Európát provokálja Trump

Az ember csak kapkodja a fejét Donald Trump megnyilatkozásai hallatán. De nemcsak ő, hanem az adminisztrációjához köthető személyiségek is kitesznek magukért, már ami a hajmeresztő kijelentéseket illeti. Az pedig példátlan, hogy az Egyesült Államok Németországba akkreditált nagykövete éppen állomáshelyén támogasson nyíltan egy olyan jobboldali populista politikát, amellyel szemben Angela Merkel próbál fellépni. Egyes német politikusok a külképviselet-vezető visszahívására szólítottak fel, ez azonban aligha történik meg, hiszen mindaz, amit Richard Grenell nagykövet képvisel, egyáltalán nem áll távol Trump véleményétől.

Az Európai Uniónak mind nehezebb lesz megállni a lábán a külső fenyegetések viharában. Ugyanakkor azzal, hogy az amerikai elnök nem tartja tiszteletben a transzatlanti kapcsolatok alapszabályait, az EU-t is korábban elképzelhetetlennek vélt szövetségekre kényszeríti. Bár még nem vagyunk tanúi Kína és Brüsszel nagy egymásra borulásának, Peking bár óvatosan, de egyértelműen közeledni próbál Berlinhez. S mind több jel utal arra is, hogy lassacskán enyhülni kezd az EU és Oroszország közötti feszültség.

Ebben a helyzetben különösen fontos lenne az, hogy az EU legalább a külpolitikát érintő kérdésekben képviseljen egységes álláspontot. Miután Donald Trump felrúgta az iráni nukleáris megállapodást, ez alkalmat teremthetett volna arra, hogy az Unió országai végre felismerjék: ha nem képesek kitartóan és határozottan képviselni saját álláspontjukat, azzal saját maguk alatt vágják a fát. Kezdetben valóban úgy is látszott, az EU képes lehet ellensúlyozni az amerikai bejelentést, mert továbbra is kitart a 2015-ben megkötött megállapodás mellett.

Bár Trump politikájával az EU országainak nagy része nem tud azonosulni, az elnök „America first”-alaptételére Brüsszel nem tudott azzal válaszolni, hogy az EU államai számára Európa az első. Berlin ugyan levelet küldött Washingtonba, ne sértse meg az Unió gazdasági érdekeit azzal, hogy megbünteti a perzsa állammal üzletelő vállalatokat, a cégek azonban – tartva Washington szankcióitól – inkább visszavonulnak Iránból.

Az Egyesült Államok ma is túl erős, az Európai Unió pedig túlságosan gyenge és megosztott. Az EU országai még a nukleáris megállapodás kapcsán sem tudtak közös nevezőre jutni. Hiába Berlin határozottsága, a lengyelek, a románok, illetve a balti államok számára Washington – az orosz fenyegetés miatt – a biztonság garanciája. Nekik messze nem olyan fontos Irán, mint az amerikai védőernyő, illetve Trump fegyverei.

Bár szinte nem telik el hónap anélkül, hogy az EU valamely politikusa ne mutasson rá az egységes uniós külpolitika jelentőségére, a jelenlegi helyzetben ennek megvalósulására vajmi kevés az esély. Az EU tagállamai kevésbé fontos kérdésekben képesek ugyan közös nevezőre jutni, az Egyesült Államokhoz, vagy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok megítélésében azonban sosem lesz teljes egység. Ezt Trump is tudja és ki is használja. Ezért küldött Berlinbe olyan nagykövetet, aki folyamatosan és szándékosan provokálja vendéglátóit.