Halottnak már nem kell nyugdíj

Publikálás dátuma
2018.06.27 13:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
A bérek négyszer nagyobb ütemben nőttek az utóbbi években a nyugdíjaknál. Az idősek rohamtempóban szegényednek.

Az ellenzéki pártokat az elvesztett választás után, a jövő évi költségvetés vitájában sokkal kevésbé érdekli, hogy mi lesz a nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők sorsa 2019-ben, mint amikor tavaly karácsony előtt aláírták a 11 párti megállapodást az idős nemzedék érdekében szükséges intézkedésekről. A decemberi egyezség kezdeményezője, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület most is megkísérelte tárgyalóasztalhoz ültetni a pártokat, de csak ötnél járt sikerrel. Karácsony Mihály, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és az Országgyűlés egyetlen liberális tagja arra készül, hogy a költségvetés nyugdíjasokat érintő részeihez módosító javaslatokat ad be. Elképzeléseiket majd a jövő héten szerdán akarják egymás között is egyeztetni és a nyilvánosság elé tárni.

A Jobbik vezetői azt felelték az invitálásra, hogy az nem érdekli most őket, és a Momentum sem akart foglalkozni a nyugdíjasok ügyeivel. Bokros Lajos, a MoMa elnöke pedig úgy reagált: amíg nem áll vissza a három pilléren alapuló nyugdíjrendszer, addig nem is érdemes hosszú távú tervekről beszélgetni. Az Együtt megszűnt, a kis nyugdíjas rétegpártok is ebbe az irányba haladnak.

A nyugdíjas szervezetek legfontosabb követelése természetesen a nyugdíjak értékállóságának megőrzése, ami a szavak szintjén kiemelten fontos a kormánynak is. A valóság azonban az, hogy a tervezett infláció alapján megadott évenkénti nyugdíjemelés mindössze arra volt elegendő, hogy az átlagbérek emelkedésének negyedét elérje. Nem véletlen, hogy a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület megyénként megszervezett tavalyi találkozóin a legtöbben a várható infláció mellett az előző év nettó átlagbér növekedésével is számoló svájci indexálás visszaállítását kérték.

A kormány természetesen most sem reagált az ezzel kapcsolatos felvetésekre, de Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés benyújtásakor elismerte, hogy 2011 és 2017 között a nyugdíjak reálértéke 10 százalékkal nőtt. A kormányközeli Századvég tavaly novemberi számítása szerint ugyanakkor 2010 és 2017 között a reálbérek emelkedése 37,7 százalékos volt, amihez hozzá kell adni az idei első negyedév 10,3 százalékos növekedését és máris kiált a kérdés: meddig nyílhat még az olló a bérek és a nyugdíjak között? 2018 januárja és márciusa között egy magyar dolgozó átlagosan havi nettó 210 300 forintot vitt haza családi adókedvezmény nélkül, miközben az átlagnyugdíj az idei emelés után a 128 ezer forint. Inflációkövető tehát a magyar nyugellátás, de reálértéke erősen csökken, egyre nagyobb részét kénytelenek az idősek villany-, és gázszámlákra költeni és egyre kevesebb terméket tehetnek be a kosarukba élelmiszerekből és gyógyszerekből is.

A nyugdíjminimum 2009 óta változatlanul 28 500 forint, a 11 ellenzéki párt és az összes nyugdíjas szervezet határozott kérése ellenére egy fillérrel sem emelte meg az Orbán-kormány, hiszen akkor egy sor ehhez kötött szociális juttatás kiadásai is emelkednének. Már csak az a kérdés, hogy a parlament előtt fekvő költségvetés indoklásában „Az időskori biztonság megteremtése” című fejezet kijelentései mikor verik ki a biztosítékot a nyugdíjasok körében. A szöveg szerint a kormány célja, hogy az „elért gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél magasabb arányban részesülhessenek”. A fenti adatok alapján ugyanakkor ettől egyre távolabb kerülnek.

Azt sikerült kiharcolniuk (vagy a munkaadói lobbinak), hogy a kormány a szociális hozzájárulási adóról (szochó) szóló törvényjavaslatban az adómentességet élvező körbe belevette azokat a nyugdíjasokat is, akik a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkahelyeken egészítik ki a nyugdíjukat. Nekik a járulékot, munkaadójuknak az adót nem kell megfizetni jövő januártól. Ugyanakkor szó sincs olyan további kérések teljesítéséről, mint a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése, a járulékplafon visszaállítása, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásának megkezdése. Nem látszik az sem, hogy az állam többet szánna az üres háziorvosi praxisok betöltésére, a kistelepülések közlekedésének javítására, vagy épp az idős családtagot gondozók pénzének megemelésére.

Karácsony Mihály nem tartotta mérvadónak, hogy a szochónak jövőre az ideinél majdnem 9 százalékkal kisebb része, mindössze a 70,22 százaléka kerül a nyugdíjbiztosítási alapba, miközben jelentősen nő az egészségbiztosítási-, valamint a foglalkoztatási alapba a szociális befizetésekből érkező összeg. A nyugdíjas szervezet vezetője szerint nem egyszer megtörtént már, hogy a kormány év közben is belenyúlt ezekbe a kasszákba, amit azért tehet meg, mert már régen nincs önálló nyugdíjbiztosítási alap. Amit papíron még annak neveznek, az valójában már csak a költségvetés 26. fejezete, ami semmiben nem különbözik a honvédelem vagy az igazságszolgáltatás kiadásainak és bevételeinek terveitől, ez is csak egy tervezési „segédlet”.

