Nyitott templomok: lehetetlen küldetés?

Az egyház új célja, hogy napközben is legyenek nyitva a templomok, de körképünkből kiderül: ezt a legtöbb helyen nem tudják vállalni, sőt nem is biztos, hogy lenne rá igény.

Lengyelországban, Grúziában, Romániában vagy éppen Ukrajnában mindennapos jelenség, hogy üzletemberek ebédidőben, cekkeres asszonyok pedig vásárlás közben tartanak szünetet: betérnek a templomba, s magukba mélyedve imádkoznak néhány percet. Magyarországon az áhítat kevésbé spontán, a jellemzően vallásosabb falusi hívek is kénytelenek megvárni a szentmisét, előtte és utána a legtöbb templom zárva tart. Erdő Péter bíboros viszont azt szeretné, ha nem csupán az idegenforgalmi látványosságnak számító templomokban biztosítanák a lehetőséget az imádkozásra a szentmiséken túl. Ezt nemrégiben Máriaremetén jelentette ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye feje, hozzátéve: a templomok biztonságát eközben szavatolni kell, s ezt külső segítséggel tudják megoldani. Van, ahol elég egy vasrács, máshol kamerákat lehet felszerelni, de a műemléki védettségű templomokat például egész nap őrizni kell, ami nagyon megterheli a plébániák költségvetését – mondta.

Súlyos indok

Az Egyházi Törvénykönyv 937. kánonja ezt írja elő: „Hacsak súlyos indok nem gátolja, az a templom, melyben a legszentebb eucharisztiát őrzik, legalább naponta néhány órán át álljon nyitva a hívők számára, hogy imádkozhassanak a Legszentebb előtt.”

A legutóbbi összesítés szerint ma Magyarországon 4000 katolikus templom és kápolna van, vagyis az ország közel 3200 településének mindegyikére jut legalább egy. A református egyházközségek száma 1200. Ha a templomok őrzésére a parókiáknak és egyházközségeknek akárcsak minimálbérrel is egy gondnokot kellene felvenniük – akinek helyettesítéséről is illő gondoskodni – az egy esztendőben minimum hárommillió forintos kiadást jelentene. A 180 ezer forintos szakmunkás havi bruttó bért ugyanis közel 70 ezer forint járulék terheli, amit a munkáltató visel. Elvileg közmunkásokkal is megoldhatnák az őrzést, erre a felvetésre azonban Vécsi István a Közmunkás Szakszervezet elnöke a Népszavának úgy reagált: már a rendőrségen, a vízügynél és az önkormányzatoknál is a közmunkásokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt, nehogy már a templomokat is velük őriztessék! Ráadásul – tette hozzá - óhatatlanul feszültséget okozna egy kistelepülésen, hogy ugyanazért az 52 ezer forintos havi apanázsért az egyik közmunkás a templomban „hűsöl”, a másik meg kint, a hőségben kaszálja az árokpartot.

Az általunk megkérdezett papok jelentős része ráadásul úgy vélte, a falusi templomok többsége nem alkalmas arra, hogy egész nap nyitva legyen a hívők előtt. A kistelepülések plébánosainak zöme azért ódzkodik nyitva tartani a templomokat, mert a tolvajoktól és a rongálóktól féltik az épület szakrális tárgyait.

– Egyetértek a bíboros úrral, nagy szükség lenne a nyitott templomokra – mondta egy több somogyi településért felelős plébános, aki azonban azt is megjegyezte, hogy ezt lehetetlen megoldani. Az anyafalumban nem gond, mert a plébániahivatalban van egy alkalmazott, akire, ha nem vagyok helyben, rábízhatom a templomot, de a hozzám tartozó többi kistelepülésen csak a misékre tudjuk kinyitni az épületet. Kevés a hívő, jellemzően idősek járnak templomba, nem várhatom el tőlük, hogy önkéntesként akár egész nap ott üljenek váltásban, várva, hogy valaki betérjen hozzánk.

Az esztergomi bazilikát naponta több százan keresik fel, a falusi templomokat jó, ha egy-két ember látogatná

– A területemen a hatból négy templom nagyon leromlott állapotban van – mondta egy másik, dél-magyarországi pap. – Nyáron még csak-csak elüldögélhetne bennük valaki, de télen borzalmas a hideg. A fűtés nagyon drága, örülök, ha a misékre fel tudjuk fűteni 14-15 fokra, de a falak akkor is nyomják be a hideget.

Noha a bíborosi ajánlás természetesen nem vonatkozik rájuk, megkérdeztük az egyik református gyülekezet presbiterét is, mi a véleménye a nyitott templomokról.

