Ausztriára vár, hogy megoldja, ami eddig senkinek nem sikerült

Publikálás dátuma
2018.07.01 18:07
Sebastian Kurz osztrák kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Bojko Boriszov bolgár kormányfő
Fotó: AFP/ Barbara Gindl
Bulgáriától Ausztria vette át vasárnap az Európai Unió féléves rotációban betöltött elnökségi feladatait. Nem lesz egyszerű dolguk, legalább három kérdésben is komoly nézeteltéréseket kell elsimítani.
Az osztrákok 1998 és 2006 után immár harmadik alkalommal látják el a soros elnöki teendőket. Minden féléves elnökségnek van egy hivatalos jelszava, és az osztrákok most a „Védelmező Európa” mottót választották - utalva részben az unió külső határainak a megvédésére, mint előtérbe került prioritásra. A soros elnökség intézménye érzékelhetően veszített a súlyából, amikor bevezették, hogy a tagállami külügyminiszterek tanácskozásain nem az elnökséget adó ország diplomáciájának irányítója, hanem a mindenkori kül- és biztonságpolitikai főképviselő elnököl. A többi szakminiszter egyeztetéseit, vitáit azonban továbbra is a soros elnökség szervezi és moderálja, igyekszik feloldani a nézeteltéréseket, előmozdítani a kompromisszumos megegyezést, vagyis a soros elnökségnek érdemi szerepe van az unió életében. Az osztrák elnökségre – amennyire az most előre látható - három fő kérdéskörben várnak nehéz feladatok. Kezelni kell a migráció ügyét, előre kell lépni a 2021-27-es uniós költségvetési ciklus pénzügyi kereteit kijelölő megállapodás irányába, valamint gondoskodni kell arról, hogy a lehető legsimábban történjen meg jövőre Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, vagyis a brexit. Mindhárom témában nagyon mélyek az ellentétek.  A migrációt illetően a minapi brüsszeli EU-csúcson sikerült olyan kompromisszumos szöveget elfogadtatni, ami rövid távon kielégítheti mind az európai megoldást kereső németeket és franciákat, mind a bevándorlók beengedésétől elzárkózó visegrádiakat, mind pedig azokat az olaszokat, akik azt mondják, hogy torkig vannak a migránsáradattal és az európai partnerek szolidaritásának a hiányával. Az viszont az osztrák elnökségre vár, hogy irányítsa azt a munkát, amelynek nyomán megkezdhetik majd tevékenységüket a migránsok, illetve menedékkérők szűrésére hivatott létesítmények.  A költségvetés és a brexit problémaköre két külön téma ugyan, de van egy közös eredője is: a nettó befizető britek távozásával csökken a közös uniós költségvetésből szétosztható pénz, és azok az országok, amelyek eddig is többet fizettek be a közösbe, mint amennyit aztán különböző támogatások formájában kaptak onnan – és ilyen tagország Ausztria is -, hallani sem akarnak arról, hogy pótolják az előálló hiányt.  Ráadásul a keleti „új” tagországokat sokan már nem tekintik annyira újnak, hogy indokolt legyen erőteljes felzárkóztatási támogatásuk – különösen akkor nem, ha a kapott pénz jelentős részét elnyeli a korrupció feneketlen zsákja, a kedvezményezett tagország pedig ezek után még meg is tagadja a migrációs kérdésben tőle elvárt szolidaritást, illetve csúfot űz az európai emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia értékeiből. A mostani osztrák kormány, amelynek fél esztendőn át el kell látnia a soros elnökség teendőit, politikai összetételét illetően nem tartozik a következetesen Európa-barát táborba. A jobbközép Néppárt mellett benn van a kormányban a Szabadságpárt is, amelynek a minősítése – az időszakok, illetve a minősítők függvényében – változó ugyan, de elég egyértelműen az „euroszkeptikustól” az „Európa-ellenesig”, illetve a „nemzeti jobboldalitól” a „szélsőjobboldali” minősítésig terjed.  Ez az ellentmondásos arcél szerencsés esetben akár az EU javára is fordítható akkor, ha az elnökségnek „bizalmi minimumot” kell ébresztenie egyfelől Európa barátai, másfelől például a mostani római kormány között, illetve ha hidat kell építenie a régi és az új tagországok között. Ám erre a szerepre csak akkor nyílik érdemi lehetőség, ha Sebastian Kurz kancellár erős kézzel kordában tartja a szabadságpártiakat.  Az osztrák EU-elnökség a számok tükrében a tervek szerint mintegy háromszáz ausztriai rendezvényt jelent, ebből 13 „informális” miniszteri ülést tartanak az országban. Az „informális” az EU gyakorlatában vajmi keveset jelent, az ilyen tanácskozás alig marad el a Brüsszelben tartandó „hivatalos” ülések fontosságától. Hivatalos formába öntött határozatokat ugyan nem hoznak, de a kötetlen jellegű találkozón elhangzott szó csaknem ugyanúgy kötelez, mint amit írásba foglaltak. A pillanatnyilag érvényes naptár szerint a tagországi vezetők ausztriai kötetlen csúcstalálkozóját szeptember 20-án tartják, történetesen nem Bécsben, hanem Salzburgban.  
2018.07.01 18:07

Izrael mentette ki Szíriából a fehér sisakos életmentőket

Publikálás dátuma
2018.07.22 08:59
Fehér sisakosok egy korábbi, 2016-os képen a lázadók ellenőrizte Duma városában
Fotó: AFP/ Sameer Al-Doumy
A hét éve dúló polgárháború emblematikus hősei a fehér sisakot viselő polgári védelmisek, akik közül sokan áldozták életüket a mentés során. Nyolcszázan most megmenekültek.
A szíriai polgári védelem körülbelül nyolcszáz tagját, illetve családtagjaikat evakuálta a polgárháború dúlta ország délnyugati részéről az izraeli hadsereg, hogy megmentse őket az orosz csapatok által támogatott damaszkuszi kormányerők támadásától. Az izraeli közlemény szerint a fehér sisakosok közvetlen életveszélyben voltak, ezért az Egyesült Államok és több európai állam kérésére egy meg nem nevezett szomszédos országba vitték őket.  A jordániai hivatalos hírügynökség közleménye szerint a polgári védelem tagjai a királyságban vannak, egyelőre zárt területen, innen helyezik át őket hamarosan nyugati országokba, Nagy-Britanniába, Németországba és Kanadába.  A Szíriai Polgári Védelem fehér sisakjukról ismertté vált tagjai folyamatosan dolgoznak a lázadók által megszállt, a kormányerők és az orosz légierő által támadott térségekben is a civilek mentésén – gyakran a saját életüket kockáztatva. A damaszkuszi kormányhoz hű csapatok nagy offenzívát indítottak Quneitra tartomány visszafoglalására, ahonnan péntektől megkezdték 140 ezer civilt evakuálását az ENSZ kérésére megnyitott humanitárius folyosón keresztül. 
2018.07.22 08:59

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23