Putyinista fordulat az Unióban

Publikálás dátuma
2018.06.04 07:35
Letette az esküt a két populista párt új olasz kormánya. FOTÓ: AFP
Fotó: /
Akár már heteken belül, az Európai Unió június végén esedékes csúcstalálkozóján, döntő változás állhat be az EU Oroszországgal kapcsolatos politikájában.

Európában bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv, a velejéig populista programot hirdető két olasz politikai erő, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és Liga alakít kormányt Itáliában. A piacok érthető módon idegesek, de talán még mindig jobb a kormány létrejötte, mint egy előrehozott választás, hiszen az Itália legnépszerűbb politikusává előlépett Matteo Salvini jobboldali radikális, bevándorlásellenes pártja rosszabb esetben is akár 8-10 százalékkal erősödne a következő választáson a március 4-én megrendezett voksoláshoz viszonyítva.

A piacok már az egyebek mellett feltétel nélküli alapjövedelmet, illetve adókönnyítéseket ígérő kormány programjára is riadtan reagáltak. Egy Salvini-Luigi Di Maio kettős azonban az Európai Unió külpolitikáját is alapjaiban veszélyeztetné. Az M5S és a csillagosok között ugyanis közös pont, hogy mindkét párt kifejezetten kedveli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az erőteljesen baloldali gyökerekkel rendelkező M5S-nél sokan az amerikai imperializmus áldozatának tekintik Oroszországot. A Kremlt példaképnek tekintik amiatt is, mert ellenszegül a globalizációs törekvéseknek és megakadályozza Washington hegemóniáját a világpolitikában. Az M5S kifejezetten dicsérte Moszkvát a szíriai katonai beavatkozásáért. A Liga viszont azért kedveli Putyint, mert „visszaadta az emberek büszkeségét”. Mindkét politikai erő bocsánatos bűnnek tartja a Krím félsziget annexióját, illetve Kelet-Ukrajna megtámadását, ezért az Oroszországgal szembeni uniós szankciók feloldását követelheti.

A Liga oroszok iránti rokonszenve régi időkre nyúlik vissza. Az ulranacionalista orosz „politikus”, Vlagyimir Zsirinovszkij már a kilencvenes években azt közölte, e politikai erőt támogatja. A pártot akkor Salvini elődje, Umberto Bossi irányította. Az orosz nacionalizmus egyik főideológusa, Alekszander Dugin pedig évek óta kapcsolatban áll Salvinivel. Anton Sehovcov ukrán politológus úgy vélte, az olasz Liga nevezhető az EU leginkább oroszbarát pártjának.

Németországban felmerült a kérdés: miként osszanak meg fontos titkosszolgálati értesüléseket egy olyan partnerrel, amely nyíltan Moszkva érdekeit képviseli? Mi történik akkor, ha Oroszország kibertámadást indít az Európai Unió ellen, vagy ismét olyan akciót hajtanak végre, mint márciusban, Nagy-Britanniában Szergej Szkripal kettős ügynökkel szemben? – tette fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Stephan Thomae, a német Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság szabaddemokrata tagja közölte, ez esetben fel kell vetni a kérdést, valóban jó ötlet-e együttműködni az olasz hírszerzéssel. Ha ugyanis a megosztott információk valamelyik moszkvai illetékes asztalán kötnek ki, ez esetben „nem szabad továbbadni az értesüléseinket” – fejtette ki.

Az EU a június végén esedékes csúcstalálkozón dönt az oroszellenes szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról. Minden korábbinál erőteljesebben merülhet fel a kérdés: meddig van értelme fenntartani az intézkedéseket? Már csak azért is, mert Ausztriában tavaly decemberben – az Osztrák Néppárt koalíciós partnereként – kormányra került a nyíltan oroszbarát, a moszkvai kormánnyal is szoros kapcsolatokra törekvő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Heinz-Christian Strache, a párt elnöke több ízben – legutóbb május végén – emelt szót az oroszellenes szankciók feloldásáért. Ugyanakkor Sebastian Kurz aligha engedi Strache számára, hogy ily mértékben megváltoztassa a külpolitika eddigi irányvonalát.

Németországban sem támogatják egyöntetűen a szankciók meghosszabbítását. A nagykoalíció kisebbik pártjánál, a szociáldemokratáknál belső feszültséget is kelt a kérdés. Elsősorban a párt keletnémet tagszervezetei követelik az eddigi irányvonal felülvizsgálatát - Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke a napokban a Die Weltnek elmondta, Németországnak és Oroszországnak közösek az érdekei, ezért szoros partneri viszonyra van szükség. Dietmar Woidke, Brandenburg miniszterelnöke pedig annak a véleményének adott hangot, hogy konfrontáció helyett kooperációra van szükség Moszkvával.