Az országos egyesület elnöke egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány fű alatt idén május 18-án megszüntette a nyugdíjbiztosítási alap ellenőrző testületét is, tehát végképp szabad kezet adott magának. Amikor pedig ellenzéki parlamenti képviselők segítségével megkérdezték volna a lépés indoklását, azt a választ kapták, hogy a költségvetés egészéért a kormány felel, ezért a rovatok között szabadon átcsoportosíthat, ahogy azt már tavaly is többször megtette. A benyújtott költségvetés indoklásából is kiolvasható, hogy ha év végén marad valami a nyugdíjkasszában, az véletlenül sem az idősekhez kerül majd, hanem beteszik a nagy közös pénztárcába, hogy máshol keletkezett lyukakat foltozzanak be az időseknek szánt pénzekkel.

A szociális adóként beszedett összeg nyugdíjas részének csökkenése mögött egyébként a kormány magyarázata szerint az áll, hogy a 10 százalékot meghaladó béremelések hatására nagyobb bértömeg után érkezik be járulék és adó az államkasszába, tehát a kisebb százalék is több pénzt jelent, másrészt 2018 második félévében gyakorlatilag senki nem megy nyugdíjba, és ez 15,9 milliárdos megtakarítást jelent az államnak. Bekalkulálva sok ezer idős ember halálát is, a jelenlegi létszámnál legalább 17 ezer fővel kisebb öregségi nyugdíjas tömeggel számol a kormány az év végére.

A jogszabályokat követve 2019-ben is nyugdíjprémium kifizetésére készül a kormány, hiszen 3,5 százaléknál magasabb GDP növekedés esetén ezt meg kell tennie (ha a hiánycél is teljesül). A terv 4,1 százalékos bővülés, már csak az a kérdés, hogy miért szerepel erre a céltartalékra a tavalyinál 5 milliárd forinttal kisebb összeg a költségvetésben. Az országos nyugdíjas szervezet azt kéri, a kormány építse be a prémium összegét a nyugdíjakba, mert sokaknak az a kis pénz is számít, amivel így megemelnék a havi juttatásokat.

Az ország meghatározó, nagy nyugdíjas szervezetei a jövő héten mondanak közös véleményt a jövő évi büdzsé időseket érintő fejezeteiről.

A kétharmad rosszul jár

Az idei évre 2,7 százalékos inflációt prognosztizál a kormány, ami a nyugdíjasoknak annyit jelent, jövőre ennyivel nő járandóságuk. Az országos átlagnyugdíj az idén 128 ezer forint, vagyis az idősek elvileg átlagosan 3145 forintos növekedéssel számolhatnak.

– Ugyanaz a helyzet, mint az elmúlt nyolc évben mindig: ezek a számok csak az átlag-, illetve annál magasabb nyugdíjak esetében érvényesülnek – mondta Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége (NySzSMSz) elnöke. – Az átlag alatti járandóságból élők életszínvonala viszont tovább romlik majd. Országosan ez a nyugdíjasok kétharmadára igaz, Somogyban pedig, ahol a megyei átlagnyugdíj amúgy is nyolcezer forinttal alacsonyabb a hazainál és az érintettek fele 90 ezer forintnál kevesebbet kap, nagyjából az ellátásban részesülők hetven százalékát. És persze megint úgy kommunikálják a majdani emelést, mint valami csodát, noha a 2.7 százalék az ideinél is kisebb mértékű emelést jelent.

A somogyi nyugdíjas-vezető hozzátette, évek óta jelzik a kormányzatnak, hogy ez a fajta, mindenki számára egységes, inflációkövető emelés csak a nyugdíjasok egyharmadának jó, a többiek folyamatosan szegényednek.

– Konkrét számokat teszünk le évek óta az asztalra, írtam több levelet is magának Orbán Viktornak is, de sohasem kaptam érdemi választ – folytatta Stikel János. – Minden egyes jelzésünkre válaszként megkaptuk a törvény szövegét. Pedig nem bonyolult, amit kérünk: minden nyugdíjasnak azonos összeggel emelkedjen a járandósága, vagyis az országos átlagnyugdíjra jutó emelést kapja meg mindenki forintosítva. Erre viszont annyi a reakció, hogy a nyugdíjaknak tükrözniük kell az aktív évek alatt befizetett járulék nagyságát, illetve a társadalmi státuszt. Ami azért fals, mert nyugdíjba-vonuláskor az induló összeg éppen ezt teszi. Az infláció viszont mindenkinek ugyanannyi, a havi ötvenezerből élőnek éppúgy, mint annak, aki 250 ezret kap. Utóbbinak az emelés összegszerűen mégis sokkal magasabb.

Az NySzSMSz elnöke megjegyezte, a legrosszabb a kistelepülésen élő hajdani termelőszövetkezeti dolgozók helyzete, akik nagyon alacsony nyugdíjjal kezdték inaktív éveiket, s az inflációkövető emelés sokszor csak alig ezer forintot jelent számukra.

– A minisztériumból nem látszik, de egy komoly társadalmi réteg rohamosan szegényedik, s mindennapos megélhetési gondokkal küzd – állította Stikel János. – Nekik, ahogyan az átlag alatti nyugdíjból élőknek a nyugdíjprémium is csak amolyan nesze semmi, fogd meg jól juttatás, hiszen egyszeri összegről beszélünk, mely nem épül be az nyugdíjalapba. Az a baj, hogy a döntéshozók nem fogják fel, milyen nagy a probléma, ráadásul a fizetések rohamos emelkedésével egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között. Cseppet sem mellékesen, a bérkiáramlás növeli az inflációt, s ennek megint csak a szépkorúak a vesztesei. Meg kellene változtatni a törvényt, s a nyugdíjemelést az infláció feletti 2-2,5 százalékban meghatározni. Ez már érezhető lenne az életszínvonalnál is – ha már annyira dübörög a gazdaság, ahogyan állítják, bele kell, hogy férjen.



Szerző
2018.06.27 13:00