Érthetetlen helyszínen, rekord költséggel startol a foci-vb

Publikálás dátuma
2018.06.07 12:00

Fotó: /
Napra pontosan egy hét múlva kezdődik az oroszországi labdarúgó-világbajnokság. A torna megítélése közel sem egyértelműen pozitív.

A pályán fantasztikus mérkőzéseket, emlékezetes csatákat élvezhetnek majd a futballrajongók, ebben senki sem kételkedik. A 32-es létszám miatt persze lehetnek kevésbé színvonalas mérkőzések is a csoportküzdelmek során, de az egyenes kieséses szakasztól fokozódnak az izgalmak. Lapunk ezúttal a futballszakmai fölvezetés helyett a vb-t kísérő mellékzöngéket gyűjtötte össze.

A helyszínről 2010. december 2-án született döntés, Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) – azóta már korrupciós ügyel miatt leváltott – svájci elnöke ekkor jelentette be, hogy 2018-ban Oroszország, 2022-ben pedig Katar lesz a házigazda.

„Ez a futball vége” – reagált a döntésre Jérome Valcke, a FIFA akkori főtitkára, arra utalva, hogy a következő két tornát diktatórikus ország rendezi. Utoljára erre 1978-ban volt példa, amikor Argentína lehetett házigazda.

Az amerikai titkosszolgálat,az FBI a FIFA működési mechanizmusát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a nemzetközi szövetség egy maffia. Ha valaki lebukik, és esetleg el is ítélik, a utódja ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint elődje, mert az euró milliárdokat megmozgató - és ebből az összegből rengeteget a tisztségviselők zsebeibe juttató – rendszer így tartható életben. Ebből a megvilágításból különösen érdekes Csányi Sándornak, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökének FIFA-alelnöki kinevezése. Az alelnöki pozícióra Csányi volt az egyetlen pályázó.

A FIFA egyik főszponzora az orosz Gazprom, a világ legnagyobb gázszolgáltató cége. Ezzel természetesen a helyszínről döntő végrehajtó-bizottsági tagok is pontosan tisztában voltak. Ezek után pontosan tudták, melyik pályázóra kell leadni a voksukat. A rendezési jogért harcba szállt még Belgium Hollandiával, Spanyolország (1982-ben volt már házigazda) Portugáliával közösen, illetve önállóan Anglia (1966-ban rendezett vb-t). Az első szavazási fordulóban két vokssal kiesett Anglia, a másodikban az oroszok megszereztek a 22-ből 13 szavazatot, ezzel megvolt a rendezési jog elnyeréséhez szükséges ötven százalék feletti voksszám.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szavazásnál nem tartózkodott a helyszínen, de az eredmény kihirdetése után azonnal a FIFA zürichi központjába repült.

Oroszország rendezi az eddigi legköltségesebb világbajnokságot, tízmilliárd euróba kerül a torna lebonyolítása. Sportszakmai szempontból a helyszín kiválasztása érthetetlen, hiszen Oroszország mindössze 66. a FIFA világranglistáján.

Üzletileg viszont megérte a tűz közelében lévőknek: a tizenkét vb-stadionból négy teljesen újonnan épült, kettőt felújítottak, kettőt bővítettek. Az arénák építési költségei ellenőrizhetetlen és követhetetlen módon emelkedtek, közpénzből gazdagítva a kormánybarát kivitelezőket.

Ismerünk olyan országot, ahol ez megvalósult, megvalósul világbajnokság rendezése nélkül is...


Tizenegy évig épült az egyik aréna

Alighanem a maga nemében egyedülálló rekordot mondhat magáénak a szentpétervári Zenit Aréna, melyet tizenegy évig építettek. Az építési költségek ennyi idő alatt az eredetihez képest a hatszorosukra (!) emelkedtek, végül tavaly nyáron, átszámítva több mint 200 milliárd forintért adták át az arénát.

A szentpétervári stadion az eredetihez képest többszörös áron készült el

A szentpétervári stadion az eredetihez képest többszörös áron készült el

Hiányzó szakmai előírások, akadozó kommunikáció, mindent ellepő bürokrácia, egymás hibáztatása, lomhaság és elővigyázatlanság jellemezte a Zenit Aréna építését, nem is beszélve a nyilvánvaló korrupciós ügyekről, amelyeket azonban lehetetlen visszafejteni. A stadion kivitelezője háromszor cserélődött.

Az átadás után is akadtak komoly problémák, a 2017. májusában rendezett tesztmeccseken ugyanis repkedtek a gyepdarabok – már ahol egyáltalán kinőtt a fű –, és az első félidő után nemcsak a labda, de a játékosok lába is meg-megakadt a mélyülő gödröcskékben. Annyira minősíthetetlen volt a pálya állapota, hogy két mérkőzés után a harmadikat át kellett szervezni a Zenit régi stadionjába. Mivel így az egy évvel ezelőtti Konföderációs Kupa nyitómeccsének rendezése is veszélybe került, ezért több mint negyven millió forintnak megfelelő rubelért rögtön új gyepszőnyeg-tekercseket fektettek le, valamint tartalékba helyeztek még két pályányi tekercset arra az esetre, ha az első széria nem válna be.