Az SPD-nél nyugtalanságot keltett, hogy Heiko Maas külügyminiszter elődjénél és párttársánál, Sigmar Gabrielnél jóval radikálisabb oroszpolitikát folytat. Miközben Gabriel már hajlandónak mutatkozott a szankciók felülvizsgálatára, s azok fokozatos leépítésére, Maas egyértelműen ellenséges politikával vádolta a Kremlt. Ez a kijelentése azonban kedvezőtlen visszhangra talált abban a pártban, amelyben mind a mai napig nagyra tartják az egykori kancellár, Willy Brandt tárgyalásokra, közeledésre épülő „Ostpolitikját”.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő sem tartozik az Oroszország elleni büntetőintézkedések nagy hívének, egy ízben el is határolódott egy a Moszkvával szembeni közös uniós nyilatkozattól, ettől függetlenül a szankciókat ő sem vétózná meg, már csak azért sem, mert ez az országot gazdaságilag életben tartó hitelezőknél is kiverné a biztosítékot.

2018.06.04 07:35

Trump „agyalágyult” és „egy zsarnok védelmére kelt” – reakciók Helsinki után

Publikálás dátuma
2018.07.17 16:41

Fotó: AFP/
Kétpárti elképedés fogadta az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump inkább adott hitelt Vlagyimir Putyin állításának, mint saját hírszerzésének. Még az elnök egyik elszánt híve is úgy véli, most komoly hibát vétett.
Az elnök köntörfalazását mindkét nagy párt elítélte, és Trump elidegenítette magától szövetségeseit is - így összegezte a National Public Radio, vagyis az amerikai közrádió a tegnap Helsinkiben tartott csúcstalálkozó amerikai visszhangjának a lényegét.  Trump az orosz államfővel lezajlott hétfői helsinki találkozóján felvetette ugyan Putyinnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való orosz beavatkozás ügyét, de – mint azt a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta - az orosz elnök meggyőzte őt, amikor tagadta a feltételezett beavatkozást.  A múlt héten emeltek vádat távollétükben 12 orosz katonai hírszerző ellen, akik a kampány alatt behatoltak a demokraták kampánystábjának a számítógépes rendszerébe, és onnan tömegesen loptak el adatokat. Nem sokkal korábban a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hírszerzés helyesen állapította meg: az orosz szolgálatok Putyin utasítására, Trump választási győzelmének elősegítése érdekében – vagyis Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ellen – avatkoztak be a választási folyamatba. Trump a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy bizalmat táplál ugyan az amerikai hírszerzés iránt,de „Putyin elnök rendkívül erős és erőteljes volt ma a tagadásban”. Az amerikai elnök elmondása szerint Dan Coats, az amerikai hírszerző közösség igazgatója, valamint mások is azt mondták neki, hogy az oroszok álltak a beavatkozási machinációk hátterében. „De itt van Putyin elnök. Éppen most mondta, hogy nem Oroszország volt az. Én azt mondom: nem látom semmi okát, hogy miért lettek volna ők” - fogalmazott. Washingtonban nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a kormánypárti republikánusok is szembeszálltak Trump álláspontjával. Az utóbbiak táborából a Trump éles bírálatában máskor gyakran is jeleskedő John McCain arizonai szenátor volt a legszókimondóbb. Szerinte az elnök „tudatosan egy zsarnok védelmére kelt”, és Helsinkiben tett kijelentései „emberemlékezet óta a legszégyenletesebb megnyilvánulás volt amerikai elnök részéről”.   
Paul Ryan, a washingtoni képviselőház elnöke megállapította: nem kétséges, hogy az oroszok beavatkoztak a választási folyamatba.
Még Newt Gingrich, volt képvielőházi elnök is, aki pedig Trump lelkes hívének számít, azt mondta, hogy az elnök elkövette hivatali idejének eddigi legsúlyosabb hibáját, és ezt haladéktalanul orvosolni kell.  John Brennan, aki a demokrata Barack Obama elnöksége alatt a CIA-t vezette, „agyalágyultnak” nevezte a szerinte „Putyin zsebében” levő Trump kijelentését, és úgy vélekedett, hogy az felért egy árulással.  Az elnök támogatójának tekintett Fox News hírtévében ugyanakkor Trump utóbb arra panaszkodott, hogy a sajtóértekezleten neki és Putyinnak ezzel a „boszorkányüldözéssel” kellett foglalkoznia, holott csúcstalálkozón olyan fontos kérdéseket igyekeztek megoldani, mint Szíria vagy a nukleáris fegyverek terjedésének a megakadályozása.

