarország az 5,2 százalékos kivándorlási aránnyal a 13. helyen állt a 28 tagú Unióban.

Legkevésbé azokból az országokból akarnak kivándorolni az emberek, amelyeket a hazai kormánypropaganda elviselhetetlen helynek ír le a menekültek befogadása miatt. A lista szerint például Németországból 2012-ben és 2017-ben is csak 1 százalék települt át másik országba. Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1 százalékkal, valamint Franciaországban és Svédországban (1,3-1,3 százalék).

Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1 százalék volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1 százalékot ért el.