forint;

2018-07-03 08:54:28

Nincs megállás: tartósan 330 forint az euró

A laza monetáris politika nem használt a forintnak, ráadásul nő a 340-es árfolyamra spekulálók száma. Az MNB helyett a kereskedelmi bankok emelhetnek kamatot.

A hét kérdése Magyarországon minden bizonnyal az lesz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akar-e, tud-e tenni valamit a tartósan 330 forint feletti euróárfolyam ellen. A dolgok mostani állása szerint ilyen szándék nincs a jegybank háza táján. Egyre egyértelműbb, hogy az MNB csak akkor fog lépni, ha az infláció növekedése miatt kénytelen lesz cselekedni. Már csak azért is szükséges lenne a forint megvédése, mert két régiós, saját valutát használó országban, Csehországban és Lengyelországban általában alacsonyabb mértékékű az infláció, és ott nem zárkóznak el mereven a kamatemeléstől, a szigorítástól, szemben a Matolcsy György által vezetett MNB-vel.

Az a döntés, hogy a jegybank elnöke nem hajlandó elmenni az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésére, annak a jele, hogy Matolcsy György nem ismerte fel a mesterségesen lazán tartott monetáris politika negatív hatását. A forint eközben hétfőn ismét történelmi küszöböt lépett át, kora délután egy euróért 330,5 forintot adtak a devizapiacon.

Eközben az elemzők próbálják előrejelezni, hogyan tovább. Az Alapblogon az egyik legjelentősebb értékpapírkereskedő cég, a Hold elnök-vezérigazgatója, Szabó László arra figyelmeztetett:

Matolcsy György arra hivatkozik, hogy a forint gyengülésének külföldi okai vannak, ezt cáfolni látszik, hogy egyre erőteljesebb a nemzetközi elégedetlenség a magyar monetáris politika iránt, aminek az egyre növekvő bizalmatlanság a csalhatatlan jele. Ezt bizonyítja, hogy napról napra nő a forint ellen spekulálók száma, akik csak úgy jutnak majd nyereséghez, ha a forint vesszőfutása egy ideig még eltart. Ők már a 340 forintos euró árfolyamra fogadnak.

A hazai bankok mindenesetre nem tétlenkednek, ha az MNB nem emel kamatot, akkor ők megteszik. A Világgazdaság információi szerint hazai hitelkamatok már elszakadtak a 0,9 százalékos alapkamattól, mint bázistól. A Takarék Kereskedelmi Bank (volt FHB) például a 10 éves kölcsönének teljes hiteldíj-mutatóját (thm) 5,40 százalékról 6,09 százalékra emelte. A Budapest Banknál az ötéves hitelének thm-je 4,77 százalékról 5,17 százalékra nőtt. A bankok egyre nagyobb mértékben igyekszenek rábeszélni az ügyfeleiket arra, hogy fix kamatozású hitelt vegyenek fel. Az itt felsoroltak mind ilyenek, viszont a piaci (változó) kamatok nem változtak. Ezek is a monetáris politika zavarát tükrözik. Ilyesmi a makrogazdasági gondokkal küzdőkre jellemző (Argentína, Törökország, Venezuela). Magyarország nem tartozik ebbe a csoportban.