Sebes György: Nyári időszámítás

Publikálás dátuma
2018.06.16 09:15
HATALMAS A VÁLASZTÉK Az Életrevalók című francia vígjátékot pénteken lehetett látni a Dunán FORGALMAZÓ: BUDAPEST FILM
Fotó: /

Nagy verseny kezdődött a héten. Igen, persze elindult a labdarúgó-világbajnokság is, de nem csupán erről van szó. Hanem mindarról, amit az Oroszországban szinte pontosan egy hónapig tartó sportesemény-sorozat vonz. Azokban a családokban például, ahol nincs egynél több tévékészülék - és napjainkban feltehetően még ezek vannak többségben - viadal alakulhat ki, hogy akkor most mit is nézzenek: futball-közvetítést, vagy inkább valami mást. Természetesen a tévétársaságok is rájátszanak e konfliktusokra. Többüknél ezen a héten kezdődött el a nyári időszámítás, ami műsorrend-változást is hozott. Ezen túl pedig a jelek szerint a filmkínálat erősítésével igyekeznek magukhoz vonzani a nézőket. Ez az időszak nem a saját készítésű műsorok évada, viszont lehet őket ismételni, miközben szem előtt tartják azt is, hogy a reménybeli közönség ilyenkor jobban ráér a tévé előtt időzni. Az etetés tehát minden szinten intenzívebbé vált.

Az egykori - klasszikus - közszolgálatiságra már legfeljebb nevében emlékeztető "királyi tévé" a maga sok csatornájával, persze előnyös helyzetben van. Tokkal-vonóval övék ugyanis a foci-vb. Minden meccset élőben adnak az M4 Sporton, amikor pedig - a csoportkör utolsó fordulójában - egy időben lesz két találkozó, akkor az egyiket a Duna TV közvetíti. Ha pedig más eseményeket is láttatniuk kell, akkor még rendelkezésre áll a Duna World is. A Forma-1 jövő vasárnapi franciaországi futama például a Dunára került, bár kérdés, hogy ez nem ellentétes-e a szigorú szerződésekkel és nem árt-e a reklámoknak. Az viszont biztos, hogy a hirdetőknek és portékáiknak aranybánya a csütörtök óta tartó meccs-dömping. Mellette pedig a hatalom üzenetei is célba érhetnek, hiszen a mérkőzések közben és után mindig vannak egyperces hírösszefoglalók, s azokban már régóta pártunk és kormányunk fontos mondandói jelennek meg. A vb idején bizonyosan még több embert lehet majd hülyíteni - természetesen szerte az országban - a híradásnak álcázott propagandával.

Feltehetően nem véletlen, hogy az RTL Klubon e héttől már nincs nagyközönséget vonzó, saját gyártású program - A Fal, vagy A Konyhafőnök -, előbb kezdődik a két nézett sorozat, a Barátok közt és az Éjjel-nappal Budapest, utána pedig - fél 10 tájban - sikeres filmeket vetíthetnek. A TV2-n meghagytak ugyan két saját gyártású szórakoztató műsort - Pénzt vagy éveket! és Ezek megőrültek -, de utána náluk is jöhet egy jó film. A héten azt is tapasztalhattuk, hogy igyekeznek olyan mozikat műsorra tűzni, amelyek ugyan már többször voltak láthatók a különböző adókon, de még mindig szívesen nézik őket. Csak néhányat említünk az utóbbi napokból. A Super TV2 például elővette Bruce Willis klasszikusát, a Die Hard sorozatot és minden héten lead belőlük egyet, s a Mozi+-on aztán meg is ismétli. Ez tipikusan az a film, amelynek a jeleneteit már mindenki szinte kívülről fújja, de ha valaki véletlenül - netán szándékosan - odakapcsol, akkor száz-ötvenedszer is szívesen nézi meg. Ugyancsak a Super TV2-n volt látható Quentin Tarantino 2012-es westernje, a Django elszabadul, amelyet sztárszereplőkkel forgatott. Leonardo di Caprio, Jamie Foxx, Samuel L. Johnson és Christoph Waltz játékáért mindig érdemes megnézni ezt az egyébként nem rövid alkotást. Szerdán aztán választani kellett, mert két sikeres mozi is ugyanakkor, este 9-kor kezdődött. A Viasat 3-on Robert de Niro és Billy Crystal bolondozott a Csak egy kis pánikban, míg a Film+-on Sylvester Stallone játszotta A specialistát és ebben az akciófilmben - többek között - a nagyon dekoratív Sharon Stone volt a partnere. Pénteken a társaságok úgy döntöttek, hogy Woody Allen retrospektív napot tartanak. A FilmCafén egymás után két alkotását is bemutatták. A Füles 2006-ban készült, a Match Point pedig egy évvel korábban. Minthogy a rendezőnek mindig voltak kedvenc színésznői, nyilván nem véletlen, hogy mindkét női főszerepét a nemcsak szép, de tehetséges Scarlett Johanssonra osztotta. Ha pedig ez valakinek nem lett volna elég, a Paramount Channelen megnézhette Woody Allen egy jóval korábbi filmjét, a Hannah és nővéreit, amelynek főszerepét egykori felesége, a botrányok közepette elvált Mia Farrow alakította.

