Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán

Publikálás dátuma
2018.06.08 07:00
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Nem mutatnak nagy hajlandóságot idegen nyelvek elsajátítására a magyar fiatalok – derült ki egy friss kutatásból. Szakértők szerint a hibát nem bennük, hanem az oktatási rendszerben kell keresni.

Az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni – egyebek mellett ez is kiderül az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából, amiben a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a magyar fiatalok többsége, 72 százaléka egy, maximum két nyelven tud írni és olvasni – és ebbe már az anyanyelv is beleszámít. Ezekkel az eredményekkel a statisztikák utolsó helyein kullog Magyarország. Egyedül az Egyesült Királyságban élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban (74 százalék) igennel például arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket beszélik. Rögtön utánuk a magyarok következnek, 49 százalékos aránnyal. Hátulról a harmadik helyen szereplünk azon uniós országok között, amelyek fiataljai eltökéltek egy már ismert idegen nyelv további erősítése mellett.

Mindez egybecseng az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felméréssel is, mely szerint a magyaroknak csak a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ez a legrosszabb arány az egész unióban. A lemaradásunkat jól tükrözi, hogy még a harmadik leggyengébb eredményt produkáló Spanyolországban is 51 százalék a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya.

– Teljes szemléletváltásra lenne szükség a hazai nyelvoktatásban – mondta az eredményekkel kapcsolatban Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Szerinte a most megjelent statisztikák azt mutatják, hogy a magyar fiatalok közül is egyre többen kezdik felismerni a nyelvtanulás fontosságát, de a kellő motiváció még hiányzik. – Azt is jó lenne megérteni, hogy a nyelvtanulás célja nem elsősorban egy nyelvvizsga, hanem egy olyan stabil nyelvtudás megszerzése, amit a mindennapi életükbe is be tudnak építeni – fogalmazott. Ez sokat segítene a megfelelő motiváció kialakításában.

Berényi szerint abba az irányba kellene elmozdulni, hogy a nyelvoktatást az iskolában se tantárgyi szinten kezeljék, sokkal célravezetőbb lenne az élményalapú oktatás. – Vannak már nagyon jó nyelvtanáraink, de az állami iskolák többségében még mindig a régi, megszokott módszerek szerint tanítanak. De még ebben a tekintetben is hatalmas eltérések vannak az egyes intézmények között – állítja a szakember, aki szerint a nyelvoktatás reformját már a pedagógusképzésben el kellene kezdeni.

Az nyilvánvaló, hogy az óraszámokkal nincs baj: a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv a negyediktől a tizenkettedik évfolyamig csak az első idegen nyelvből legalább 936 nyelvórát biztosít a közoktatásban tanulók számára. Ez nemzetközi összehasonlításban is magas szám, ennél sok, nyelveket jól beszélő országban kevesebb órát biztosít az ottani állam. Egy nyelviskolában pedig fele ennyi óra után is el lehet jutni a kezdő szinttől a középfokig itthon is. Igaz, idén áprilisban az Angloville közép-európai kutatása a módszertani reformok hiánya mellett arra is rámutatott, hogy a régióban a magyar diákok járnak a legkisebb arányban (16 százalék) iskolán kívüli nyelvi kurzusokra a román (61 százalék), a cseh (55 százalék) és a lengyel (62 százalék) diákokhoz képest.

A legnépszerűbb nyelv az angol, és gyakran ez az egyetlen idegen nyelv is, amit megpróbálnak elsajátítani: arra kérdésre, hogy az angol mellett más idegen nyelvet tanulnak-e, a magyar diákok a 60 százaléka válaszolt igennel, míg ugyanez az arány a cseheknél 84, a románoknál 95, a lengyeleknél 96 százalék. A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar diákok a legbátortalanabbak az aktív nyelvhasználat terén.

