Kunhalmi kulcsszerepbe került

Nem csak személyi kérdések dőlnek el a szocialisták hétvégi tisztújító kongresszusán. Tóth Bertalan és Mesterházy Attila között markáns politikai különbségek is vannak.

Csütörtökön kell kimondania Kunhalmi Ágnesnek, hogy az MSZP első emberévé szeretne emelkedni, vagy inkább a párt választmányi elnökeként dolgozna. Ez több okból sem egyszerű döntés.

Elnökhelyettes kontra választmányi elnök

Bár a választmány szerepét még az MSZP-n belül is hajlamosak lekicsinyelni, a testület elnöke – ha bejátssza mozgásterét – akár a párt első emberének is megkötheti a kezét. Ugyanis a választmány fogadja el a választási stratégiát, hagyja jóvá a pártközi szövetségkötéseket, illetve szentesíti a jelölti listákat. A választmányi elnök szerepe ennek megfelelően inkább a ciklus második felében értékelődik fel, a parlamenti választást követő két "békeévben" az elnök, az elnökhelyettes és a két alelnök irányítja a pártot. Az MSZP hagyományosan kétévente tart elnökválasztó kongresszust.

Az MSZP tisztújítását előkészítő bizottság világossá tette: nincs "le- és átcsorgó" rendszer, ha Kunhalmi kitart pártelnöki ambíciói mellett, de nem választják meg, akkor nem indulhat a választmányi elnöki pozícióért. Magyarán, ha elnökjelöltként elbukik, akkor nem lesz meghatározó tisztsége a pártban – miközben a választmány élére szinte bizonyosan odaérhetne.

Bár az MSZP kampányarca tagadhatatlanul népszerű a tagság körében, az elnöki vetélkedésben legtöbb forrásunk szerint épp az utolsó helyen áll – a versengés alighanem Tóth Bertalan frakcióvezető és Mesterházy Attila korábbi pártelnök között dől el. Ha Kunhalmi kihátrál az elnöki versenyből, azzal nem csak a saját sorsát befolyásolja: az őt támogató kongresszusi delegáltak többsége ugyanis vélhetően Tóth mellett sorakozna fel. Ujhelyi István vasárnap gyakorlatilag csapatot hirdetett – gyakorlatilag Tóth nevében.

Az európai parlamenti képviselő bejelentette:Tóth felkérésére pályázik az MSZP elnökhelyettesi pozíciójára, és szívesen látná Kunhalmit választmányi elnökként. Azaz, ha Kunhalmi az elnöki poszt helyett inkább az MSZP parlamentjének nevezett testület vezetésére startol rá, egyben – szándékától szinte függetlenül – azt is üzeni: egy csapatban akar játszani Tóth Bertalannal.

Nem vették fel az LMP-be Demeter Mártát

Az LMP néhány tagja megvétózta, hogy a korábban szocialista Demeter Máriát felvegyék a zöldpártba – írta a 24.hu. Ez azt jelenti, hogy Demeter, aki jelenleg az LMP parlamenti képviselője és frakciótagja, s a párt listájáról jutott az országgyűlésbe, egyelőre nem választható párttisztségre, és hivatalosan nem szavazhat belső kérdésekben. Az LMP szabályai szerint lényegében bármelyik tag megvétózhatja egy új tag felvételét.

Kívülről úgy tűnik, hogy jól felépített manőver tereli Kunhalmit Tóth táborába. A látszat ugyanis így akkor az, hogy Tóth javára lép vissza, még úgy is, ha az MSZP egyik legnépszerűbb politikusa nem nevezi meg, kinek a javára lép vissza.

Ezt a látszatot erősíti, hogy elnökjelölti kortesbeszédében Kunhalmi számos alkalommal a baloldal újraegyesítése, egyfajta uniópárt létrehozása – gyakorlatilag az MSZP és a DK egybegyúrása – mellett érvelt. Mesterházy egyik fő állítása ezzel szemben a párton belül épp az volt, hogy ő kezelni tudja Gyurcsány Ferenc párthatárokon túlcsorduló ambícióit.

Pártbeli vélemények alapján Mesterházy kifejezetten jól mozgott a megyékben, így sikerrel zárkózott fel. Más interpretációk szerint Tóth meglehetősen biztosan, hozzávetőleg 60-40 százalékos arányban vezetett, így Kunhalmi gesztusa inkább csak stabilizálná az előnyét.

A királycsináló – szokás szerint – Budapest lehet, a főváros delegálja a mintegy 320 küldött ötödét. Forrásainak szerint a budapesti szocialisták többsége inkább Tóth felé hajlik. A fővárost elvben ellensúlyozhatnák a nagy megyék – amelyekben magas a taglétszám, így nekik több kongresszusi delegált jut –, ám ezek egy része, így például Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg nem egységes, mindkét jelöltnek vannak támogatói. Mellesleg Tóth és Mesterházy is vidéki származású, e téren tehát nincs közöttük különbség.

HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan

A küldöttek – túl a személyes szimpátiákon és érdekeken – leginkább két elvet tartanak szem előtt. Az egyik, hogy az új vezetővel melyik másik párt hajlandó együttműködni. A szocialista érzékelés szerint Mesterházyt az LMP ugyanúgy nem kívánatos partnernek tartja, mint például Gyurcsány Ferencet, míg Tóth Bertalan, frakcióvezetői tisztségéből kifolyólag, több "szabad vegyértékkel" rendelkezik. A másik, hogy miképp építi vissza az új első ember az MSZP szervezetét. A struktúra hatékonnyá tétele jó ideje senkinek nem sikerült. Tóth ezzel kapcsolatban arról beszélt: a párt erőforrásainak zömét vidékre irányítaná, és a parlamenti képviselőkre alapozva építené vissza az irodahálózatot. Mesterházyt elnöki gyakorlata az erős központi irányítás hívének mutatta. A vasárnapi döntés tehát nem egyszerűen személyi, hanem az MSZP politikáját jelentősen befolyásoló, stratégiai választás.