A dajkákat is bevetik a terroristák ellen

Lejárt a határidő, ameddig az iskoláknak és óvodának be kellett nyújtani saját terrorellenes akciótervüket.

Életemben nem láttam még ennél nagyobb marhaságot – foglalta össze keresetlen egyszerűséggel az egyik fővárosi általános iskola igazgatója, hogy mit gondol arról, hogy az akkor még Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a választási kampány felfutásakor, az év elején kötelezővé tette minden iskolának, óvodának, hogy Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) írjon arra az esetre, ha terrortámadás vagy más vészhelyzet miatt rendkívüli állapotot kellene bevezetni. Az óvodáknak és oktatási intézményeknek június utolsó napjáig, azaz szombatig kell elküldeni az elkészített programot a megadott minisztériumi címre.

Mint az már az év elején kiderült, az intézményvezetők legfontosabb feladata egy ilyen helyzetben az, hogy temérdek jelentés legyártásával felvegyék a harcot a fokozódó nemzetközi terrorveszély jelentette fenyegetéssel. Az iskolaigazgatóknak és óvodavezetőknek féltucat jelentést kell adni a feletteseiknek, köztük morbid mód előzetes becslést is közölni kell a várható veszteségek, így az esetleges halottak számáról. - "Szinte látom, hogy beérkezik 3-4 ezer ilyen írás, és a minisztériumban ezeket elkezdik elolvasgatni” - jegyezte meg epésen az említett intézményvezető. Szerinte valójában az várható, hogy a kutya sem olvas majd bele a tervekbe.

Megírni viszont nagyon is meg kellett az óvodák, iskoláknak. Sőt, hogy az intézményvezetők ne tudják elszabotálni a feladatot egy néhány oldalas, rövid útmutatóval, a minisztérium még az év elején egy részletes, 34 pontos mintanyomtatványt is szétküldött, amit alapul kellett venniük a saját tervük elkészítésekor. Nyugodtan megírhatta volna minden tankerületre a Klebelsberg Központ, ha már van, nem nekünk kellett volna ezzel vacakolni - fakadt ki egy másik fővárosi intézményvezető, akinek nagyjából 30 órát vette el a munkaidejéből a humántárca által mindenütt csupa nagybetűkkel emlegetett HIT lekörmölése.

A minisztérium ugyanis, mintha direkt ki akart volna tolni az intézményvezetőkkel, a mintanyomtatvány anyagát kép formátumban küldte át, vagyis a vezetőknek, vagy segítőjüknek először az egész anyagot be kellett gépelni, hogy aztán ki tudják tölteni a pontokat. Egy dél-dunántúli iskola igazgatója szerint a dokumentum megformázása olyan slendrián volt, hogy náluk informatikából biztos megbukott volna a készítője. A táblázatokban a megadott hely vagy kicsi volt, vagy indokolatlanul bőséges, újra kellett formázni az egészet, s csak ez után kezdődhetett a kitöltés, már akinek ment. - "Az átlagos vezetőnek, mint amilyen én is vagyok, fogalma sem volt, hová, mit kell beírni" - mondta az igazgató, A biztonsági zsargont nem ismerő, hadtápirodán soha nem szolgált tanárok vakarhatták a fejüket, hogy mit kellene érteniük például a terv által megkövetelt "meghagyási lista" alatt.

A minisztériumi terv azt is megköveteli, hogy mindennek külön felelőse legyen az intézményben. - Mi adatvédelmi okokból nem írtunk bele egyetlen nevet sem, hanem csak foglalkozást, munkakört vagy beosztást. Miután több területen nincs szakképesített dolgozónk, nagyjából hasra ütve határoztuk meg a feladatokat - mondták el egy vidéki iskolában. Terrorcselekmény idején például jobb híján majd az egyik dajka felel az informatikai rendszer védelméért.

A megkérdezett intézményvezetők elmondták: a terjengős, súlyos szervezeti ábrákkal megtűzdelt minisztériumi alkotásban alig néhány olyan új elem szerepelt, ami nem volt benne a tankerületek már régóta meglévő tűz- és katasztrófavédelmi cselekvési terveiben. A mintadokumentum az intézményvezetők szerint egy 34 oldalas bürokratikus szövegömleny és közhelygyűjtemény, ám alig van benne valóban használható, praktikus részlet. - „Nehezen tudom elképzelni, hogy vészhelyzetben bárki ezekből a papírokból dolgozik majd" - hallottuk egy nyugat-Dunántúli iskolaigazgatótól.

A minisztériumi íróasztal mögött kiagyalt akciótervben szerepel, hogy az intézményvezetőknek külön kollégát kell kijelölni, aki vészhelyzet idején takarót, vizet "vételez", ám azt sem az ötlet év eleji megjelenésekor, sem azóta nem mondta el az Emmi, hogy a tanárok honnan vegyék meg ezeket és pláne, hogy miből.

A terv másik gyöngyszeme, hogy vész idején kötelező lesz figyelni a közmédia adásait, hogy időben értesüljenek a kormány fontos iránymutatásairól.- Szerintem a tankerületünkben egyetlen iskolának sincs televízió előfizetése - vont vállat az egyik igazgató- nincs rá pénzünk. Ahogy náluk hétvégi portásra sem telik. Így hiába születtek most parádés akciótervek, ha netán hétvégén alakul ki vészhelyzet, garantáltan nem lesz, aki kulccsal a kezében kinyissa az épületet. - Elmúlt az idő, amikor a fideszes intézményvezetők vagy tanárok megvédték a kormányzati ötleteket, ma már inkább nem szólnak semmit - mondta az egyik igazgató. A tantestületek korábbi években harsányan kormánypárti tanárai most is mélyen hallgatnak az ügyről.