Nem menekült-, hanem politikai krízis

Publikálás dátuma
2018.07.06 10:39

Fotó: Shutterstock/
Az európai uniós tagállamok régi javaslatok felfrissítésével próbálkoznak, mert képtelenek egyezségre jutni az európai menekültügyi rendszer átfogó reformjáról — állítja Lucas Rasche kutató, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának munkatársa.
Szerinte a múlt heti EU-csúcsnak az illegális migráció feltartóztatását célzó elhatározásai túl általánosak. A külső határok megerősítéséről szóló döntések pedig azt a legkisebb közös nevezőt jelentik, amiről a huszonnyolcak még meg tudnak állapodni. Bár az EU országaiban elbírált menekültkérelmek száma tavaly a felére csökkent 2015-höz képest, továbbra is a migrációs válsággal való riogatás uralja a politikai közbeszédet. Sokak szerint Európában nem menekült-, hanem politikai krízis van, amit a bevándorlók nyakába varrnak. “Nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető Európában, aki hatékonyabb határőrizetet sürget. Ebben egyetért Magyarországgal Olaszország és Németország is” — válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy a magyar miniszterelnök győzelmének tekinthetők-e a csúcstalálkozó döntései. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már 2015-ben megállapodtak az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) a megerősítéséről. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában kezdeményezte a Frontex létszámának emelését, valamint a határok védelmére fordított kiadások jelentős növelését. “A Frontex állományát a tagállamok töltik fel, és a legtöbbjük elég lassan teljesíti a vállalását. A határvédelem megszilárdítása egyáltalán nem problémamentes” — magyarázta a kutató. Az uniós csúcs úgy döntött, hogy a tengerből kimentett migránsok menedékkérelmét az Európa partmenti országaiban felállítandó zárt menekülttáborokban bírálnák el. “Az úgynevezett ellenőrzött központok létrehozása azt jelentené, hogy a menedékkérőket gyakorlatilag bezárják. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, és biztosítsák a menekültstátuszhoz való jogukat! Másrészt ezeknek a táboroknak csak akkor van értelme, ha az EU-ban működik az áthelyezések rendszere. Ha valaki kedvező elbírálást kap a menekültkérelmére, akkor el kell dönteni, hogy hol fogadják be” — figyelmeztetett Rasche.

Szerinte hasonló aggályok merülnek fel az Európán kívüli menekülttáborok létesítésével kapcsolatban is. Ha a menedékkérők azt fogják látni, hogy áttelepítés útján nincs esélyük Európába jutni, akkor el fogják kerülni ezeket az Észak-Afrikában felállítani remélt állomásokat. Még nem akadt ország, amelyik vállalkozna a létrehozásukra. A menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezéséről is rendelkező dublini rendelet reformjáról két éve nem tudnak megállapodni az EU28-ak, mindenekelőtt a visegrádi országok ellenkezése miatt. A kutató szerint emiatt jó esély van rá, hogy a dublini reformról szóló kompromisszum végül önkéntes hozzájárulásokon fog alapulni. "Jelenleg nem látok igyekezetet sem az EU, sem a tagországok részéről, hogy a visegrádi országok ellenére döntsenek. Azok az államok, amelyek nem hajlandók menekültek befogadására, pénzügyi, technikai, személyi hozzájárulással válthatnák ki ezt. A csúcson Angela Merkel német kancellár kétoldalú megállapodásokat kezdeményezett a másutt regisztrált, de Németországba érkezett menedékkérők visszaküldéséről. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a dublini reformról holtpontra jutott tárgyalásokat. De hosszabb távon szükség lesz az összes tagország egyetértését övező európai megoldásra” — fogalmazott Lucas Rasche.
2018.07.06 10:39

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45