Lyuk a kerítésen

Ismét tömegek indultak el az Európai Unió felé. Ma már Albánián keresztül áramlanak a bevándorlók, miután a 2015-16-os nagy menekülthullám után, az akkori Balkán-útvonal mentén sikerült lezárni a határokat. Az újabb migrációs útvonal kialakulásának veszélyére Sebastian Kurz osztrák kancellár hívta fel a figyelmet kormánya hétvégi tanácskozásán.

Valójában csak idő kérdése volt az új útvonal kialakulása, és ezt a kerítéspárti európai politikusok is pontosan tudták. Nincs olyan kerítésszakasz, lehet az bármennyire intelligens, hét nyelven beszélő csoda, amely fel tudná tartóztatni a háború, a bizonytalanság, a diktatúra, az élelem- vagy vízhiány elől menekülőket. Körbe lehetne keríteni egész Európát, vagy az Unió országait külön-külön, akár a belső határokat is visszaállítani, felrúgva a schengeni szabad mozgást, de még ez is csak időszakos megoldás lenne. A kerítéseken előbb-utóbb úgyis megjelennek a lyukak, vagy alattuk az alagutak, fölöttük a repülő alkalmatosságok.

De akkor mit tehet Európa azért, hogy elkerülje az egykori Római Birodalom sorsát?

Európa a közös házunk, és hiába takarítgatja, védi mindenki a saját szobáját, a mennyezet beszakadása csak közös erőfeszítéssel előzhető meg. Az új balkáni útvonalon érkezők zöme pakisztáni útlevéllel rendelkező afganisztáni. Nem véletlen, Afganisztánt két nagyhatalom dúlta szét, majd hagyta magára. A tálibok egyre nagyobb területet hódítanak vissza, az új diktatúra a levegőben lóg, Persze, hogy menekül még időben, aki tud. Csak rá kell nézni a térképre: nincs megoldás Irán és Oroszország nélkül. Törökországgal már van megállapodás, és elsősorban ez, nem pedig a kerítésszakaszok számolták fel a másik balkáni útvonalat.

Washington most a saját, vélt vagy valós, elsősorban gazdasági érdekeit követi az Iránnal és Oroszországgal szembeni politikájával. Ami, mint ez esetben is, nem azonos Európa érdekeivel. Kerítés helyett talán tárgyalni kellene, és tiszteletben tartani a megállapodásokat. Az Európai Unió nevében, közösen, mert ez közös hazánk, házunk érdeke.

Szerző
2018.05.30 08:12

Ezreket toloncolnának ki Németországból, de nem találják őket

Publikálás dátuma
2018.07.15 09:13

Fotó: DPA/ STEFAN PUCHNER
Csak minden második elutasított menedékkérőt találnak meg a német rendőrök, amikor végre akarják hajtani a kitoloncolásról szóló döntést – írja a Welt am Sonntag a szövetségi rendőrség belső értékelésére hivatkozva. Az adatok szerint eddig 23 ezer kiutasító határozatból csak 11 100-at tudtak végrehajtani, mert a többi személy egyszerűen eltűnt.  A helyzet romlik, hiszen a legutóbbi hullámban 12 800 kiutasító határozatból 11 500-at nem tudtak végrehajtani, mert nem találták az elutasított menedékkérőt. A fennmaradó 1300 esetből 150-ben azért maradt el a deportálás, mert a repülőgép pilótája megtagadta az utas átvételét (ehhez joga van, biztonsági okokra hivatkozva, de feltehető, hogy inkább emberbaráti megfontolások vezérlik őket), több mint 500 esetben pedig a kiutasított személy ellenállása miatt hiúsult meg a deportálás. A sikertelen hazaküldések száma idén már duplája a 2017-esnek, pedig a hazatoloncoló határozatok száma csak 17 százalékkal nőtt. A legtöbb embert Albániába, Szerbiába és Koszovóba kellene hazaküldeni, de Irakba és Afganisztnba is jelentős számú embert kellene deportálni. Ernst G. Walter, a DPOLG rendőrszakszervezet szerint a helyi és tartományi hatóságok nem tesznek kellő erőfeszítéseket a határozatok végrehajtására, ezért a jelenleginél sokkal szigorúbban kellene alkalmazni a kitoloncolási őrizetet, vagyis a deportálásig elzárva tartani az elutasított menedékkérőket.   
2018.07.15 09:13
Frissítve: 2018.07.15 09:24

Kérjük, vigyázzanak, Európa kapui zárulnak!

