Pánikrohamot is okozhat a hőség

A szervezetünk számára nagy kihívást jelent, hogy egyre kevésbé van átmenet az évszakok között; a mínuszokat szinte azonnal hőség váltja fel. Drenovits Zsuzsanna egészségnevelő szerint az átállás hiánya nemcsak testi, hanem lelki tüneteket: félelmeket, szorongásokat is okozhat.

A mérsékelt kontinentális éghajlaton tavasszal a szervezet fel tud készülni: felépíti magát, például méregtelenít, akár böjtölünk, akár nem. Túl nagy feladat esetén kompenzálásra kényszerül, és megnövekszik az agy oxigén-, víz- és tápanyagigénye. A hőségben ráadásul kitágulnak az erek, csökkenhet a vérnyomás, ezért az agy nem kap annyi oxigént, mint amennyire szüksége lenne, ennek az lehet a következménye, hogy hiába próbálunk a forróságban koncentrálni, nem nagyon megy”- mondta Drenovits Zsuzsanna stresszmenedzser.

Alkalmazkodik

A szervezetnek a legnagyobb kihívást a forróság, a hideg, a szárazság, a nyirkosság és a szél jelenti. Ezek közül nyáron valamelyik biztosan jelen van, ráadásul a napi hajszában kizsigerelt szervezetünk a hirtelen változásaikat még nehezebben tudja rugalmasan kezelni. Az agyunkban lévő hőszabályozó központ forróság esetén hűti a szervezetet, ha pedig hirtelen hideg lenne, igyekszik megtartani a kellemes hőmérsékleti zónát. „Ha kis amplitúdóval tudna dolgozni a rendszer, ahogy tehette, amikor még lassan, folyamatosan kúszott fel a hőmérséklet a kánikuláig, nem kényszerülne ekkora kompenzálásra” - mondta a Népszavának Drenovits Zsuzsanna.

Illusztráció: Shutterstock

„Meg akar halni”

Nagy melegben az oxigénhiányos agy „meg akar halni”, és ezt szorongásos érzéssel, halálfélelemmel, pánikrohamokkal is jelezheti. Ha ilyet érzünk, menjünk hűvös helyre, feküdjünk le, és igyunk vizet. Gondoskodni kell az úgynevezett vizes bázisú ásványi anyagok, nyomelemek pótlásáról is, amelyek azonnal fel is szívódnak és segítenek. Ilyenek az úgynevezett izotóniás oldatok és a patikában kapható bázikus porok is. „Ilyenkor az is fontos, hogy tudjunk kontrollt tartani, és legyen egy technikánk, amivel a rossz érzésekről eltereljük a figyelmünket”- tette hozzá Drenovits Zsuzsanna.

Segít a sport

A vérnyomás emeléséhez és a szorongás oldásához jelentősen hozzájárul a testmozgás, amit persze nem a legnagyobb kánikulában ajánlott végezni, hanem kora reggel vagy naplemente után. Ha máshoz nincs kedvünk vagy lehetőségünk, napi 20 perc séta is jó megoldás. A nagyon meleg napok estéin is járjunk egyet és végezzünk légzőgyakorlatokat – mély belégzésekkel a levegőt bent tartva, majd lassan kiengedve – és karemeléseket és -körzéseket. Ha ezeket ötször-hatszor megismételjük, kellő mennyiségű oxigént juttatunk az agyba, ennek köszönhetően könnyebben és jobban alszunk és kicsit frissebben is ébredünk reggel. Ha akkor megint segítünk egy kis légzőtornával az agyunknak, „hálából” jobban tud az időjárás viszontagságaihoz is alkalmazkodni.