A hatalmas választékból nem volt könnyű mazsolázni. Látni kellett pénteken a Dunán az Életrevalók című francia vígjátékot, amely egy balesetben megsérült és tolószékbe kényszerült gazdag arisztokrata és börtönből szabadult színes bőrű ápolójának vidám és megható barátságáról szól. Előtte pedig a FilmCafén meg kellett nézni a Jean-Paul Belmondo főszereplésével 1962-ben készült kalandfilmet, a Cartouche-t, amelyben nemcsak a színész játékában, hanem partnere, Claudia Cardinale szépségében is gyönyörködhettünk.

És ez mindössze az első hét volt a tévék nyári időszámításában. Igazából csak most, a hétvégén indul be a futball-nagyüzem, miközben számíthatunk rá, hogy a csatornák újabb és újabb adu-ászok bevetésével igyekeznek vonzóvá tenni film-kínálatukat. Hihetnénk: mindent a nézőért. Ám ne legyünk naivak. Mindent a hirdetőkért és reklámjaikért. Tőlük jön a pénz, abból képesek kifizetni a közönség-csalogató filmek játszási jogát is. Ha tehát a néző szórakozni akar, viselje el az egyre gyakoribb, egyre hosszabb megszakításokat.

Vagy legyen mindig a kezében a távirányító.

Nagy verseny kezdődött a héten. Igen, persze elindult a labdarúgó-világbajnokság is, de nem csupán erről van szó. Hanem mindarról, amit az Oroszországban szinte pontosan egy hónapig tartó sportesemény-sorozat vonz. Azokban a családokban például, ahol nincs egynél több tévékészülék - és napjainkban feltehetően még ezek vannak többségben - viadal alakulhat ki, hogy akkor most mit is nézzenek: futball-közvetítést, vagy inkább valami mást. Természetesen a tévétársaságok is rájátszanak e konfliktusokra. Többüknél ezen a héten kezdődött el a nyári időszámítás, ami műsorrend-változást is hozott. Ezen túl pedig a jelek szerint a filmkínálat erősítésével igyekeznek magukhoz vonzani a nézőket. Ez az időszak nem a saját készítésű műsorok évada, viszont lehet őket ismételni, miközben szem előtt tartják azt is, hogy a reménybeli közönség ilyenkor jobban ráér a tévé előtt időzni. Az etetés tehát minden szinten intenzívebbé vált.

Az egykori - klasszikus - közszolgálatiságra már legfeljebb nevében emlékeztető "királyi tévé" a maga sok csatornájával, persze előnyös helyzetben van. Tokkal-vonóval övék ugyanis a foci-vb. Minden meccset élőben adnak az M4 Sporton, amikor pedig - a csoportkör utolsó fordulójában - egy időben lesz két találkozó, akkor az egyiket a Duna TV közvetíti. Ha pedig más eseményeket is láttatniuk kell, akkor még rendelkezésre áll a Duna World is. A Forma-1 jövő vasárnapi franciaországi futama például a Dunára került, bár kérdés, hogy ez nem ellentétes-e a szigorú szerződésekkel és nem árt-e a reklámoknak. Az viszont biztos, hogy a hirdetőknek és portékáiknak aranybánya a csütörtök óta tartó meccs-dömping. Mellette pedig a hatalom üzenetei is célba érhetnek, hiszen a mérkőzések közben és után mindig vannak egyperces hírösszefoglalók, s azokban már régóta pártunk és kormányunk fontos mondandói jelennek meg. A vb idején bizonyosan még több embert lehet majd hülyíteni - természetesen szerte az országban - a híradásnak álcázott propagandával.

