alaptörvény;"Stop Soros";

2018-05-30 07:00:00

Szép új világ - Ha úgy tartja kedvük, bármilyen tüntetést betilthatnak

Az alaptörvény módosítása még súlyosabb következményekkel járhat, mint az úgynevezett „Stop Soros”.

Forrás: MHB

Barbár, az európai normáktól idegen szabályozás – így minősítette Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a kormány kedden benyújtott javaslatát, amely fideszes szóhasználatban a Stop Soros nevet viseli.

„A magyarok biztonságban akarnak élni, éppen ezért elvárják és támogatják, hogy a kormány további intézkedéseket hozzon Magyarország biztonsága és az illegális migráció szervezésének megakadályozása érdekében. Ezt a célt szolgálja a Stop Soros törvénycsomag is, amely megerősíti az ország védelmét és újabb akadályt görget az elé, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen. Nekünk Magyarország az első!” – áll a javaslat indoklásában.

A parlament honlapján közzétett szöveg megfelel annak, amit előzőleg Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mondott: elzárással, minősített esetben pedig szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki segíti az „illegális bevándorlást”.

A javaslat tele van nehezen értelmezhető, homályos, pongyola fogalmakkal – hangsúlyozta Zádori Zsolt. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint nagy kérdés, hogy a jogszabályt, ha ebben a formában elfogadja az Országgyűlés, milyen módon alkalmazzák majd. Elmondása szerint ez már a harmadik változat, ami sok tekintetben nem is hasonlít az első kettőre.

Kimaradt belőle a szervezetek kötelező regisztrációjára vonatkozó előírás, vagy az anyagi ellehetetlenítésre irányuló passzus. Helyette viszont jól látszik, hogy a büntetőjog eszközét akarják használni az emberi jogok védelmezőivel szemben – állapította meg Zádori. Példátlan az Európai Unióban, hogy a jogi és humanitárius segítségnyújtást elzárással vagy börtönnel fenyegetik – tette hozzá. A javaslat csak arra alkalmas, hogy hiteltelenítse a jogvédő szervezeteket, megfélemlítse munkatársaikat.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményben is tiltakozott. A szervezet szerint a javaslat szándéka visszahozni a félelem évtizedek óta nem tapasztalt légkörét. Ezen a törvény részleteinek finomítgatása sem segíthet, a javaslatot nem szabad megszavazni. Aki ilyen törvényt szavaz meg, az világos üzenetet küld: a rászorulókat segítőket inkább börtönbe küldi, mintsem a kritikájukat meghallgatná.

Menedékjogot kérni alapvető emberi jog, nem bűncselekmény. Akit háború, kínzás, bántalmazás fenyeget, az védelemre jogosult a nemzetközi, uniós és a magyar jog alapján is. Ha egy menedékkérőnek valaki jogi segítséget vagy tájékoztatást nyújt, és ezért megbüntetik, azzal a tisztességes eljáráshoz való jogot is kiüresítik – fogalmaz a közlemény.

Ünneplésre semmi ok, de egy enyhe mosolyra talán igen – értékelte a törvénycsomagot Karsai Dániel alkotmányjogász. A korábbi változat szerint a kormány a civil szervezetek puszta létét is fenyegette. A most benyújtott javaslatból az erre vonatkozó pontok hiányoznak.

Ment a kormányzati kardcsörgetés, hogy még szigorúbb a lesz a törvénycsomag, mint az előző tervezet. Kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak – nyilatkozta lapunknak az alkotmányjogász. A menekültügy területén dolgozó jogvédő szervezetek munkatársait azonban így is nagyon kínosan érinti a javaslat, büntetőjogi szankciókkal fenyegeti őket.. „A szöveg szörnyűséges, teljes egészében alkotmányellenes. Rengeteg ködös, értelmezhetetlen kitételt tartalmaz, semmiképpen sem felel meg a normavilágosság követelményének” – közölte.

Karsai Dániel ugyanakkor arra gyanakszik, hogy a Stop Sorossal a kormány szeretné elterelni a figyelmet az alaptörvény – immáron hetedik – módosításáról, amely súlyos veszéllyel fenyegeti mindazt, ami még megmaradt a demokratikus intézményrendszerből.

A kormány létrehozza például a közigazgatási bíróságok legfőbb szervét, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróságot, amely a „közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét” hivatott biztosítani és a „közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz”. Az alkotmányjogász szerint egy másik módosítás ugyanakkor arra utal, hogy a kormány – és Trócsányi László igazságügyi miniszter – elvárása szerint a bíróságoknak az ítélethozatalkor figyelembe kell venniük a politikai akaratot. Ennek értelmezése messzire vezetne. Az alkotmányjogász elmondta, hogy ez a felfogás semmiképpen sem fér össze a független igazságszolgáltatás eszméjével.

Bekerül az alaptörvénybe az a rendelkezés is, amely kimondja: a véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Karsai Dániel szerint mindebből az következik: a bíróságok lehetőséget kapnak rá, hogy – a magánélet védelmére hivatkozva – gyakorlatilag bármelyik tüntetést betiltsák, amit lakott területen akarnak megrendezni.

Ezzel súlyosan sérül nemcsak a gyülekezési szabadság, hanem a vélemény- és szólásszabadság is. Karsai Dániel meggyőződése, hogy a demokratikus jogok ilyesfajta korlátozása nemzetközi egyezményekbe ütközik.