Marina, egy újabb vörös hajú orosz kémnő

Miközben az egész világ a helsinki amerikai-orosz csúcstalálkozóra várakozott, washingtoni bejelentés szerint vasárnap az amerikai hatóságok őrizetbe vettek egy orosz fedett ügynököt. A 29 éves Marina Butina a fegyvertartási jogok ügyében a hangját hallató aktivistának mutatkozott, valójában azonban azon dolgozott, hogy amerikai tisztségviselőkről és politikai szervezetekről gyűjtsön adatokat a Kreml számára. Titkos tevékenysége – derül ki az iratokból – a 2016-os elnökválasztási kampány idejére összpontosult, és főként arra irányult, hogy kapcsolatokat építsen ki a Nemzeti Lőfegyver Szövetségnél (NRA). Marina Butinával együttműködött egy amerikai személy, akinek része volt „privát kommunikációs csatorna” létesítésében a Kreml és „az egyik amerikai politikai párt” tisztségviselői között, az NRA-n keresztül. A nő diákvízummal tartózkodott 2016 augusztusa óta az Egyesült Államokban, és a washingtoni Amerikai Egyetemen vett részt mesterképzésen, a nemzetközi kapcsolatok területén.   

2018.07.17 16:41
Frissítve: 2018.07.17 16:42

A Pussy Riot akciózott a vb-döntőn

Publikálás dátuma
2018.07.16 21:48

Fotó: AFP/ Mladen Antonov
Röviddel a lefújás után már tudható volt, hogy a Pussy Riot tagjai voltak azok, akik vasárnapi este megzavarták a világbajnoki döntőt a moszkvai Luzsnyiki Stadionban. Három nő – Nika Nikulsina, Olga Kuracsjova, Olga Paktyusova – valamint Pjotr Verzilov (a 2012-ben bebörtönzött Nagyezsda Tolokonnyikova férje) rendőrségi egyenruhában rohant a pályára a Franciaország–Horvátország finálé alatt. A négyes az ellen tiltakozott az akcióval, hogy Oroszország törvényei több ponton is semmibe veszik az emberi alapjogokat. A Pussy Riot tettével kiállt a politikai bebörtönzöttekért, köztük Oleg Szencov ukrán filmrendezőért; követelte, hogy „lájkokért” azaz kormányellenes internetes tevékenységért, illetve illegálisan, valódi ok nélkül senkit ne lehessen letartóztatni; emellett követelte a szabad politikai versenyt az országban. Noha a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség előírásai szerint a rendbontást a lehető legkevésbé igyekeznek mutatni a közvetítésekben – hiszen már a négy évvel ezelőtti világbajnokságon sem láthattunk a lelátón pirotechnikát és hanggránátot használó drukkereket - az eset miatt több percen át állt a játék, így nem lehetett kikerülni, hogy mindenki láthassa, amint a három nő egyike lepacsizik Kylian Mbappéval, a francia válogatott játékosával. Mivel az incidens FIFA-sporteseményen történt, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség vélhetően megbünteti majd a rendező Oroszországot az akcióért. A rendbontók megbüntetésében viszont a rendező ország törvényei a mérvadóak. Így aztán a Pussy Riot tagjai mintegy 10 ezer rubeles büntetésre számíthatnak az illegális egyenruha-viselés miatt, ám vélhetően ez a legkisebb gondja az együttesnek: orosz aktivisták Twitter-bejegyzései alapján ugyanis úgy tudni, hogy hosszú időn át még ügyvédet sem engedtek be az őrizetbe vett demonstrálókhoz. A négy tüntető étlen-szomjan töltötte az éjszakát, társaik pedig hiába érdeklődtek, a hatóságok nem árulták el, hol tartották hétfőn a meghallgatásukat. A Pussy Riot 2011-ben alapított orosz feminista punkbanda és aktivista művészcsoport, amely az orosz politika visszásságaira igyekszik felhívni a figyelmet. A Putyin-ellenes, antiautokrata csoport három tagját 2012-ben bebörtönözték, miután a banda egy performanszon a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház ikonosztáza előtt imádkozott Putyin bukásáért. 
Szerző
2018.07.16 21:48