Feltehetően nem véletlen, hogy az RTL Klubon e héttől már nincs nagyközönséget vonzó, saját gyártású program - A Fal, vagy A Konyhafőnök -, előbb kezdődik a két nézett sorozat, a Barátok közt és az Éjjel-nappal Budapest, utána pedig - fél 10 tájban - sikeres filmeket vetíthetnek. A TV2-n meghagytak ugyan két saját gyártású szórakoztató műsort - Pénzt vagy éveket! és Ezek megőrültek -, de utána náluk is jöhet egy jó film. A héten azt is tapasztalhattuk, hogy igyekeznek olyan mozikat műsorra tűzni, amelyek ugyan már többször voltak láthatók a különböző adókon, de még mindig szívesen nézik őket. Csak néhányat említünk az utóbbi napokból. A Super TV2 például elővette Bruce Willis klasszikusát, a Die Hard sorozatot és minden héten lead belőlük egyet, s a Mozi+-on aztán meg is ismétli. Ez tipikusan az a film, amelynek a jeleneteit már mindenki szinte kívülről fújja, de ha valaki véletlenül - netán szándékosan - odakapcsol, akkor száz-ötvenedszer is szívesen nézi meg. Ugyancsak a Super TV2-n volt látható Quentin Tarantino 2012-es westernje, a Django elszabadul, amelyet sztárszereplőkkel forgatott. Leonardo di Caprio, Jamie Foxx, Samuel L. Johnson és Christoph Waltz játékáért mindig érdemes megnézni ezt az egyébként nem rövid alkotást. Szerdán aztán választani kellett, mert két sikeres mozi is ugyanakkor, este 9-kor kezdődött. A Viasat 3-on Robert de Niro és Billy Crystal bolondozott a Csak egy kis pánikban, míg a Film+-on Sylvester Stallone játszotta A specialistát és ebben az akciófilmben - többek között - a nagyon dekoratív Sharon Stone volt a partnere. Pénteken a társaságok úgy döntöttek, hogy Woody Allen retrospektív napot tartanak. A FilmCafén egymás után két alkotását is bemutatták. A Füles 2006-ban készült, a Match Point pedig egy évvel korábban. Minthogy a rendezőnek mindig voltak kedvenc színésznői, nyilván nem véletlen, hogy mindkét női főszerepét a nemcsak szép, de tehetséges Scarlett Johanssonra osztotta. Ha pedig ez valakinek nem lett volna elég, a Paramount Channelen megnézhette Woody Allen egy jóval korábbi filmjét, a Hannah és nővéreit, amelynek főszerepét egykori felesége, a botrányok közepette elvált Mia Farrow alakította.

A hatalmas választékból nem volt könnyű mazsolázni. Látni kellett pénteken a Dunán az Életrevalók című francia vígjátékot, amely egy balesetben megsérült és tolószékbe kényszerült gazdag arisztokrata és börtönből szabadult színes bőrű ápolójának vidám és megható barátságáról szól. Előtte pedig a FilmCafén meg kellett nézni a Jean-Paul Belmondo főszereplésével 1962-ben készült kalandfilmet, a Cartouche-t, amelyben nemcsak a színész játékában, hanem partnere, Claudia Cardinale szépségében is gyönyörködhettünk.

És ez mindössze az első hét volt a tévék nyári időszámításában. Igazából csak most, a hétvégén indul be a futball-nagyüzem, miközben számíthatunk rá, hogy a csatornák újabb és újabb adu-ászok bevetésével igyekeznek vonzóvá tenni film-kínálatukat. Hihetnénk: mindent a nézőért. Ám ne legyünk naivak. Mindent a hirdetőkért és reklámjaikért. Tőlük jön a pénz, abból képesek kifizetni a közönség-csalogató filmek játszási jogát is. Ha tehát a néző szórakozni akar, viselje el az egyre gyakoribb, egyre hosszabb megszakításokat.

Vagy legyen mindig a kezében a távirányító.

Szerző
2018.06.16 09:15