Voltak egyéb gondok is, a mozgatható gyepszőnyeg sínjeit ferdén rakták le, a fűtésrendszer tesztelésekor pedig az egyik helyiséget forró víz lepte el. Komoly emberjogi aggályokat vetett fel az a tény is, hogy az építkezésen észak-koreai munkásokat foglalkoztattak, akiket szögesdróttal körülvett, zsúfolt konténerekben szállásoltak el, és állandó megfigyelés alatt, szabadnap nélkül dolgoztattak nevetséges összegekért. - B.P. 

A WADA kizárná a házigazdákat
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szabályai szerint Oroszország nem rendezhetné meg a labdarúgó-világbajnokságot és a válogatott sem vehetne részt a tornán az országban államilag kialakított és működtetett doppingrendszer miatt.
A WADA a “non compliant” jelzéssel látta el Oroszországot, ami leminősítést jelent. Az oroszországi doppingellenőrzés fel van függesztve, a moszkvai WADA akkreditált doppingellenőrző labornak teljes egészében megszüntették az akkreditációját.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség nem engedte az oroszokat világbajnokságot rendezni, az idei pjongcsangi téli olimpián az orosz sportolók csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) színeiben állhattak rajthoz. Ez azzal járt, hogy az aranyérmeseknek a NOB himnuszát játszották el.
A FIFA nem járt el ilyen szigorúan az oroszokkal, semmilyen szankcióval nem sújtotta a rendezőket.
A Daily Mail című brit lap tavaly nyáron arról írt, hogy a 2014-es világbajnokságon szerepelt orosz labdarúgó-válogatott összes tagja doppinggyanúba keveredett. A játékosok közül azonban senki sem akadt fenn a vb-n hivatalból elvégzett ellenőrzéseken. - B.P.

Szerző
2018.06.07 12:00

Trump „agyalágyult” és „egy zsarnok védelmére kelt” – reakciók Helsinki után

Publikálás dátuma
2018.07.17 16:41

Fotó: AFP/
Kétpárti elképedés fogadta az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump inkább adott hitelt Vlagyimir Putyin állításának, mint saját hírszerzésének. Még az elnök egyik elszánt híve is úgy véli, most komoly hibát vétett.
Az elnök köntörfalazását mindkét nagy párt elítélte, és Trump elidegenítette magától szövetségeseit is - így összegezte a National Public Radio, vagyis az amerikai közrádió a tegnap Helsinkiben tartott csúcstalálkozó amerikai visszhangjának a lényegét.  Trump az orosz államfővel lezajlott hétfői helsinki találkozóján felvetette ugyan Putyinnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való orosz beavatkozás ügyét, de – mint azt a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta - az orosz elnök meggyőzte őt, amikor tagadta a feltételezett beavatkozást.  A múlt héten emeltek vádat távollétükben 12 orosz katonai hírszerző ellen, akik a kampány alatt behatoltak a demokraták kampánystábjának a számítógépes rendszerébe, és onnan tömegesen loptak el adatokat. Nem sokkal korábban a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hírszerzés helyesen állapította meg: az orosz szolgálatok Putyin utasítására, Trump választási győzelmének elősegítése érdekében – vagyis Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ellen – avatkoztak be a választási folyamatba. Trump a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy bizalmat táplál ugyan az amerikai hírszerzés iránt,de „Putyin elnök rendkívül erős és erőteljes volt ma a tagadásban”. Az amerikai elnök elmondása szerint Dan Coats, az amerikai hírszerző közösség igazgatója, valamint mások is azt mondták neki, hogy az oroszok álltak a beavatkozási machinációk hátterében. „De itt van Putyin elnök. Éppen most mondta, hogy nem Oroszország volt az. Én azt mondom: nem látom semmi okát, hogy miért lettek volna ők” - fogalmazott. Washingtonban nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a kormánypárti republikánusok is szembeszálltak Trump álláspontjával. Az utóbbiak táborából a Trump éles bírálatában máskor gyakran is jeleskedő John McCain arizonai szenátor volt a legszókimondóbb. Szerinte az elnök „tudatosan egy zsarnok védelmére kelt”, és Helsinkiben tett kijelentései „emberemlékezet óta a legszégyenletesebb megnyilvánulás volt amerikai elnök részéről”.   
Paul Ryan, a washingtoni képviselőház elnöke megállapította: nem kétséges, hogy az oroszok beavatkoztak a választási folyamatba.
Még Newt Gingrich, volt képvielőházi elnök is, aki pedig Trump lelkes hívének számít, azt mondta, hogy az elnök elkövette hivatali idejének eddigi legsúlyosabb hibáját, és ezt haladéktalanul orvosolni kell.  John Brennan, aki a demokrata Barack Obama elnöksége alatt a CIA-t vezette, „agyalágyultnak” nevezte a szerinte „Putyin zsebében” levő Trump kijelentését, és úgy vélekedett, hogy az felért egy árulással.  Az elnök támogatójának tekintett Fox News hírtévében ugyanakkor Trump utóbb arra panaszkodott, hogy a sajtóértekezleten neki és Putyinnak ezzel a „boszorkányüldözéssel” kellett foglalkoznia, holott csúcstalálkozón olyan fontos kérdéseket igyekeztek megoldani, mint Szíria vagy a nukleáris fegyverek terjedésének a megakadályozása.

