Merkelt temetik, az új határoktól félnek a fideszesek

Publikálás dátuma
2018.07.02 18:31
Orbán Viktor és Angela Merkel a múlt csütörtöki EU-csúcson
Fotó: AFP/ Ludovic Marin
Nem látják a Fideszes és kormányzati illetékesek, hogyan működhet majd a gyakorlatban az a menekültügyi rendszer, aminek az alapjait a múlt heti uniós csúcson tették le. Merkel politikai jövőjére nem sokan fogadnának.
– Merkel most már minden erejével igyekszik jobbra manőverezni, hogy túlélje ezt a helyzetet politikailag, de ekkora fordulatot nem nagyon tudtak eddig véghezvinni – értékelte a Fidesz egyik külügyes szakpolitikusa a múlt heti uniós csúcson történteket. A csütörtöki ülésen ugyanis végképp lekerült a napirendről a korábban elsősorban Németország és néhány skandináv állam által szorgalmazott menekültkvóták ügye, és arról is döntöttek, hogy zárt táborokban helyezik el az Európába tartó menekülteket.
Igaz, azt még senki sem tudja, hogy ezek a táborok hol lesznek majd, a tervek szerint erre önkéntes alapon lehetne jelentkezni akár az EU-n belül, akár azon kívül. Mindenki az utóbbiban reménykedik titokban, bár Líbia és Tunézia kormánya már jelezte, hogy ők pénzért sem lesznek hajlandók ilyen tábor létesítésére. A már idézett kormánypárti képviselő szerint ugyanakkor a Balkánon lehetnek olyan államok, amelyek majd az uniós integrációjuk felgyorsításában reménykedve hajlandók lesznek egy ilyen tábor megnyitására. - Úgyis lesz egy-két baloldali kormány majd, amelyik ideológiai okokból bevállalja a menekültek elhelyezését - fogalmazott.
Láthatóan zavart okozott a DPA német hírügynökség híre is, miszerint a csúcson Angela Merkel megállapodott 14 másik tagállam vezetőjével (Lengyelország, Csehország, Belgium, Észtország, Finnország, Luxemburg, Litvánia, Lettország, Hollandia, Portugália, Svédország, Csehország, Dánia és Magyarország) arról, hogy a náluk regisztrált, de azóta Németországba távozott menekülteket visszafogadják. Több érintett részéről hamar cáfolták a megállapodás hírét, így a magyar kormány is. Egy magyar kormányzati illetékes érthetetlennek nevezte a DPA hírét, mert a 14 tagállam között több olyan van – Svédország, Luxemburg például – ahonnan aligha mentek menekültek tömegesen Németországba.
Angela Merkel kapcsolatban - akinek politikai túlélése vagy éppen bukása most komoly hatással lehet az uniós menekültpolitikára is kormányzati forrásaink azt hangsúlyozták, hogy inkább a német kancellár bukására számítanak. Horst Seehofer váratlan három napos ultimátuma azonban okozott egy kis zavart, erre ugyanis senki nem számított, így a német belpolitikai válság kimenetelére sem nagyon akart senki tippelni. – Ez azért azt jelzi, a CSU nagyon be akar keményíteni, ha netán bevezetik a német-osztrák határon a határellenőrzést, az akár dominó hatást is elindíthat és ez pedig akár a teljes schengeni-rendszer végét jelentheti – mondta a már idézett Fideszes képviselő.
Egy kormánytag is úgy vélekedett, hiába az egyértelmű gazdasági előnyök, a hangulat most közél áll a hisztérikushoz, így lehet, hogy néhány kormányfő elveszíti a fejét és bevezeti a határellenőrzéseket egyoldalúan.
Attól persze nem kell tartani, hogy a migránsozás és sorosozás alábbhagy az uniós csúcs után, hiába mondhatunk már végleg búcsút a kvótáknak és hiába mondta azt Orbán Viktor a csúcs után, hogy „véglegesen eldőlt, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország”, a retorikai csapásirány most az lesz, hogy „még mindig milliók akarnak Európába jönni”, így nem nyugodhatunk meg. Egyebek mellett erről beszélt Halázs János Fidesz-képviselő is, amikor egy huszáros kormánypárti interpelláció keretében megkérdezte Dömötör Csaba államtitkárt, mit tesz a kormány az ország megvédéséért. Mindenki megnyugodhat: bár Dömötör Csaba is elismerte, hogy a menekültkérdés továbbra is súlyos ügy, a kormány mindent meg fog tenni.
2018.07.02 18:31

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45