választás;Szlovénia;Janez Jansa;

2018-06-04 11:14:00

Nem ünnepelhet Orbán barátja

Nehéz kormányalakítási tárgyalásokra van kilátás Ljubljanában. A jobboldali Janez Jansa aligha tudja életre hívni az új kabinetet.

Hiába győzött az Orbán Viktor magyar kormányfő által tanácsadókkal és egyéb eszközökkel támogatott, bevándorlásellenességre építő Szlovén Demokrata Párt, elnöke, Janez Jansa, a politikus aligha lesz képes kormányt alakítani. Az SDS 24,96 százalékot szerzett, ami 25 mandátumra elég. Az egykori komikus, tavalyi elnökjelölt Marjan Sarec pártja, a róla elnevezett listával 12,66 százalékot szerzett. A második hely is óriási siker annak fényében, hogy néhány hónapja alapították. A szociáldemokraták ugyan nem érték el a 10 százalékot, de 9,92 százalékuk is sikerként könyvelhető el. Negyedik lett a Modern Közép Pártja (SMC). A Miro Cerar miniszterelnök által irányított politikai erő várhatóan azonban a kabinetben marad. Cerar is erre utalt, amikor kifejtette, „nélkülünk nem képzelhető el Szlovénia további fejlődése”. A Balpártra 9,39 százalék adta a voksát, a kereszténydemokrata NSi-re 7,13 százalék. Óriási siker Alenka Bratusek egykori miniszterelnök számára, hogy 5,12 százalékkal bekerült a parlamentbe. A nyugdíjasok pártjánál, a DeSUS-nál viszont csalódottak a 4,91 százalékos eredmény miatt. Meglepetésre bekerült a ljubljanai törvényhozásba Zmago Jelincic szélsőjobboldali politikai ereje, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) is.

Összesen tehát kilenc párt jutott abba a parlamentbe, amelyben csak kilencven képviselő foglalhat helyet. Ahhoz tehát, hogy egy párt kormányt tudjon alakítani, legalább 46 mandátumra lenne szükség, amihez akár négy-öt párt együttműködésére van szükség. Szinte kizárt, hogy az SDS-nek sikerül kormányt alakítania. A kereszténydemokraták ugyan szívesen koalícióra lépnének Jansával, ám még akkor sem lenne meg a minimális kormányalakításhoz szükséges többség, ha a szélsőjobboldali SNS is csatlakozna hozzájuk. A három párt összesen 36 mandátumra támaszkodhatna. A két kisebbségi honatya esetleges támogatása sem sokat nyomna a latban.

Bár a második helyre befutott LMS magát elitellenesnek aposztrofálja, így céljait, programját is nehéz meghatározni, Sarec már az első eredmények közzététele után leszögezte, hogy nem kíván koalícióra lépni Jansával. Sarec egyébként még a kampány során élesen bírálta, hogy Jansa épp Orbánt kérte fel arra, segítse kampányát, mint az egykori komikus fogalmazott, egyrészt ezzel egy külföldi ország kampányába szól bele, másrészt nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök megkéri majd ennek az árát. Az is elképzelhető, hogy később Sarecnek lesz lehetősége összeállítani a következő kabinetet.

Jansa helyzete azért is látszik reménytelennek, mert a szociáldemokraták, a Balpárt és Miro Cerar miniszterelnök is kizárta a koalíciós együttműködés lehetőségét. A gyűlöletkampány ezért csak részben volt hatékony Szlovéniában. Mindez azt is jelenti, hogy Ljubljana aligha lép Budapest vagy Varsó útjára, s továbbra is uniópárti kormánya lesz.

Borut Pahor elnök megerősítette, először Jansának ad lehetőséget a kabinet megalakítására. Fontos „meghallani az emberek hangját” – fejtette ki az egykori szociáldemokrata kormányfő. Hozzátette azonban, a nehéz politikai helyzet miatt ősz előtt nem remél új szlovén kormányt.

Jansa azt közölte, minden párttal tárgyalni akar. Udvarolni próbált a Balpártnak is kiemelve, hogy amikor korábban kormányon volt, szorosan együttműködött a szociális partnerekkel. Az SDS elnöke elismerte ugyanakkor azt, nem koronázta teljes siker menekültellenes kampányát. A témát ugyanis a többi párt „arra használta fel”, hogy külföldön „támadást intézzen ellene”. Megerősítette ugyanakkor, továbbra is keményvonalas politikát kíván folytatni, s köszönetet mondott Orbán Viktornak menekültpolitikájáért.

A baloldali kormány sem jön könnyen össze. Ha Marjan Sarec a szociáldemokratákkal, Cerarral, Bratusekkel, illetve a nyugdíjasok pártjával, valamint a nemzeti kisebbségekkel fog össze, az csak 45 mandátumra lenne elég. A legstabilabb kabinet akkor jönne létre, ha a kormányt akár kívülről támogatná a Balpárt. Elvileg az sem kizárt, hogy utóbbi tömörülés helyett a kereszténydemokratákat veszik be az együttműködésbe, de nagy kérdés, hogy milyen ellenszolgáltatásokat kérne a kooperáció fejében.