Kijev a gázárakról alkudozik

A reformok talán legfontosabb teendője most az integrációra törekvő Ukrajnában a korrupcióellenes bíróság létrehozása lenne, de ez szuverenitási kérdés is.

Ivanna Oresztyivna Klimpus-Cincadze, az ország európai és atlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes Kijevbe látogató magyar újságíróknak elmondta: az igazságügyi területen a korrupcióellenes intézményrendszernek már „csak” a csúcsa, a speciális bíróság hiányzik, hiszen létrehozták a korrupciós cselekmények felderítésére hivatott bűnüldöző szerveket, az antikorrupciós ügyészséget, sőt, még azt az intézményt is, amelyik a korrupciós ügyekben elkobzott javak sorsát hivatott intézni.

A korrupcióellenes bíróság felállításáról rendelkező törvénytervezet jelenleg a parlament előtt van. Klimpus-Cincadze beszámolt arról, hogy a képviselők szó szerint ezernyi módosító indítványt fűztek a tervezethez. Más ukrán illetékesekkel folytatott beszélgetésekből azonban kitűnik, hogy jelen esetben a törvényalkotói munka fő nehézségét nem is a nagy számú indítvány elbírálása jelenti, hanem az a vita, amely a szuverenitását őrizni kívánó Ukrajna és az integrációt jelentő nemzetközi intézmények elvárása között alakult ki. A kérdés az, hogy ezek az intézmények kívülről megvétózhassák-e, ha ebbe a bíróságba Ukrajna szerintük nem megfelelő bírót kíván jelölni. Kijevi nézőpontból a dilemma úgy is megfogalmazható, hogy mennyi gyámkodás „fér bele” a nemzetközi intézményrendszerbe való beilleszkedésbe.

A Nemzetközi Valutaalapnak, az IMF-nek a válasza erre nyilván az, hogy meglehetősen sok, hiszen Ukrajna nagyon jelentős pénzügyi támogatásra szorulna, de ennek folyósításához kemény feltételeket kellene teljesítenie. Az egyik ilyen feltétel a korrupcióellenes igazságszolgáltatás megfelelő intézményrendszere lenne, de mostanában sok szó esik egy másik IMF-követelésről, a gáz árának 40 százalékos emeléséről is.

A miniszterelnök-helyettes szerint ez könnyen lakossági nyugtalansághoz vezethetne. Emlékeztetett arra, hogy ez a kormány már két ízben, összesen száz százalékkal emelte a gázárat. A gáz kívánatos áráról tehát szintén folyik tovább az alkudozás.

A társadalomban ma a legtöbb vita a nyugdíjreformról zajlik. Klimpus-Cincadze adatai szerint ma jelenleg csaknem 50 százalékos a nyugdíjalap deficitje, és a tavaly megkezdett reform révén 5-6 éven belül akarják felszámolni ezt a hiányt.

Az ukrán reformerőfeszítések zömének az Európai Unióval kötött társulási megállapodás az alapja, de a reformtémák listáját ennél tágabban értelmezik. Ide sorolják azt a törekvést is, hogy növeljék Ukrajna gazdasági vonzerejét. A globális üzleti bizalomindex szempontjából 2013-ban a 112. helyen állt Ukrajna, most a 76. helyet foglalja el.

A kormányfő-helyettes végcélként az első 30 között akarná látni országát. Sorolta a számokat: ennek érdekében 35 törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé, amiből hetet már elfogadott a törvényhozás. A pénzügyi és makrogazdasági stabilizáció érdekében tett lépések eredményeként Ukrajnában, ahol három éve még államcsőd fenyegetett, tavaly már 2,1 százalékos növekedést értek el, „ami távol van az ideálistól, de már lehetővé teszi néhány társadalmi probléma kezelését”. Sőt, az idei első negyedévben 3,1 százalékos volt a GDP bővülése. Fontos teendő a dereguláció is: csak tavaly mintegy hatszáz olyan, jórészt még a szovjet időket idéző jogszabályt töröltek el, ami gátolta a hatékony üzletmenetet, és részben korrupciót gerjesztett.

Nem közvetlenül reformintézkedés, de fontos gazdaságfejlesztési ösztönző a közlekedési infrastruktúra fejlesztése abban az országban, ahol a kétségtelenül színvonalas, de még egyáltalán nem kiterjedt autópálya-hálózaton kívüli utakon jelentős kátyúelkerülő szlalomozási képességre kell szert tennie annak, aki gépkocsit vezet. Idén 47 milliárd hrivnyát, vagyis bő 500 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek az úthálózat javítására.

Az igazságszolgáltatási rendszer fejlesztése nem csupán a már említett korrupcióellenes tevékenységet kell, hogy jelentse, hanem az ítélkezés függetlenségének az általános biztosítását is. Az országban hétezer bíró van. A legfelső bírósági szinten már lebonyolították a bírák nyílt versenyeztetését, és most zajlik a középszintű bírák kiválasztása, illetve ítélkezési jogának a megújítása, amihez nem csupán szakmai tudásukról kell számot adniuk, hanem személyiségük „integritását” is mérlegre teszik – jelentsen az akármit is.

Mindezeket a reformokat háborús körülmények között, a folytatódó orosz agresszió mellett kell megvalósítani - hangsúlyozta Ivanna Oresztyivna Klimpus-Cincadze, aki férje után grúz vezetéknevet visel, de ő maga a saját szüleitől még magyar szót hallott, és most, öntudatos ukránként a kijevi kormányzat egyik kulcsembere.

Ukrajna hivatalos adatok szerint a GDP 5-6 százalékát költi védelemre. Emellett – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes – 1,6 millió olyan, nem kis részben krími lakóhelyéről elűzött, illetve elmenekült személyről kell gondoskodnia, aki nem távozott külföldre, hanem az országban maradt.

„Ez nem befagyott konfliktus, aminek néhány partnerországban szeretnék beállítani” – mondta Klimpus-Cincadze arról, hogy az ország keleti részén Ukrajna területének 7 százaléka nem áll a kijevi kormányzat ellenőrzése alatt, hanem oroszpárti szakadárok önálló – ám senki által hivatalosan el nem ismert – hatalma érvényesül, amihez Oroszország jelentős és egyértelmű támogatást nyújt. Kijev szerint itt szó sincs polgárháborúról, hanem Oroszország nyílt, közvetlenül reguláris erőkkel végrehajtott katonai agressziójáról. A demarkációs vonal mentén az elvben érvényes tűzszünet ellenére szinte minden nap vannak lövöldözések, időnként halálos áldozatokkal vagy sebesültekkel. „Továbbra is vérzünk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A kelet-ukrajnai konfliktus fokozatos feloldására hivatott, nemzetközi közreműködéssel előírt minszki folyamat alapján mindkét félnek lennének még el nem végzett teendői. Klimpus-Cincadze elismerte, hogy ilyen megjegyzéseket ő maga is kapott abban a heves vitában, amit nemrégiben a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai értekezleten folytatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik illetékesével. Kijev szerint azonban olyan dolgokról, mint például a helyben szervezett kelet-ukrajnai választások elismerése, szó sem lehet mindaddig, amíg a fegyveres összetűzésektől való biztonságot nem teremtik meg.