Rónay Tamás;
Európai Unió;Moszkva;Balkán;
2018-06-19 07:31:00
Európa védelme és biztonsága, a nyugat-balkáni államok integrációjának kérdése állt a múlt hét végi wachaui Európa fórum középpontjában. Noha a tanácskozáson főként osztrák politikusok szólaltak fel, nyilvánvalóvá vált, hogy az Európáról, illetve az uniós integrációról alkotott elképzelések nem egyeznek. Igaz, ezek az eltérő álláspontok eddig is ismertek voltak.
Johannes Hahn, Ausztria uniós biztosa nem osztja hazája vezetőinek álláspontját. Hahn a fórumot megelőzően is élesen bírálta azt a javaslatot, amely szerint még az Unión kívül úgynevezett védelmi központokat hozzanak létre azon menekültek számára, akik menedékkérelmét elutasította valamelyik uniós tagállam. A javaslat épp Sebastian Kurz osztrák kormányfőtől származik, s Dánia is lelkesen támogatta felvetést. Hahn az osztrák rádióban kifejtette, mindent elkövet azért, hogy ezek ne jöhessenek létre. Az EU bővítéséért is felelős biztos a fórumon egyetértett azzal, hogy jobban kell védeni az EU külső határait, ugyanakkor rámutatott, hogy a menekültválság gyökereit jóval az EU határain kívül kell keresni. Kifejtette, nem fejlesztési segéllyel kell támogatni Afrikát, ez csak a jelenlegi status quót erősítené, hanem konkrét felzárkóztatási programokra lenne szükség.
Hahn emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több diplomáciai sikert is elértek a Balkánon, legutóbb például azt, hogy a montenegrói ellenzék bejelentette: visszatér a podgoricai törvényhozásba. Meghatározták, hogy 2020 és 2025 között várják ezen államokat az EU-ba. Ezt ambiciózus tervnek nevezte, de hozzátette: konkrét célokat kell meghatározni, mert így legalább van perspektívájuk a balkáni országoknak az uniós csatlakozásra.
Hogy a fórumon mekkora jelentőséget tulajdonítottak a balkáni megbékélésnek, jelzi: a szombati napra meghívták a 2013 óta már uniós tag Horvátország, valamint a csatlakozási tárgyalásokat már megkezdett Szerbia és az arra váró Montenegró miniszterelnökét, Andrej Plenkovicot, Ana Brnabicot és Dusko Marovicot. Mindnyájan elsősorban arról számoltak be, hogy milyen intézkedésekkel erősítenék országhatáraikat. Berndt Körner, a Frontex igazgatóhelyettese pedig azt közölte, a Balkánt meg kell óvni egy újabb menekültválságtól.
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője elsősorban azt ecsetelte, mennyi hibát követett el az EU Balkán-politikájában például azzal, hogy nem határozott meg konkrét célokat ezen államok számára. Jellemző, hogy miközben Vlagyimir Putyin például rendkívül aktív Balkán-politikát folytat, és a katari székhelyű Al Dzsazíra hírtelevízió is megjelent a félszigeten, az EU-nak még bőven van pótolni valója.