Marina, egy újabb vörös hajú orosz kémnő

Miközben az egész világ a helsinki amerikai-orosz csúcstalálkozóra várakozott, washingtoni bejelentés szerint vasárnap az amerikai hatóságok őrizetbe vettek egy orosz fedett ügynököt. A 29 éves Marina Butina a fegyvertartási jogok ügyében a hangját hallató aktivistának mutatkozott, valójában azonban azon dolgozott, hogy amerikai tisztségviselőkről és politikai szervezetekről gyűjtsön adatokat a Kreml számára. Titkos tevékenysége – derül ki az iratokból – a 2016-os elnökválasztási kampány idejére összpontosult, és főként arra irányult, hogy kapcsolatokat építsen ki a Nemzeti Lőfegyver Szövetségnél (NRA). Marina Butinával együttműködött egy amerikai személy, akinek része volt „privát kommunikációs csatorna” létesítésében a Kreml és „az egyik amerikai politikai párt” tisztségviselői között, az NRA-n keresztül. A nő diákvízummal tartózkodott 2016 augusztusa óta az Egyesült Államokban, és a washingtoni Amerikai Egyetemen vett részt mesterképzésen, a nemzetközi kapcsolatok területén.   

2018.07.17 16:41
Frissítve: 2018.07.17 16:42

A Pussy Riot akciózott a vb-döntőn

Publikálás dátuma
2018.07.16 21:48

Fotó: AFP/ Mladen Antonov
Röviddel a lefújás után már tudható volt, hogy a Pussy Riot tagjai voltak azok, akik vasárnapi este megzavarták a világbajnoki döntőt a moszkvai Luzsnyiki Stadionban. Három nő – Nika Nikulsina, Olga Kuracsjova, Olga Paktyusova – valamint Pjotr Verzilov (a 2012-ben bebörtönzött Nagyezsda Tolokonnyikova férje) rendőrségi egyenruhában rohant a pályára a Franciaország–Horvátország finálé alatt. A négyes az ellen tiltakozott az akcióval, hogy Oroszország törvényei több ponton is semmibe veszik az emberi alapjogokat. A Pussy Riot tettével kiállt a politikai bebörtönzöttekért, köztük Oleg Szencov ukrán filmrendezőért; követelte, hogy „lájkokért” azaz kormányellenes internetes tevékenységért, illetve illegálisan, valódi ok nélkül senkit ne lehessen letartóztatni; emellett követelte a szabad politikai versenyt az országban. Noha a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség előírásai szerint a rendbontást a lehető legkevésbé igyekeznek mutatni a közvetítésekben – hiszen már a négy évvel ezelőtti világbajnokságon sem láthattunk a lelátón pirotechnikát és hanggránátot használó drukkereket - az eset miatt több percen át állt a játék, így nem lehetett kikerülni, hogy mindenki láthassa, amint a három nő egyike lepacsizik Kylian Mbappéval, a francia válogatott játékosával. Mivel az incidens FIFA-sporteseményen történt, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség vélhetően megbünteti majd a rendező Oroszországot az akcióért. A rendbontók megbüntetésében viszont a rendező ország törvényei a mérvadóak. Így aztán a Pussy Riot tagjai mintegy 10 ezer rubeles büntetésre számíthatnak az illegális egyenruha-viselés miatt, ám vélhetően ez a legkisebb gondja az együttesnek: orosz aktivisták Twitter-bejegyzései alapján ugyanis úgy tudni, hogy hosszú időn át még ügyvédet sem engedtek be az őrizetbe vett demonstrálókhoz. A négy tüntető étlen-szomjan töltötte az éjszakát, társaik pedig hiába érdeklődtek, a hatóságok nem árulták el, hol tartották hétfőn a meghallgatásukat. A Pussy Riot 2011-ben alapított orosz feminista punkbanda és aktivista művészcsoport, amely az orosz politika visszásságaira igyekszik felhívni a figyelmet. A Putyin-ellenes, antiautokrata csoport három tagját 2012-ben bebörtönözték, miután a banda egy performanszon a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház ikonosztáza előtt imádkozott Putyin bukásáért. 
Szerző
2018.07.16 21:48