Orbán tovább faragná a "gránitszilárdságú" Alaptörvényt

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:01
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Nem tudni, milyen változtatásokra gondolt Orbán Viktor, amikor egy-másfél éves alkotmányozást vetített előre. Még Kövér László sem látja szükségét ennek.

Úgy tűnik, Orbán Viktor nem csak az országot nőtte ki, hanem az Alaptörvényt is. Meglepő bejelentést tett ugyanis pénteki rádiónyilatkozatában a miniszterelnök. Miután vázolta a nemrég beterjesztett hetedik alaptörvény-módosítás hátterét – „nemcsak azt az egy-két rövid kis módosítást, amit az illegális migráció elleni harc szükségessé tesz, iktatjuk be az alkotmányba, hanem szellemi alapokat is teremtünk egy-egy ilyen konkrét rendelkezéshez” –, közölte: szeptembertől „egy-másfél éves alkotmányrevíziót” kezdenek.

TILTAKOZÓK 2013. február: tüntetők az „alkotmányozás” ellen - Népszava fotó

TILTAKOZÓK 2013. február: tüntetők az „alkotmányozás” ellen - Népszava fotó

„A 2011-ben megalkotott alkotmányunk most már elegendő gyakorlati tapasztalatot nyújtott nekünk a valóságos életben. Tehát szeretnénk valamikor az ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót, ahol átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni. Tehát lesz majd egy nagyobb ívű alkotmánymódosítás is. Szeptemberben indul az erről szóló diskurzus, és szerintem az egy-másfél évig is eltart majd.”

Az Alaptörvény ellen már a hatályba lépése másnapján, 2012. január 2-án is tüntettek az Operaháznál. Fotó: Német András Péter

Az Alaptörvény ellen már a hatályba lépése másnapján, 2012. január 2-án is tüntettek az Operaháznál. Fotó: Német András Péter

Mindez azt jelenti, hogy a gránitszilárdságúnak mondott, 2011. április 18-án elfogadott, majd 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvényre – amelyet a Fidesz-KDNP képviselőin kívül csak a független Pősze Lajos szavazott meg – újabb komoly felülvizsgálat vár. Pedig az ellenzék és szakértők sokasága által illegitimnek tartott új alkotmányt már eddig is hat alkalommal változtatta meg a kormánypárti többség, és mint jeleztük, épp terítéken van a hetedik módosítás.

Kövér László sem lát alkotmányozási kényszert. Hétfőn az ATV-nek azt mondta: a „gránitszilárdságú” Alaptörvényben rögzített alapértékek nem változtak, és ő a maga részéről olyan nagyon nagy szükségét nem látja a módosításoknak, leszámítva a mostani, hetediket.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvényt eddig hatszor változtatták meg, az eredeti szövegből alig maradt valami.

Nem mentesít az uniós döntések alól
Még a nyári szünet előtt szeretné elfogadtatni a T. Házzal – s erre kétharmados többsége birtokában minden esélye megvan – a kormánypárti többség az Alaptörvény hetedik módosítását. Mint az Eötvös Károly Intézet (EKINT) felidézte, a mostanival szinte szó szerint megegyező alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be a harmadik Orbán-kormány 2016 őszén. A kormány által kezdeményezett 2016. október 2-i, úgynevezett kvótanépszavazás érvénytelensége ellenére a kormány a "nem" szavazatok többségére hivatkozva benyújtotta az Alaptörvény hetedik módosítását, ám ehhez nem sikerült megszereznie a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatát, így a javaslat elbukott. Ugyanakkor az EKINT arra is emlékeztet, hogy az Alkotmánybíróság (AB) számára az alapvető jogok biztosa beadványa – amely annak értelmezését kérte az alkotmánybíráktól az uniós kvótahatározat kapcsán, hogy a magyar hatóságoknak az Alaptörvény értelmében egyenesen meg lehet-e tagadniuk a részvételt a döntés végrehajtásában – alkalmat adott arra, hogy biztosítsa a hiányzó közjogi alapot a kormányzati menekültpolitikához. A 2016. decemberi AB-határozat rendelkező része szerint az AB vizsgálhatja, hogy az uniós hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Később, 2018 februárjában a kormány az Alaptörvény értelmezését kérve maga fordult az AB-hoz. A kabinet arra volt kíváncsi, hogy
- vannak-e olyan tárgykörök, így például Magyarország lakosságának összetétele, alkotmányos önazonossága, amelyek feletti teljes kontroll elvesztése Magyarország szuverenitásának sérelmével járna, továbbá, hogy
- a tervezett uniós kvóta-mechanizmus végrehajtásában való részvétel sérti-e az ország szuverenitását.
Ám az újabb kétharmados felhatalmazás birtokában a kormánypártok nem várták meg az AB döntését, s az új ciklus egyik első javaslataként – némileg módosítva és újabb tartalmakkal kiegészítve – ismét beterjesztették a parlament elé a hetedik alaptörvény-módosítást.
A jelenleg is tárgyalt hetedik módosítás három tárgykörre terjed ki. A bevándorlás és a menekültügy szabályozására, az új Közigazgatási Felsőbíróság létrehozására és egyúttal a bírói jogértelmezés korlátozására, valamint a gyülekezési jog korlátozására az "otthonok" védelme érdekében.
Az első tárgykörben kiegészítenék az úgynevezett Nemzeti Hitvallást és az Alapvetést az alkotmányos identitás védelmére vonatkozó állami kötelezettséggel. Továbbá, meghatározva az Európai Unió keretén belüli hatáskörgyakorlás korlátait, kiegészítenék az EU-klauzulát: a javaslat szerint az uniós részvételünk során az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat biztosítani kell, s nem korlátozható Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési joga. Megtiltanák idegen népesség betelepítését, illetve idegen állampolgár Magyarország területén csak az Országgyűlés által megalkotott sarkalatos törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Bekerülne az Alaptörvénybe az is, hogy a "rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában". Az EKINT szerint az új szabályoknak nem lesz jogi jelentőségük az uniós intézmények számára az uniós jog végrehajtása tekintetében. Nem adható ugyanis a nemzeti identitás védelmének olyan értelmezés, amely ellentétes az EU alapértékeivel, és lehetővé tenné az alapértékekkel összhangban hozott döntések bojkottját. "Magyarország nem mentesülhet az uniós döntések végrehajtása alól" - tette hozzá az EKINT.
A bírósági tárgykörben tervezett módosítás létrehozná a Közigazgatási Felsőbíróságot, amelyhez delegálnák az összes állami, hatósági ügyet - lényegében a kormány külön "házi bírósága" állna fel, a mai bírósági rendszerrel párhuzamos szervezettel. Továbbá előírnák a bíróknak, hogy a jogszabályokat nemcsak a törvény szövege, hanem preambuluma, illetve indokolása alapján kell értelmezniük.
A harmadik tárgykörben korlátoznák a gyülekezési jogot, arra hivatkozva, hogy "a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével". Vagyis a jövőben korlátlanul meg lehetne tiltani a tüntetéseket a politikusok - így Orbán Viktor - háza előtt.

