Növekvő jólét helyett a balkáni ligába csúszik Magyarország

Bár az elmúlt hónapokban, sőt, években sok szó esett itthon a gazdaság növekedéséről, illetve a növekvő bérekről, ebből az átlag magyar csak keveset észlelhet: az Eurostat legújabb közleménye azt mutatja, hogy az egy főre jutó GDP és a fogyasztás tekintetében is még mindig nagyon komoly lemaradásban vagyunk a nyugat-, de egyre inkább a közép-európai országokhoz képest is, leginkább a balkáni államokkal van egy kategóriában.

Ha az egy főre hutó GDP-t vetjük össze, Magyarország nem áll ugyan túl jól, de nem is sereghajtó: az egy főre számolt nemzeti össztermék az EU átlag 68 százaléka, ami magasabb, mint Görögországban, Lettországban, Romániában, Horvátországban és Bulgáriában. Összehasonlításként: Lengyelországban az EU átlag 70, Szlovákiában 77 százaléka az egy főre jutó nemzeti össztermék.

A GDP azonban még nem minden, az is fontos, hogy ebből mennyit lát az átlagember, mennyi árut és szolgáltatást tud megvenni. Erre használják az úgynevezett aktuális egyéni fogyasztás (AIC) mutatót, ami úgy mutatja meg a háztartások költéseit, hogy figyelembe veszi a különböző valuták értékét is (szaknyelven ez a vásárlóerő-paritás). Ezt is az EU átlaggal érdemes összevetni, ha az egyes országok fogyasztását vizsgáljuk.

Magyarország a 2017-es adatok alapján ezen a téren kifejezetten rosszul áll: az EU átlag 63 százaléka az egyéni fogyasztás, ennél alacsonyabb értéket az Eurostat csak Horvátország (61 százalék) és Bulgária (55 százalék) esetében számolt. Sokatmondó, hogy az AIC mutató alapján Romániában és Törökországban is többet tud fogyasztani az átlagember, mint Magyarországon (mindkét ország az EU átlag 68 százalékán áll).

A legtöbbet az EU-ban a luxemburgiak (az EU átlag 130 százaléka) és a németek (122 százalék) vásárolhatnak, a kontinensen pedig a nem EU-tag Norvégia áll legjobban (132 százalékkal). Ha térképre vetítjük az adatokat, három nagy régióra bomlik Európa: a nyugati és északi államokra, amelyek fogyasztása magasabb, mint az átlag, a köztes országokra, amelyek valamivel az átlag alatt vannak, és a balkáni ligára, amelyhez Magyarország és Lettország tartozik még.