Csak kivándorlást hozott az EU-tagság láthatatlan öt éve

Publikálás dátuma
2018.07.02 21:14
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Brüsszelben
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Horvátország öt évvel ezelőtt csatlakozott az EU-hoz , ám kiugró változások egyelőre nem tapasztalhatóak az ország életében.
Észrevétlenül telt el Zágrábban az uniós csatlakozás 5. évfordulója. Nem csoda, hiszen bizonyos tekintetben a megélhetés nehezebb, mint 2013. július 1. előtt volt, ez azonban nem az EU szigora, hanem a zágrábi kormányok sorozatos rossz döntései miatt alakult így.
Az EU-nál akkoriban csekély volt a lelkesedés, hogy 28 tagúra bővült a közösség.  Brüsszelnek a súlyos adósságcsapdába került államok, Görögország, Portugália és Írország megmentésén kellett munkálkodnia, s komoly válságjelek jelentkeztek Olaszország és Spanyolország esetében is. Ekkor még az sem látszott biztosnak, sikerül-e egyáltalán egybetartani az euróövezetet. A német média sem a horvátok csatlakozásainak esetleges előnyeiről írt, hanem úgy értékelte a bővítést, hogy az Unió egy újabb bizonytalan jövőjű országot vesz fel tagjai sorába.
Hurráoptimizmus azért Zágrábot sem jellemezte. Sok horvát úgy vélte, már régen fel kellett volna venni az országot az európai közösségbe. Sokan nehezen emésztették meg, hogy e tekintetben olyan alacsonyabb életszínvonalú államok is megelőzték őket, mint Románia vagy Bulgária – emlékeztet a Deutsche Welle. Mások attól tartottak, hogy a horvát gazdaság nem lesz kellőképpen versenyképes az Unióban, akkortájt a munkanélküliség elérte a 20 százalékot. Ha egy horvátot manapság arról kérdeznek, milyen előnyei származtak az uniós csatlakozásból, sok konkrétumot nem tudna felhozni. Esetleg annyit, hogy az uniós munkaerőpiac megnyitásával könnyebben találnak munkát külföldön. Ez azonban egyben nagy hátrány is, hiszen a fiatal, szakképzett munkaerő tömegesen hagyja el az államot. Elsősorban Ausztriában és Németországban találnak munkát. Mindezek következtében azonban a horvátországi népesség folyamatosan öregszik, bizonyos szektorokban egyre égetőbb munkaerőhiány alakul ki, ráadásul a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget. Becslések szerint manapság naponta 180 ember int búcsút a szülőhazájának. 
Bár a csatlakozástól a horvátok azt remélték, visszaszorul a korrupció, Zágráb e tekintetben sem tud előrelépést felmutatni. Olyannyira, hogy a Transparency International listáján az ország egy pontot még veszített is, és a világ 180 államából a nem éppen előkelő 58. helyen szerénykedik, ami az egyik leggyengébb eredmény az uniós tagországok közül. Azért sem lehet sikersztorinak nevezni a horvátok csatlakozását, mert Zágráb egy igen kényes időszakban vált az európai család tagjává. Az Unió egyik válságból esik a másikba. Akkoriban a pénzügyi krízis megoldása jelentett súlyos gondot a brüsszeli döntéshozók számára, most pedig a menekültválság osztja meg az EU-t, ebből pedig Horvátország sem vonhatta ki magát. 
A csatlakozásakor a horvát állam azt remélte, hidat képezhet a balkáni és a nyugati államok között. Ebből a hídépítő szerepből azonban semmi sem valósult meg, éppen ellenkezőleg. Erről azonban nem az EU tehet, hanem a mindenkori horvát kormány, amely nem stabilizáló erőként lép fel a Balkánon. Zágráb szüntelenül vitázik Szlovéniával a tengeri határvonalról a Pirani-öbölnél. Boszniát hídépítéssel provokálja a Peljesac-félszigetnél. Arról nem is szólva, mennyire feszült a horvát-szerb viszony. A térségben tehát az EU törekvései ellenére nem lett stabilabb a helyzet, ez azonban nemcsak Horvátország, hanem szomszédainak hibája is. A napokban Szlovénia bejelentette, kerítést építhet a horvát határra, ami aligha járul hozzá a két állam közötti viszony javulásához. Ugyanakkor az is tény, Horvátország csatlakozása nem jelentett súlyos károkat az EU-nak, s ez fordítva is igaz. Ám még hosszú éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a horvátok megállapítsák: jól jártak az uniós integrációval.

Szlovénia megnyitotta a munkaerőpiacot

 Szlovénia július 1-jétől megnyitotta munkaerőpiacát a horvát munkavállalók számára - írta a helyi sajtó hétfőn. Ettől az évtől Hollandia és Nagy Britannia is beengedi munkaerőpiacára a horvát állampolgárokat, egyedül Ausztria döntött arról márciusban, hogy még két évig érvényben tartja számukra a munkavállalás korlátozását. A horvát sajtó szerint más körülmények között ezt sikerként könyvelhetné el Zágráb, de a demográfiai megújulás és az elvándorlás szempontjából mégsem számít győzelemnek.

2018.07.02 21:14
Frissítve: 2018.07.02 21:16

Izrael mentette ki Szíriából a fehér sisakos életmentőket

Publikálás dátuma
2018.07.22 08:59
Fehér sisakosok egy korábbi, 2016-os képen a lázadók ellenőrizte Duma városában
Fotó: AFP/ Sameer Al-Doumy
A hét éve dúló polgárháború emblematikus hősei a fehér sisakot viselő polgári védelmisek, akik közül sokan áldozták életüket a mentés során. Nyolcszázan most megmenekültek.
A szíriai polgári védelem körülbelül nyolcszáz tagját, illetve családtagjaikat evakuálta a polgárháború dúlta ország délnyugati részéről az izraeli hadsereg, hogy megmentse őket az orosz csapatok által támogatott damaszkuszi kormányerők támadásától. Az izraeli közlemény szerint a fehér sisakosok közvetlen életveszélyben voltak, ezért az Egyesült Államok és több európai állam kérésére egy meg nem nevezett szomszédos országba vitték őket.  A jordániai hivatalos hírügynökség közleménye szerint a polgári védelem tagjai a királyságban vannak, egyelőre zárt területen, innen helyezik át őket hamarosan nyugati országokba, Nagy-Britanniába, Németországba és Kanadába.  A Szíriai Polgári Védelem fehér sisakjukról ismertté vált tagjai folyamatosan dolgoznak a lázadók által megszállt, a kormányerők és az orosz légierő által támadott térségekben is a civilek mentésén – gyakran a saját életüket kockáztatva. A damaszkuszi kormányhoz hű csapatok nagy offenzívát indítottak Quneitra tartomány visszafoglalására, ahonnan péntektől megkezdték 140 ezer civilt evakuálását az ENSZ kérésére megnyitott humanitárius folyosón keresztül. 
2018.07.22 08:59

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23