– Nem lepnek meg az eredmények, az első idegen nyelv elsajátításában továbbra is gyengék vagyunk, hisz nem történtek érdemi lépések ennek megváltoztatására – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke hangsúlyozta: a problémát nem a diákokban, hanem az oktatásban kell keresni. Szerinte a közoktatásban csak kötelező, nem pedig fontos a nyelvoktatás, ezen kellene változtatni. – A tapasztalatok szerint ha valaki az első nyelvet sikeresen elsajátítja, legalább középszinten tud vele boldogulni, nagyobb igénye lesz egy újabb nyelv megtanulására – mondta. A szakértő szerint a tanóráknak interaktívabbaknak, kommunikatívabbaknak kellene lenniük, a nyelvoktatásban a frontális tanítás kevéssé vezet célra.

Súlyos probléma az is, hogy nagy különbségek vannak a városi és a vidéki iskolákban történő nyelvoktatás minősége között, egyebek mellett a szaktanárok hiánya miatt. – A legkisebb erőfeszítést sem látjuk azon a téren, hogy ezen változtatni szeretnének – tette hozzá Rozgonyi.

Szigorúan őrzött felmérés
Az Oktatási Hivatal már tavaly felmérte a hazai nyelvoktatás helyzetét, a középiskolások nyelvtudását, ám az eredményeket féltve őrzik. Lapunknak legalábbis többszöri megkeresés után sem árulták el még azt sem, az eredmények mikor lesznek nyilvánosak. A felmérésről a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete és a Nyelvtudásért Egyesület sem tud semmit – ami nem meglepő, hiszen a két szakmai szervezetet kihagyták a kutatás lebonyolításából. Annak ellenére is, hogy a Nyelvtudásért Egyesület tavaly egy komplett kutatási javaslatot is eljuttatott az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi). A javaslatban mintegy 30 milliós költséggel számoltak – az Oktatási Hivatal saját kutatását mintegy 50 millió forintért végezte, legalábbis ennyi volt az induló összeg.
Hasonló kutatás rég volt: több mint egy évtizede nem végeztek olyan országos felmérést, ami választ keresne arra, miért ennyire gyatra a magyarok nyelvtudása. Azóta csak a nemzetközi mérésekre, valamint az érettségi eredményekre és nyelvvizsga adatokra lehet támaszkodni. Ám ezek korántsem adnak átfogó képet, egy nyelvvizsga megszerzéséből például nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az iskolai nyelvoktatás színvonaláról. Az viszont árulkodó, hogy egyre többen vannak, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni diplomájukat.

Hiányzó feltételek, aggályos bevezetés

A kormány rendelete szerint 2020-tól csak az vehető fel egyetemre, főiskolára, aki legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Az alapján, amit jelenleg a magyar fiatalok nyelvtudásáról és az iskolai nyelvoktatás helyzetéről tudunk, szakértők szerint az várható, hogy 2020-tól érettségizők további tízezrei szorulnak majd ki a felsőoktatásból a kötelezővé vált nyelvvizsga miatt. Ugyanis ha 2020-ig sikerül is fejleszteni a nyelvoktatáson, annak hatásai leghamarabb csak 2022-2023-tól érződhetnek.

Nemrég Székely László, az alapvető jogok biztosa is vizsgálta, megvannak-e a szigorításhoz szükséges feltételek, és arra jutott: nincsenek. Mint jelentésében írta, a kötelező nyelvvizsgát alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként. Rámutatott: miközben az előírás a középfokú nyelvvizsga lesz, a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesülő érettségiző tanulóknak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tesz idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű érettségi vizsgát.

"Rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei" – olvasható a jelentésben. A biztos szerint ráadásul a Nemzeti Alaptantervből és a kerettantervből sem következik a diákok nyelvvizsgára való felkészítésének kötelezettsége, ezért a bevezetés az oktatáshoz való jog sérelmét is jelenti.

Székely László azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy az új rendelet hatályba lépésére állapítson meg egy olyan másik időpontot, amely figyelembe veszi a bevezetés alapjogi és szakmai követelményeit. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál: szerettük volna megtudni egyebek mellett azt, hogy az Oktatási Hivatal felmérésének eredményei járhatnak-e a 2020-as céldátum kitolásával, Mindössze annyit közöltek: erről csak a kutatás kiértékelése után döntenek.

