7-es cikkely - Levélben próbálta puhítani a kormány a LIBE tagjait

Publikálás dátuma
2018.06.26 18:00
Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Forrás: kormany.hu
Fotó: /
Számon kért, figyelmeztetett, kérlelt: az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár külön levélben próbálta megdolgozni az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának (LIBE) tagjait, hogy ne fogadják el a Sargentini-jelentést, ami utat nyitna a Magyarország uniós kizárása felé. Hiába.

Nyilvánosságra került egy minisztériumi levél, ami jól jelzi, hogy a kormány milyen diplomáciai háttérmunkával próbálta puhítani az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságát (LIBE) – hiába, hiszen a testület nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét elemző-kritizáló Sargentini- jelentést.

A levelet Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár küldte el a LIBE-tagoknak, később pedig Jávor Benedek EP-képviselő tette közzé a Facebookon.

 Forrás: kormany.hu

 Forrás: kormany.hu

Varga már az első bekezdésben jelzi aggodalmait, amiért a zöldpárti Judith Sargentini jelentésében a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását kéri a magyar állammal szemben,

„Magyarország mindig is jelezte, hogy kész az európai intézményekkel folytatott korrekt párbeszédre, és partner az EU-törvények kompatibilitásáról szóló vitákban is. Azt azonban visszautasítjuk, hogy eltérő politikai álláspontunkat úgy állítsák be, mintha alapvető fenyegetést jelentene a demokráciára és az Unió értékrendjére” - tiltakozik Varga, hogy aztán megmagyarázza bizonyítványunkat.

Az régen volt, és nem is úgy

Szerinte a Sargentini-jelentés olyan eseteket mutat be, amiket Magyarország már évekkel ezelőtt rendezett „az Európai Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszéd keretében” (így az adatvédelem kérdéseit, a bírók nyugdíjazási folyamatát, vagy az alaptörvény-módosítást); illetve olyan ügyekkel foglalkozik, amik nem nem sértenek uniós jogokat sem; Utóbbiak között a szociális jogok, illetve a magyar munkanélküli járulékok ügyét említi az államtitkár.

Varga azt is cáfolni próbálja, hogy veszélyben lenne a magyar bíróságok függetlensége – itt arra hivatkozik, hogy Magyarország a középmezőnyhöz tartozik bírói testületek függetlenségét mérő uniós listán (Justice Scoarboard).

A levél egyértelműen kifejezi a magyar kormányzat sértettségét , amiért a LIBE-bizottság előtt nem kaptak elég teret saját álláspontjuk kifejtésére (. „Ilyen, komoly következményekkel járó jelentések nem alapulhatnak zárt ajtók mögött tartott szóbeli véleménycseréken, és egyéni politikai ambíciókon. (…) A hetes cikkely megindítása az „Audiatur et altera pars” (Hallgattassék meg a másik fél is”) elv figyelembe vétele nélkül súlyos, beláthatatlan következményekkel járhat, és gyengíti az EU egységét is” - figyelmeztetett Varga Judit.

Nem várták meg, de tudtak róla

Varga röviden kitér a napokban elfogadott „Stop Soros!”-törvénycsomagra , amit szerinte a magyar választói igényeknek megfelelően fogadtak el – és arra is kitér, hogy a déli határkerítés az Unió külső határát is védi. A Velencei Bizottság „Stop Soros!”-ról jelentése kapcsán röviden elismeri, hogy nem várták meg az anyagot, de – érvel Varga – a jelentés tartalmát már így is ismerték. Itt azt tartja fontosnak kiemelni, hogy az illegális bevándorlást támogató tevékenységek krimianalizálása a Bizottság szerint sem ütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményébe.

Arról az államtitkár már szemérmesen hallgat, hogy az uniós testület egy az egyben visszavonatná a törvénypakkot, mivel az olyan tevékenységeket is elzárással büntet, amik nem segítik közvetlenül az illegális bevándorlást (például a határ megfigyelése, információs anyagok készítése).

Mint a LIBE hétfői állásfoglalásából kiderül, a bizottság tagjai közül senkit sem ijesztett vagy hatott meg Varga Judit levele. A LIBE nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést: az MTI összefoglalója szerint a hatvan tagú bizottságból 56-an szavaztak, 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott.

A jelentésben számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták a alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is. A LIBE ráadásul egy néppárti szigorító javaslatot, az olasz Öt Csillag Mozgalom felvetését is elfogadta a jelentés részeként.

A Saergenti-anyag várhatóan szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

2018.06.26 18:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45