Ezért okoz hízást az inzulinrezisztencia

Publikálás dátuma
2018.07.11 14:14
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Az inzulinrezisztencia gyakran csak azért derül ki, mert a beteg hiába tartja be a szabályokat, képtelen a fogyásra - mondta dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.
Az inzulinrezisztencia az életmóddal erősen összefüggő állapot, amelynek kialakulásában nagy szerepe van a helytelen táplálkozásnak és a mozgáshiánynak. Éppen ezért az inzulinrezisztensek nagy része már alapból kisebb-nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik, akár zsigeri, azaz a szervek körül lerakódott zsír formájában. IR esetén azért még nehezebb a fogyás, mert nemcsak rizikófaktora, de következménye is a zsírraktárak felhalmozódása. Megfelelő kezeléssel nemcsak az vércukor és az inzulin szintje normalizálódik, de javul a beteg közérzete és a súlyvesztés is beindul.

Miért is okoz hízást az IR?

Az IR esetén a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben, amelynek fő feladata a glükóz sejtekbe való beépítése lenne. Azonban a rezisztencia hatására a szervezet úgy érzékeli, több inzulinra van szükség, így a hasnyálmirigy a kelleténél több inzulint bocsát ki. Az inzulin azonban az egyetlen olyan hormon, amely a zsírtartalékok felépítését végzi, és gondoskodik arról, hogy a zsír a raktárakban is maradjon. Ez az oka annak, hogy túl sok inzulin hatására egyre több zsírréteg halmozódik fel. Természetesen ennek ellenkezője is igaz, vagyis inzulin hiányában testsúlycsökkenés tapasztalható, ez történik 1-es típusú cukorbetegség esetén.

Hogyan lehet mégis fogyni?

„Azért IR esetén is lehetséges a fogyás, ám ehhez a betegnek is komoly erőfeszítéseket kell tenni. Elengedhetetlen az inzulin normál tartományba való visszaszorítása, amelyet életmódterápiával és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel lehet elérni. Ez előbbi dietetikus által meghatározott, személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást jelent” - mondta dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája. Ha ezek nem vezetnek eredményre, illetve ha túl nagy mértékű a zavar, akkor gyógyszeres kezelés lehet indokolt. Ezek hatására elkerülhető a 2-es típusú cukorbetegség is.
2018.07.11 14:14
Frissítve: 2018.07.11 14:14

Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A pollenek miatt fokozódhatnak az ekcémás tünetek, ám megfelelő kezeléssel az ekcéma jól kezelhető, tünetmentessé tehető – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár).

Hidratálás

 Az atópiás ekcéma egyik fő tünete a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és ne alkalmazzunk irritáló mosakodó krémeket. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intoleranciája is van (pl. igazolt laktózérzékenység, hisztaminintolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek megfelelő étrendet kell tartani. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
2018.07.18 14:14
Frissítve: 2018.07.18 14:14