Brüsszel;menekültek;

2018-07-06 10:39:42

Nem menekült-, hanem politikai krízis

Az európai uniós tagállamok régi javaslatok felfrissítésével próbálkoznak, mert képtelenek egyezségre jutni az európai menekültügyi rendszer átfogó reformjáról — állítja Lucas Rasche kutató, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának munkatársa.

Szerinte a múlt heti EU-csúcsnak az illegális migráció feltartóztatását célzó elhatározásai túl általánosak. A külső határok megerősítéséről szóló döntések pedig azt a legkisebb közös nevezőt jelentik, amiről a huszonnyolcak még meg tudnak állapodni.

Bár az EU országaiban elbírált menekültkérelmek száma tavaly a felére csökkent 2015-höz képest, továbbra is a migrációs válsággal való riogatás uralja a politikai közbeszédet. Sokak szerint Európában nem menekült-, hanem politikai krízis van, amit a bevándorlók nyakába varrnak.

“Nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető Európában, aki hatékonyabb határőrizetet sürget. Ebben egyetért Magyarországgal Olaszország és Németország is” — válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy a magyar miniszterelnök győzelmének tekinthetők-e a csúcstalálkozó döntései. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már 2015-ben megállapodtak az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) a megerősítéséről. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában kezdeményezte a Frontex létszámának emelését, valamint a határok védelmére fordított kiadások jelentős növelését. “A Frontex állományát a tagállamok töltik fel, és a legtöbbjük elég lassan teljesíti a vállalását. A határvédelem megszilárdítása egyáltalán nem problémamentes” — magyarázta a kutató.

Az uniós csúcs úgy döntött, hogy a tengerből kimentett migránsok menedékkérelmét az Európa partmenti országaiban felállítandó zárt menekülttáborokban bírálnák el. “Az úgynevezett ellenőrzött központok létrehozása azt jelentené, hogy a menedékkérőket gyakorlatilag bezárják. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, és biztosítsák a menekültstátuszhoz való jogukat! Másrészt ezeknek a táboroknak csak akkor van értelme, ha az EU-ban működik az áthelyezések rendszere. Ha valaki kedvező elbírálást kap a menekültkérelmére, akkor el kell dönteni, hogy hol fogadják be” — figyelmeztetett Rasche.

Szerinte hasonló aggályok merülnek fel az Európán kívüli menekülttáborok létesítésével kapcsolatban is. Ha a menedékkérők azt fogják látni, hogy áttelepítés útján nincs esélyük Európába jutni, akkor el fogják kerülni ezeket az Észak-Afrikában felállítani remélt állomásokat. Még nem akadt ország, amelyik vállalkozna a létrehozásukra.

A menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezéséről is rendelkező dublini rendelet reformjáról két éve nem tudnak megállapodni az EU28-ak, mindenekelőtt a visegrádi országok ellenkezése miatt. A kutató szerint emiatt jó esély van rá, hogy a dublini reformról szóló kompromisszum végül önkéntes hozzájárulásokon fog alapulni. "Jelenleg nem látok igyekezetet sem az EU, sem a tagországok részéről, hogy a visegrádi országok ellenére döntsenek. Azok az államok, amelyek nem hajlandók menekültek befogadására, pénzügyi, technikai, személyi hozzájárulással válthatnák ki ezt. A csúcson Angela Merkel német kancellár kétoldalú megállapodásokat kezdeményezett a másutt regisztrált, de Németországba érkezett menedékkérők visszaküldéséről. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a dublini reformról holtpontra jutott tárgyalásokat. De hosszabb távon szükség lesz az összes tagország egyetértését övező európai megoldásra” — fogalmazott Lucas Rasche.