Publikálás dátuma
2018.07.11 13:00

Fotó: AFP/ PAU BARRENA
A Willkommenskultur már a múlté, és már a kvótarendszerről sem szívesen beszélnek az EU vezetői. Menekültügyben a szigor képviselői lettek a hangadók: Matteo Salvini már egy menedékkérőt sem akar Olaszországban látni, Sebastian Kurz pedig megoldást is javasol: Európán kívüli táborokat.
Csütörtökön az ausztriai Innsbruckban ismét a menekültkérdés lesz napirenden. Elképzelhető, hogy az uniós belügyminiszterek informális találkozója után még radikálisabb döntések születnek, hiszen két igazi keményvonalas európai politikus lesz jelen Matteo Salvini olasz és Horst Seehofer német belügyminiszter személyében. Az olasz tárcavezető tudatosan törekszik arra, hogy konfrontálódjék az EU-val. Ennek elsődlegesen belpolitikai okai vannak, és a stratégia sikeresnek látszik. Már a márciusi választáson is meglepetést keltett, hogy pártja, a Liga 17,4 százalékos eredményt ért el. Ennek köszönhetően vált a jobboldal vezéralakjává – a nála jóval mérsékeltebb Silvio Berlusconi helyett. Mára viszont ennél is jóval népszerűbb lett: már 30 százalék körül mérik a pártját.
A belügyminiszter állandó provokációi egy időre az olasz kabinetet is megrázták, hiszen a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalomnál (M5S) is megdöbbenést keltett, hogy Salvini nemcsak a segélyszervezetek, hanem a nemzetközi missziók hajóit is kitiltaná az olasz kikötőkből. Az M5S azonban nem akarja veszélybe sodorni a kormányt, ezért a párt elnöke, Luigi Di Maio, illetve Giuseppe Conte olasz kormányfő is igyekezett jó arcot vágni Salvini kirohanásaihoz. Conte azt állította a La Stampában, hogy a belügyminiszter minden lépését koordinálta a kabinet többi tagjával. Mindinkább úgy tűnik, Salvini vált az olasz kormány erős emberévé, ő határozza meg annak irányvonalát. Ami azonban ennél is nagyobb baj, hogy az európai menekültügyi vitában is meghatározó szerepre törekszik. Közölte, az uniós belügyminiszterek innsbrucki ülésén „megint a rosszfiút kell játszanom”. Ez a szerep azonban nem áll tőle távol, mint mondta, „csak ez hoz eredményt”. Salvini szavaiból is kitűnik, hogy szétesett a hetekig fennálló, a menekültkérdés szigorítása miatt megalakult München-Bécs-Róma tengely. Közölte ugyanis, nem veszik vissza azokat a menekülteket, akiket visszafordíthatnak az olasz-osztrák határról.
Az innsbrucki tanácskozás témája lesz a német kormánynak az a dokumentuma, amely szerint visszafordíthatják Ausztriába a menekültek egy részét. Salvini azonban elsősorban az EU külső határainak védelméről, a bajba jutott menekültek megvédéséről óhajt beszélni. Azt akarja elérni, hogy Itália területére egyetlen menekült se juthasson el. „Minden más országnál többet tettünk. Ennek vége, most mások vannak soron” – mondta. A belügyminiszterek ülésén szó esik arról az osztrák javaslatról (Ausztria tölti be az EU soros elnökségét), amely szerint ha egy menedékkérőt kitoloncolnak az Unióból, akkor szülőhazájába vagy egy az EU-n kívüli harmadik országba küldhetik. A Politico által látott dokumentumban szó esik arról is, hogy migrációs központokat hozzanak létre az EU-n kívül azon menedékkérők számára, akik kérelmét elutasították. Az érvelés szerint ezekben biztosítanák az emberi jogok európai szintjét, az országokat pedig közelebbről meg nem nevezett ösztönzőkkel vennék rá, hogy adjanak helyt ezeknek a központoknak.
2018.07.11 13:00
Frissítve: 2018.07.11 13:32