Az Alaptörvényt alig fél évvel hatályba lépése után, 2012. június 4-én módosították először. Az első módosítás legfontosabb célja az volt, hogy Alaptörvény úgynevezett Átmeneti rendelkezéseit az Alaptörvény részévé tegyék. Ugyan az Átmeneti rendelkezések abból a célból készültek, hogy biztosítsák bizonyos jogszabályok és az új alkotmány közötti összhangot, s így a kormánypártok szerint az Alaptörvény részének kellett volna tekinteni és azzal együttesen értelmezni azokat, az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, s kérte az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését. Az első módosítás továbbá kiterjesztette a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt a volt államfőkre is. Ennek oka a néhány hónappal korábban plágium miatt a köztársasági elnöki tisztségről lemondani kényszerült Schmitt Pál „kisegítése” volt.

A második módosítást 2012. október 29-én fogadta el T. Ház. Ez nem magát az Alaptörvényt, hanem az Átmeneti rendelkezéseket módosította, Orbán személyes javaslatára beleírták a kötelező választási regisztrációt: „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti”. Azonban az AB 2012 végén e passzusokat az Átmeneti rendelkezések jó részével együtt megsemmisítette.

Ugyancsak 2012. decemberében az Alaptörvény harmadik módosítása sarkalatossá tette a földtörvényt.

A negyedik, 2013. márciusi módosítás minden korábbinál több ponton hozzányúlt az Alaptörvényhez. Néhány formai változtatással beemelte az AB által az Átmeneti rendelkezésekből megsemmisített részeket, s ettől nem függetlenül rögzítették az AB-nek az Alaptörvény felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét, továbbá a „korábbi alkotmányon” alapuló AB-határozatok „hatályvesztését”. Ekkor került az Alaptörvénybe a házasság, mint a családi kapcsolat alapja, de az egyházalapítás szabályait, a felsőoktatási hallgatók „röghöz kötését” vagy a hajléktalanság jogellenessé minősítését is ekkor írták bele.

Az ötödik, 2013 szeptemberi módosítás elsősorban a nemzetközi szervezetek kifogásaira reagált, s több ponton újraírta a negyedik módosítást is. Kikerült az Alaptörvényből az OBH elnökének ügyáthelyezési joga, lehetővé vált a kereskedelmi rádiók és televíziók számára a politikai reklámok sugárzása (azonos feltételekkel, ingyen), ismét módosították a vallási közösségekre vonatkozó szabályokat, s megteremtette a PSZÁF és az MNB összevonásának lehetőségét.

A hatodik módosítás már az új ciklusban történt, 2016. június 7-én kiegészítették a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

Jön a nyolcadik?
A Zoom.hu értesülései szerint a Fideszben nekiláttak kidolgozni azt a tervet, hogy a jövő májusi Európai Parlamenti (EP) választásokkal egy időben rendezzék meg a 2019 őszén esedékes önkormányzati választásokat. Mivel az EP-választás időpontja minden uniós tagállamban azonos, csak úgy lehetséges egy időben rendezni a két voksolást, ha átírják az Alaptörvény önkormányzati választások időpontjára vonatkozó részét, amely szerint az önkormányzatok megválasztását az előző hasonló voksolást követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.

Szerző
2018.06.12 07:01