Európai Unió;élelmszerminőség;

2018-06-08 07:20:00

Terítéken a kettős élelmiszer-minőség

A "visegrádiak" vélelme a Keleten és Nyugaton is forgalmazott termékek eltérő összetételéről nem volt bizonyítható, most az unió indít sorozatvizsgálatot.

Győrben fognak bevásárolni a jövő héten az Európai Bizottság kettős minőségű élelmiszereket vizsgáló szakértői, hogy megkezdhessék a kiválasztott készítmények összehasonlító elemzését — hallottuk a testület tudományos kutatóközpontjának belgiumi részlegében. Hogy pontosan mit fognak a kosárba tenni, azt beszélgetőpartnereink nem árulták el; csak annyit mondtak, hogy alkoholos és alkoholmentes italokat, mirelit termékeket, valamint édességet. A magyarországi árukat osztrák és németországi boltokban beszerzett, azonos termékekkel fogják összevetni.

A Brüsszeltől 100 kilométerre fekvő Geel városában működő intézményben dolgozó kutatók és szakemberek a közösségi intézményeknek és a tagállamoknak nyújtanak tudományos támogatást az élelmiszerbiztonsággal, egészségüggyel, nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásához, illetve végrehajtásához. Tavaly óta feladatuk a kettős minőségű élelmiszerek problémájának a feltárása is. Már elkészítették az azonos márkájú és csomagolású termékek összetevőinek és állagának, aromájának összehasonlíthatóságát lehetővé tevő módszertant, amire támaszkodva hamarosan megkezdik a több tagországra kiterjedő tesztelések megszervezését. Eredmény az év végére várható.

Franz Ulberth csoportvezető emlékeztet rá, hogy közép- és kelet-európai országok egy csoportjának kérésére az Európai Bizottság tavaly kezdte el vizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek valóban silányabb minőségben kaphatók-e a kontinens keleti felén, mint a nyugatin. Ha az elemzések során beigazolódik a gyanú, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket példásan megbüntethetik.

A szakember szerint a minőségi különbséget általában nehéz megállapítani, hiszen sok függ az egyéni ízléstől, elvárástól, érzékeléstől. A panaszosok által eddig bemutatott bizonyítékok sem állták ki a hitelesség próbáját, mivel eltérő mintavételi, tesztelési előírásokat követtek, és a kapott adatokat sem értelmezték egységesen. Az uniós kutatóközpont geeli részlegében ezért először egy módszertani útmutatót készítettek, amelynek alapján most már el lehet végezni a termékek összehasonlító tesztelését, majd az eredmények megbízható összevetését. A vizsgálandó élelmiszerek listáját az érintett országok hatóságai állítják össze, és a vizsgálatokat is ők fogják elvégezni a közösség pénzügyi támogatásával. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) vár ez a feladat. Előtte azonban az EU kutatóközpontjának korszerű berendezésekkel felszerelt geeli részlegében kipróbálják a Győrben és másutt vásárolt termékeken, hogy mennyire megbízhatóan működik a módszer.

A geeli laboratóriumokban hosszú ideje fejlesztenek és állítanak elő hitelesített összetételű vizsgálati anyagokat laboratóriumi mérésekhez, többek között élelmiszerek teszteléséhez. “Európa egyetlen országában sincs ekkora kapacitással bíró és hasonló feladatokat ellátó laboratórium” — mondja Hakam Emteborg csoportvezető, miközben a munkatársa épp bekészít egy halszeletet a centrifugába vizsgálati célokból.

A kutatórészlegben behatóan elemzik azokat a csomagolóanyagokat is, amelyek valamilyen módon érintkeznek az élelmiszerekkel. A műanyag palackok veszélyességéről már nem kell meggyőzni a közvéleményt, de a laborlátogatáson kiderült, hogy nemcsak a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol, hanem például az itallal érintkező kristálypohár is ártalmas lehet az egészségre. Az Európai Unióban egyelőre nem követelmény a csomagolóanyagok vagy főzőedények egészségbiztonsági felcímkézése, ez azonban változhat a közeljövőben, nem utolsó sorban a Geelben folyó tudományos vizsgálatok eredményeként.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban elkövetett csalások évi 8-12 milliárd euróval rövidítik meg az uniós termelőket és forgalmazókat. A csalók egyik kedvence a bor, amit előszeretettel vizeznek vagy cukroznak. A megtévesztés leleplezésében élen járnak az EU egyetlen bor-adatbankját kezelő kutatórészleg szakértői. A geeli laboratóriumban őrzött borminták alapján bármely termelő vagy forgalmazó megállapíthatja, hogy a boltokban kapható nedű valóban onnan származik-e, ami a címkéjén olvasható, illetve hogy a gyanúsan híg vagy édes borba szabálytalanul “belenyúltak-e”. A kutatók csak a kémcsövek tartalmát vizsgálják, érzékszervi ellenőrzés nincs — hallottuk, megismerkedve a borkóstolás tudományos szakkifejezésével is.

Kötelező lesz a fő összetevők eredetének jelölése
Az élelmiszergyártóknak egy június elejétől hatályos uniós rendelet alapján kötelező lesz feltüntetni, honnan származik az élelmiszerek fő összetevője, ha az eltér a termék származási helyétől. A szabályozás célja, hogy megakadályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos félrevezető tájékoztatást, amely egy bizonyos eredet látszatát keltené, noha az élelmiszer valójában máshonnan származik - írta a Magyar Idők.
Bár a rendelkezés már hatályos, a kötelezettség csak 2020 április elsejétől kell alkalmazni. Az uniós előírás szerint a tájékoztatásnak tartalmilag kellően pontosnak és informatívnak kell lennie, az érintett országot, régiót, térséget pedig egyértelműen, tényszerűen kell jelölni, a különböző fantázianeveket nem használhatják a gyártók.