Máshol elismert munka, nálunk elszegényedés az otthonápolás

Hatmilliárd forintra lenne szükség a költségvetésből, hogy az otthonápolás elismert foglalkoztatási forma legyen és a több mint tízezer, gyermekét, hozzátartozóját otthon ápoló, főleg egyedülálló anya megkapja a megélhetéshez szükséges minimálbért. A kormány hárít, az ellenzék felsorakozott a javaslat mögé.

Parlament elé vonultak a több tízezer, beteg hozzátartozóikat otthon ápoló szülőt képviselő civilek, akik azt kérik a tisztelt házban a költségvetést tárgyaló képviselőket, hogy ismerjék el a betegápolást munkának és legalább a minimálbért kapják meg azok, akik napi 24 órás szolgálatban dolgoznak súlyosan beteg hozzátartozójuk mellett.

A civilek – a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély, Csoport az SNI-s Gyermekekért (CSEVE) és az aHang – úgy látja: jelenleg ha egy családban sérült gyerek születik, az gyakorlatilag egyet jelent a család elszegényedésével. A demonstráción a parlament elé a betonra ragasztották fel a gyermekeiket, szülőiket ápolók hozzászólásait, egyéni történeteit.

„Tíz évig voltam otthon ápoló, havi 28 ezer forinttal. Senkit sem érdekelt, hogy a gyerek speciális havi étele ennek legalább a háromszorosa” – írták a demonstrálók Kossuth tér kövére.

Egy másik transzparensen az állt: „Súlyosan, halmozottan sérült lányomat gondozom 28 éve. Egyetlen napra sem tudtam kikapcsolódni ez idő alatt. Ha beteg voltam, akkor is elláttam, mert egyedül vagyok vele. Tehát nincs szabadság, táppénz és még arra sem futja, hogy olyan kezeléseket felvehessünk, amik esetleg az életminőségén javíthatna...most csak vegetálunk” .

15 éve, napi 24 órában

A demonstráción részt vett Farkas Krisztina, aki 15 éve neveli a halmozottan sérült gyermekét Ágostont. Mint elmesélte: a kisfiú korán, 31 hétre született meg, majd a szülés közben és utána olyan sérüléseket szenvedett el, hogy tolószékhez kötött lett, 24 órás ápolást igényel.

A tragédia után szétesett a család, az édesanya, Farkas Krisztina teljesen magára maradt a fia ápolásával. A korábban gyógymasszőrként dolgozó hölgy kénytelen volt feladni korábbi munkáját és gyakorlatilag minden idejét beteg fiával tölti. Mint mondja: ő még a szerencsésebb, mivel mindig akadt olyan rokona, ismerőse, aki segített rajtuk. Azonban ha ők nem lettek volna, úgy csak az állami támogatásból nem élnének meg. Ráadásul a pár ezer forintos segélyt is sokszor megalázó, embertelen procedúra során kapják csak meg.

Ő egyszer folyamodott segélyért, ám az ügyintézés légköre olyan volt, hogy ott helyben pánikrohamot kapott, majd úgy döntött: inkább árkot ás, minthogy még egyszer az államhoz folyamodjon segélyért.

Máshol munkának tekintik

Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! közhasznú egyesület vezetője mondja: jelenleg Magyarországon 45 ezren ápolják a hozzátartozójukat, közülük 12 ezren napi 24 órában vannak együtt a sérült vagy beteg családtagjukkal. Jelenleg a legmagasabb kiemelt ápolási díj összege 50 800 forint, azonban azok a szülők, akik otthonápolást végeznek azok többnyire nem tudnak munkát vállalni. Így több száz háztartásban 100 ezer forint alatti összegből élnek meg úgy, hogy közben egy sérült gyerek ellátása jelentős többletköltségekkel jár.

A 2011-ben, eredetileg a központi idegrendszeri sérülést szenvedett gyerekek képviseletére alapított civil egyesületet 2013 óta próbálja elérni, hogy a magyar törvényhozók legalább a minimálbért megadják a hozzátartozójukat otthon ápolóknak. Ebből a magyar döntéshozóknál annyit tudtak elérni, hogy utóbbi években 5 százalékkal emelték az ápolási díjat, ami a legmagasabb kategóriában is kőkemény 2000 forintot jelent.

Úgy, hogy közben az környező országokban úgyszólván mindenütt nagyságrendekkel jobb az otthonápoló szülők, hozzátartozók helyzete, gyakorlatilag még Romániában is sokkal gondoskodóbb az állam a beteg hozzátartozókat gondozókkal mint Magyarországon.

A civilek közleménye szerint tavaly Csehországban a kiemelt ápolási díj 180 ezer forintnak megfelelő összeg havonta, Horvátországban 445 euró (140 ezer forint). Szlovákiában az otthoni ápolók bére 435 euró (138 ezer) forint körüli összeg, de rövidesen a fogyatékkal élő emberek további 300 euró családi pótlékot kapnak. Romániában ápoló asszisztensnek hívják, aki otthonápolást végez, idén 130 ezer forintnak megfelelő lejt kapnak az ilyen hozzátartozók és ez az összeg jövőre is nőni fog.

Hatmilliárd forint kellene

Ráadásul nem lenne egy egetverő tétel a költségvetés számára, hogy az otthonápoló szülők legalább a minimálbért megkapják. A Költségvetési Felelősségi Intézet számításai szerint évi 6 milliárd forintból megoldható lenne a kiemelt ápolási díjban részesülők helyzetének rendezése.

A civilek tavaly és idén is több száz levelet küldtek elsősorban a kormánypárti képviselőknek. Mint megtudtuk: legtöbbször a képviselők szavakban ugyan támogatták a kéréseiket, de semmi konkrétumot nem ígértek az ügyben. Az idén viszont volt egy meglepő válaszlevél is: mint Csordás Anett elmesélte: Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár „illetékesség hiányára” hivatkozva tovább küldte a levelüket.

Az idén egy petíciót is indítottak az ügyben, amelyet több mint 16 ezren írtak alá. A petíciót a szocialista Kórozs Lajos vitte be a Parlamentbe és adta át a kormánypárti képviselőknek.

A demonstráción megjelentek az ellenzék pártjai, így az MSZP, a DK, a LMP és a Jobbik képviselői is leszögezték, hogy támogatják az otthonápolást végző civilek céljait és külön-külön is törvénymódosító javaslatokat nyújtanak be az ügyben a költségvetési törvényhez, illetve csatlakozni fognak az ehhez kapcsolódó közös bizottsági módosító javaslathoz.

A Fidesztől senkit sem láttunk a Parlament előtt, de az aHang egyesülethez eljuttatott fotók tanúsága szerint Varga Mihály pénzügyminiszter és Németh Szilárd, a Fidesz képviselői biztosan megkapták demonstrálók követelését: ismerjék el munkaként az otthoni ápolást és adjanak érte tisztességes bért! Varga pénzügyminiszterként már korábban megkapta az érintett szülők kéréseit, és a többi tárca vezetője is hozzá mint illetékes személyhez irányította a petíció íróit.