Szerző
2018.06.08 07:00

Autóipari védővámok – Válaszintézkedéseket készít elő az EU

Publikálás dátuma
2018.07.19 14:44

Fotó: AFP/ FrankHoermann/SVEN SIMON
Nem akarják fokozni a helyzetet, de nem maradna más lehetőségük – mondta a kereskedelmi biztos.
Válaszintézkedéseket készít elő az Európai Unió arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fenyegetésének megfelelően, az Egyesült Államok védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját – mondta Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos csütörtökön Brüsszelben. „Az EU nem akarja fokozni a helyzetet, de ez esetben nem maradna más lehetőségünk” – szögezte le Malmström, súlyos aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium májusban vizsgálatot indított annak felderítésére, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. Rámutatott, hogy ilyen vizsgálat előzte meg az acél- és alumíniumtermékekre kivetett importvámok idei elrendelését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettő nem említhető egy lapon, az újabb korlátozásoknak „katasztrofális” következményei lennének, mivel az EU acélt és alumíniumot 6,4 milliárd, gépjárműveket és autóalkatrészeket viszont több mint 50 milliárd euró értékben exportált tavaly az Egyesült Államokba. 
2018.07.19 14:44
Frissítve: 2018.07.19 16:58

Az út vége

Az uniós kötelezettségszegési eljárások forgatókönyvírói a türelem apostolai. Mert hogyan néz ki az a menetrend, amit a magyar kormány a „Brüsszel diktálni próbál” fordulattal szokott minősíteni?
Az Európai Bizottság az unió azon központi igazgatási testülete, amely az uniós jog tiszteletben tartása fölött őrködik. Ha azt észleli, hogy valamely tagország valamely intézkedése vagy jogszabálya sértheti az uniós előírások valamelyikét, akkor levelet ír az érintett kormánynak, fölveti aggályait, érdeklődik, hogy miként kell értelmezni a kifogásolt lépést, tud-e az érintett kormány valamilyen megnyugtató választ adni az aggályokra.
Ezt az első levelet hivatalos értesítésnek nevezik, és rendszerint két – rendkívüli esetben egy - hónapon belül várnak rá választ. Ha a határidő leteltével nem érkezik megnyugtató felelet, aminek a nyomán az ügyet le lehet zárni, akkor Brüsszelben írnak egy újabb levelet, az úgynevezett indoklással ellátott véleményt, amelyre megint csak egy-két hónapon belül kell reagálni. De a tagállami válasz megfogalmazása előtt rendszerint szakértők ülnek le egymással, és töviről-hegyire kivesézik a kifogásolt intézkedést vagy jogszabályt, egybevetik értelmezéseiket.  
Ha a tagállam ezután sem teszi meg azokat a lépéseket, amelyek Brüsszel szerint szükségesek ahhoz, hogy helyreállítsák az uniós előírásoknak megfelelő rendet, akkor az Európai Bizottság pert indíthat a tagállam ellen az Európai Bíróságon. Ott újra szembesítik az érveket és ellenérveket, majd – ha a felek nem jutnak megállapodásra - végül megszületik az ítélet, amit végre kell hajtani. 
Mi van, ha nem hajtják végre? Pénzbírság. Mi van, ha nem fizetik ki? Az, hogy vissza lehet tartani a bírság összegét a tagállamnak járó rendszeres uniós támogatásból. Nos, akkor kezd majd a dolog érdekessé válni, amikor – előre borítékolható érvelés szerint – „nem adják meg a jussunkat”. Amikor az amúgy is szűkösebb források sem érkeznek meg. De az még messze van. Addig itt marad a gyűlölet stoptáblája.
Akkor kezd majd a dolog érdekessé válni, amikor „nem adják meg a jussunkat”
2018.07.19 09:45
Frissítve: 2018.07.19 09:45