Tízezrek tüntettek a bírák nyugdíjazása ellen Lengyelországban

Publikálás dátuma
2018.07.04 09:25
Varsói tüntetés kedd este, a bírók kényszernyugdíjazása ellen.
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Egyre nagyobb botrány bontakozik ki Lengyelországban amiatt, hogy a bírósági reform értelmében szerdától nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróság 65 év feletti tagjait.
Az intézkedés taláros testület 73 tagja közül 27-et érint, 16-an azonban az alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat.
Kedden este több ezren tiltakoztak a bírák kikényszerített menesztése, köztük Varsóban, Gdanskban, Krakkóban, Lódzban, Katowicében és Wroclawban. Az igazságszolgáltatás függetlenségét követelték. „Szabad bíróságokat!", „Le a diktatúrával!" – hangoztatták. Szerdára további megmozdulásokat hirdettek meg, s a Nobel-békedíjas, Lech Walesa, Szolidaritás mozgalom egykori vezetője is jelezte részvételét.
„Ha a mostani uralkodó csoport megtámadja a legfelsőbb bíróságot, akkor Varsóba megyek. Elég abból, hogy tönkreteszik Lengyelországot"
– írta Facebook oldalán. Késznek mutatkozott arra, hogy hozzájáruljon a mostani „balsors" okozójának elmozdítására. Jaroslaw Kaczynskire, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökére utalt.
A legfelsőbb bíróság elnöke, Malgorzata Gersdorf jelezte, nem engedelmeskedik az Európai Bizottság által vitatott bírósági reform rendelkezésének, és nem megy nyugdíjba. Utalt arra, hogy az alkotmány szerint hivatali ideje 2020-ban jár le. Andrzej Duda elnök azonban felszólítja őt a távozásra. Az államfő egyértelmű szándékait jelzi, hogy kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Az elnök szóvivője, Pawel Mucha állítása szerint már a legfelsőbb bíróságról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény van hatályban.
Gersdorf azonban diákok előtt elmondta, hivatali idejét „brutális körülmények között" szakították meg függetlenül attól, hogy erről az alkotmány egyértelműen rendelkezik.
„A jogállamiság súlyos válságáról beszélhetünk, s arról, hogy a vezetés nem tartja tiszteletben az alkotmányt"
– fejtette ki. Gersdorf később a parlamenti alsóházban, bemutatva az általa vezetett intézményről szóló évi jelentést, úgy értelmezte a helyzetet: az ő státusza a Dudával folytatott beszélgetést követően nem változott, megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart. „Holnap még munkába jövök, ezt követően szabadságra szeretnék menni" - közölte.

A törvény célja nyilvánvalóan az volt, hogy a tömeges nyugdíjazások révén felszabadult legfelsőbb bírósági helyekre a nacionalista konzervatív PiS a saját embereit nevezze ki.

A párt azonban azzal érvel, hogy az igazságszolgáltatás még a kommunista éra hagyatéka.
Iwulski kinevezése meglehetősen sajátos, hiszen ő is túl van a nyugdíjkorhatáron. Az elnöki szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy ő hivatali idejének meghosszabbítását indítványozta. Az Európai Bizottság hétfőn indított kötelezettségszegési eljárást a legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt. Egyúttal az igazságügyi reform nyomán a 7-es cikkel szerinti eljárást is kezdeményezte. Ha ezt a folyamatot sikerülne végigvinni, akkor Varsótól elvehetnék uniós szavazati jogát.
Szerző
2018.07.04 09:25
Frissítve: 2018.07.04 09:39

Verekedett az államfő biztonsági embere

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:06

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Csaknem negyed évvel a történtek után árasztotta el a francia sajtót egy botrány híre.  Eszerint a május elsejei párizsi tüntetésen az államfő egyik biztonsági embere tettleg bántalmazott egy tiltakozót. A Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Alexandre Benalla, az Élysée-palota helyettes kabinetfőnöke, a köztársasági elnök közeli munkatársa, nagy erővel vert egy tüntetőt a demonstráció közben. Utóbb rekonstruálták pontosan a történteket. A kora este folyamán tűnt fel egy rendőrségi sisakot viselő férfi, aki előbb gumilövedékkel rálőtt egy tőle éppen néhány méterre lévő fiatal lányra. Utána a nyakánál fogva a földre tepert egy férfit, ütötte, verte, ahol érte. Minthogy azonban láthatóan attól tartott, hogy fölismerik, ezért rögtön futásnak is eredt, igyekezett eltűnni a kamerák elől. Aggodalma indokolt volt, minthogy se rendőr, se biztonsági ember nem volt, viszont közeli munkatársa az államfőnek. Csak a beavatottak ismerik, irodája van az elnöki palotában, ám létezéséről eddig kevesen tudtak. A Le Monde hírének minden sorát megerősítette a csütörtöki Le Figaro is. A további részletek fölfedték aztán, hogy Benalla már a korábbi szocialista kormányzat idején is a politikai körök közelébe került, vezető férfiak és asszonyok „oltalmazójaként”. Hollande elnöksége alatt Macron egy ideig gazdasági miniszter volt, és Benalla már akkor körülötte is serénykedett, ugyancsak biztonsági feladattal. Az internet értesülései szerint Benallát még tegnap berendelték, és elismerte a terhére rótt cselekedeteket. A történtek idején Macron éppen Ausztráliában volt, és ott tájékoztatták a részletekről. Utasítására verekedő munkatársát néhány napig figyelték. Két hétre fel is függesztették a munkából. Az Élysée-palota csütörtökön kora délután közölte, hogy Benallát azonnal eltávolították az államfő környezetéből. Továbbra is az Elysée-palotában dolgozik, de már nem vesz részt az elnöki látogatások biztosításának szervezésében, hanem más munkakörbe került.  
2018.07.19 20:06
Frissítve: 2018.07.19 20:10

Trump alig várja, hogy újra találkozzon Putyinnal

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:37
Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki kézfogása. Trump már egy újabb találkozóban reménykedik
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az amerikai elnöknek már most hiányzik orosz kollégája társasága, hiszen annyi megbeszélni valójuk lenne Ukrajnáról, a terrorizmusról és az atomfegyverekről. Eközben még el sem ült az előző találkozó miatti botrány.
Trump ezt követően leszögezte, „türelmetlenül” várja a második találkozót Vlagyimir Putyinnal, hogy megkezdhesse mindannak valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek. Mint fogalmazott, konkrétan "a terrorizmust, Izrael biztonságát, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a kereskedelmet, Ukrajnát, a Közel-Keletet, Észak-Koreát és még sok mindent". Hozátette: „sokféle válasz van ezekre, némelyikük könnyű, némelyikük nehéz, de mindegyikük megoldható”.   
Az amerikai sajtó munkatársai a Twitter-bejegyzés közzététele után azonnal keresték a Fehér Házat, megerősítendő vagy cáfolandó egy újabb találkozó előkészítését, ám az elnöki hivatal egyelőre nem kívánt reagálni a bejegyzésben megfogalmazottakra. 
Az sem volt éppen szerencsés megjegyzés Donald Trump részéről, hogy – bár bízik az orosz manipulációra figyelmeztető amerikai szolgálatokban – Putyin nagyon meggyőzően állította, hogy nem történt beavatkozás, és ő hisz neki. a Népszavának nyilatkozó szakértő, Sz. Bíró Zoltán szerint a találkozó nagyban erősítette az orosz államfő pozícióját, úgy, hogy Putyin gyakorlatilag semmit sem ígért az amerikai félnek, 
2018.07.19 17:37