Polt: Nem világos az Európai Ügyészség szerepe

Az Ügyészség Napján a legfőbb ügyész az európai együttműködés kapcsán a „nemzeti szuverenitás” tiszteletbe tartását emlegette, illetve azt, hogy a miniszterelnök vejének a fura ügyeit feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig nem bűnügyi nyomozó hatóság.

Az európai ügyészségek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta a más és más hangsúlyokkal Ladislav Hamran a hágai székhelyű Eurojust, az európai bűnügyi együttműködést koordináló uniós ügynökség magyar származású elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész az Ügyészség Napján elmondott beszédében.

„Sosem volt még akkora a szükség az intézmények, államok és népek közötti összetartásra, mint korábban” – mondta Ladislav Hamran folyékonyan, magyar nyelven tartott beszédében, aki mindezt azzal indokolta, hogy a digitálist technika illetve a transznacionális bűnszervezetek működésével „elmosódnak a határok”.

Hamran szerint emiatt mindennél fontosabb, hogy Európa ügyészei együttműködjenek. Bár Hamran végig rendkívül dicsérően szólt a magyar ügyészek munkájáról - így a magyarok az Eurojust-együttműködés egyik legaktívabb tagjai - ugyanakkor a jövő kihívásai között szóba hozta a magyar kormány által vehemensen elutasított Európai Ügyészség kérdését is. Így Hamran megfogalmazása szerint a különféle intézményi kihívások között – ilyenek a határokat átlép digitális technika fejlődése vagy a Brexit – pendítette meg az Európai Ügyészség létrehozását.

Polt Péter legfőbb ügyész, részben az Orbán-kabintet prominensei előtt tartott előadásában – a közönségben ott ült Pintér Sándor belügyminiszter, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, de ott volt a kormány által újabban célba vett Kúria elnöke, Darák Péter – szintén az együttműködés erősítéséről beszélt, ám rendszeresen szóba hozta a tagállami szuverenitás tiszteletbe tartásának a fontosságát.

Ez utóbbi fordulat jelentőségét az adja, hogy a magyar kormány ezzel a szófordulattal próbálja megindokolni, hogy miért maradna ki a Európai Ügyészség létrehozásában. Az ellenzék szerint viszont valóságban a kabinet attól tart, hogy egy felettes EU-ügyészség sokkal keményebben és hatékonyabban tudna fellépni a magyar ügyészség által rendre futni hagyott, a Fidesz legfelsőbb köreihez kötődő korrupciós ügyekben.

Polt előadásában szóba hozta a „sajtóban mostanában gyakran szereplő” Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) amely az utóbbi időben több, Fideszhez, illetve Orbán Viktor miniszterelnök családjához is kötődő csalási ügyet göngyölített fel.

Polt Péter hangsúlyozta: az OLAF „közigazgatási vizsgálatokkal tudja segíteni az ügyészek munkáját.” Ugyanakkor „az OLAF-nak bűnügyek lefolytatására nincs hatáskora, nyomozati jogköre nincs.” „Amennyiben az OLAF valamit észlel, úgy a tagállam ügyészségéhez fordul. Ilyenkor az OLAF igazságügyi ajánlást tehet.

Polt Péter most is elmondta, hogy az OLAF jelzései alapján az ügyészség minden esetben elrendeli a nyomozást és lefolytatják az eljárást.

Polt egy mondat erejéig kitért az Európai Ügyészség tervére is. Kissé cikornyásan úgy fogalmazott: szerinte nem világos, hogy a legkorábban 2022-ben működésben lépő Európai Ügyészség hogyan kapcsolódik majd az uniós bűnüldözési és igazságszolgáltatási együttműködések rendszeréhez, milyen értéket fog képviselni. Polt szerint ezt csak „néhány év gyakorlati tapasztalata fogja megmutatni.”