Újabb üzleti csodák a Kósa családban

Egy év alatt 91 millió forint adózás utáni eredményt termelt az a cég, amit tavaly mindössze 6 millió forintért vett meg Kósa Lajos felesége.

A vételárhoz képest tizenötszörös nyereséget kaszált a tavaly tavasszal Kósa Lajos családjához sajátos körülmények között került Tócó-Pece Kft. Kósa bizalmi ügyvédje és jobbkeze, a lobbista Fiák István által létrehozott, 139 milliósra feltőkésített, majd 6 millióért átadott vállalkozás a cégbíróságra most leadott adatok szerint tavaly 91 millió forintos adózás utáni eredményt termelt. Ez ráadásul nemcsak a 6 millió forintos vételárhoz képest figyelemre méltó, hanem azért is, mert a cég korábban papíron rendre veszteséges volt, csak eladása után, "politikusközelben" fordult hirtelen termőre.

Érdekes az is, hogy a vállalkozás cégbíróságra beadott gazdasági adatai hiányosak, többek között a cég hitelállományára sem derül fény. Pedig ezt fontos lenne tudni, mert Kósa Lajos tavaly – akkor még miniszterként – lapunknak azzal magyarázta a 139 milliós eszközállományhoz képest nevetségesen alacsony 6 milliós vételárat, hogy a vállalkozás még az adás-vétel előtt súlyosan eladósodott. Mivel ennek az állítólagos hitelnek a cég 2017 tavaszi eladása előtt sem volt nyoma a kft könyveiben, kíváncsiak voltunk, pontosan miféle adósságot vett fel az utolsó mérleg és a márciusi eladás közötti pár hónapban a Tócó-Pece. Ekkor azonban Kósa már visszavonulót fújt, mondván, "magánszemélyek üzleti ügyeiben nem nyilatkozik".

A Tócó-Pece Kft-t még 2014-ben hozta létre Pilisborosjenőn a Kósa Lajoshoz több szálon kötődő Fiák István. Fiák a Kósa elnökölte Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségben elnökségi tag. Az ügyvéd intézte a Kósa-család egyes üzleti ügyeinek jogi munkáit is. Eljárt például a politikus édesanyjához került sertéstelep, és felbukkant a Kósa Lajoshoz kötődő, jelenleg nyomozás alatt álló "ezermilliárdos" örökséggel házaló csengeri nő ügyletében is. Szoros viszonyukra utal az is, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács élére a napokban kinevezett Kósa Lajos mellett rögtön alelnöki tisztséget kapott Fiák. A szövetkezeti terepen amúgy nem újkeletű az együttmozgásuk. Az ügyvéd a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (DiákÉsz) elnökeként több olyan törvényjavaslat egyik szellemi atyja is volt, amelyeket Kósa Lajos nyújtott be. Így például Fiák és Kósa közösen reklámozta a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrehozatalát. Amikor erre az összeférhetetlennek tűnő helyzetre rákérdeztünk még miniszterként Kósától, ő csak annyit közölt, hogy nincs ebben semmi problémás, mivel a törvényjavaslatok a "közjót" szolgálták. Ugyanakkor a "köz"-be Kósa valószínűleg beleértette a Fiák István-közeli céghálót is. Ezek ugyanis bő tucatnyi nyugdíjas munkaerős céget alapítva kőkeményen rástartoltak a Kósa javasolta törvénnyel létrehozott nyugdíjas munkaerő szövetkezeti piacra, amelytől évi 40 milliárdos hasznot várnak. Mindezek ismeretében még aktuálisabb a kérdés: miért volt Fiák olyan nagyvonalú, hogy 6 millióért adta el a 139 milliós eszközállományú, tavaly 91 milliós eredményt produkáló céget?

Az ügyben Hadházy Ákos, a Tócó-Pece ügyét kipattintó korrupcióellenes ellenzéki politikus feljelentést tett hivatali vesztegetés és költségvetési csalás gyanújával. A hivatali vesztegetés gyanúját a Polt Péter vezette ügyészség hamar lesöpörte az asztalról, ám a költségvetési csalás ügyében tett feljelentést nem tudta lezárni, így azt áttették a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, az pedig tovább passzolta az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Bár a költségvetési csalás gyanúját – miszerint nem valós, hanem fiktív áron kelt el a cég és a különbözet után nem fizettek jövedelemadót – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága elutasította, a NAV által felvett vagyonmérlegből annyi kiderült: a Tócó-Pece Kft.-nek közel 60 millió forint értékű ingatlanja, illetve ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak. Ebből azonban Magyarországon csak 20 millió forintnyi ingatlanvagyonnak, egy mátészalkai gyárterületen fennálló jelzálognak volt nyoma, azaz következésképpen a fennmaradó 40 milliónyi ingatlanállományt vagy ingatlanvagyoni jogot külföldön kell keresni.