– Személyileg megoldható lenne, de valljuk be, fölösleges – mondta. – Nincs akkora érdeklődés, hogy a hét minden napján reggeltől estig nyitva legyen a templom. A hívőknek kialakult szokásaik vannak, tudják, mikor van istentisztelet, ehhez igazítják a programjukat, a nagyobb egyházi ünnepek előtt pedig úgyis eljönnek a programokra.

– Ha meg akarjuk szólítani az embereket, nem azt kell várni, hogy ők jöjjenek el a templomba, hanem nekünk kell elmenni hozzájuk, s meggyőzni őket, jöjjenek el a közösségünkbe – vélekedett egy Balaton-környéki település katolikus papja. Szerinte ennél sokkal többet ér, ha aktívan részt vesz a települések életében, elmegy a közösségi programokra, az iskolákba, óvodákba, sportversenyekre, s ott, "civilként" alakít ki kapcsolatot. Aztán, ha megismerik, s elfogadják, sokkal könnyebb megtalálni a hozzájuk vezető lelki utat, és nem rábeszélésre, hanem kíváncsiságból jönnek be a templomba.

A háromszáz lelkes zempléni Komlóska görög-katolikus vallású, élő közösségként éli meg a hitét, és minden harmadik ember rendszeresen jár templomba. Az egyházközség egyik tagja szerint náluk ez az épület nemcsak akkor van nyitva, amikor misét tartanak vagy szellőztetnek. Ha nem is reggeltől estig, de napközben is bemehetnek azok, akik erre igényt tartanak.

Baranya 301 településének túlnyomó többségében a hívők döntően római katolikusok, ez ma már igaz a tradicionálisan református ormánsági falvakra is. Pécsen járva azt tapasztaltuk, hogy a belváros – turisták által is különösen kedvelt - féltucat katolikus temploma, mint például a négytornyú Bazilika, a Gázi Kászim pasa dzsámijában kialakított Belvárosi templom, a ferences vagy az irgalmas rend temploma, szinte egész nap várja a hívőket. Hasonlóan látogatható a Havihegyen álló Havas Boldogasszony Templom. Ez a félszáz hívőnek ülőhelyet adó, 1690-es években emelt, barokk templom zarándokhely, s ha valaki épp imádkozik, amikor csoport érkezik, akkor a vendégeknek suttogva mutatják be a kápolna méretű épületet. A kertvárosi plébánia II. világháború idején épített Szent Erzsébet temploma is nyitva tart, amiképp a Pécsi Tudományegyetem épületei által övezett, 1930-ban felszentelt Pius templom is.

A modern, hazai, egyházi építészet egyik legszebb, képeslapokról is sűrűn visszaköszönő alkotása, az 1937-ben felszentelt Pálos Templom viszont istentiszteleteken kívül zárva tart, amiképp a Mindenszentek temploma is. A rácvárosi templomba bekukkantani sincs esélyünk, a belvárostól 5 kilométerre lévő, barokk épület kapuját szertartásokon kívül zárva tartják. A baranyai falvak templomait azonban többnyire zárva találtuk. Mint a hívőktől és a plébánosoktól megtudtuk, általában ott van nyitva a templom, ahol a paplakból rálátás van az épületre. Ám, ha egy helyi hívőnek igénye van arra, hogy imádkozzon, akkor vagy a plébánostól, vagy az épület kulcsának őrétől mindig kérhet bebocsátást.

Kulcs az áhítathoz

Budapesten is vegyes a kép. Michels Antal, akit Józsefvárosban a hajléktalanok papjaként ismernek, azt mondta a Népszavának: egyetért vele, hogy legyenek nyitottak a templomok, de belátja, hogy nagyon sok helyen ezt nehéz megvalósítani, mert odabent értékes tárgyak vannak, amelyeket nem lehet őrizetlenül hagyni. Nekik annyi szerencséjük van, hogy viszonylag nagy az előterük, így a templom belső részét anélkül lezárhatják, hogy az egész épületből kirekesztenék a híveket. A fővárosban sok olyan templomot ismer, amely hétfőtől péntekig reggel nyolctól estig nyitva tart, a belvárosi templomban pedig a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében, amelynek 2020-ban Magyarország ad otthont, folyamatos szentségimádást tartanak. – Az nagyon jó dolog, ha egy templomba be lehet menni anélkül, hogy ehhez kulcsot kérnénk valakitől. Már csak azért is, mert kellemetlen azt érezni az áhítat ideje alatt, hogy szűkös az idő, mert egy ember vár türelmetlenül, mikor csukhatja be végre az ajtót – mondta. Hozzátette: vannak már jó kezdeményezések, amikor a hét egy-egy napján megnyitják a templomokat, de ez valóban nem jelent folyamatos bejutási lehetőséget a híveknek.