Simicska kapitulációja után átrendeződik a médiapiac

Publikálás dátuma
2018.07.06 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sok a kérdőjel még a nagy visszavonulás bejelentése után, nem tudni például, hogy a megegyezésnek része-e az Index. Vannak ugyanakkor közvetett hatások is: például hetilappá alakulhat a Mandiner, vagy profilt válthat a Blikk – tudta meg a Népszava.
Egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a HírTv munkatársai arról, mi lesz a hírcsatorna sorsa azt követően, hogy Nyerges Zsolt tulajdonába került. A vállalkozó szerdán jelentette be, hogy Simicska Lajos minden gazdasági-, és médiaérdekeltségét megvásárolja. A szolnoki üzletember - aki egykor Simicska Lajos egyik legfontosabb partnere volt, de állítólag sosem szakította meg kapcsolatait a Fidesszel sem - az ügylet bejelentése előtti napon többször kereste Vörös Józsefet, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc egyik legbizalmasabb emberét. Ez arra utal, egyeztetés folyt Orbán Viktor környezete és Nyerges Zsolt között a Simicska-portfólió megvételéről.
Arról a 444.hu írt először, hogy Nyerges Zsolt csak átmeneti tulajdonos lesz, a cégcsoport és a média hamarosan Mészáros Lőrincnél landol, de az információt egy kormányzati forrás lapunknak is megerősítette. (Arról, hogy a mezőgazdasági-, építőipari-, és egyéb érdekeltségek mely Mészáros-cégekhez kerülhetnek át és hogyan, lásd keretes írásunkat.)   A médiát illetően ugyanakkor számos nyitott kérdés van még. Egyrészt az, hogy egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó HírTv-nek lesz-e helye a volt felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb médiabirodalmában. Arról lapunk számolt be elsőként, hogy Mészároshoz kerülhet a jelenleg Andy Vajna tulajdonában álló TV2, a Spíler TV és a többi kábelcsatorna, a Bors című bulvárlap, a Kisalföld valamint a Délmagyarország is. A médiapiacot tekintve a Fideszt a legjobban a Publimont nevű közterületi reklámcég érdekli, mert ha a cég kormányközelbe kerülne, akkor a plakátkampányokat nem kellene más társaságokhoz vinni. Sok a kérdőjel ugyanakkor az Index körül is, volt olyan, aki szerint ez már nem Simicska Lajos érdekeltsége és így a mostani ügylet sincs hatással a hírportálra – ezt nyilatkozta kérdésünkre Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány elnöke is –, egy kormányzati forrásunk ugyanakkor határozottan állította, hogy „az Index is az értékesített portfólió része”.

Közvetett hatások

Információink szerint  más változások is bekövetkezhetnek még a médiapiacon. Az egyik, hogy „a Nemzeti Együttműködés Lapjaként” hetilapot indíthat a jelenleg online formában működő Mandiner. A 2017. június 1.-től Tombor András tulajdonába került Mandiner az 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés című hetilap utódja, bár a szerkesztőség alapítóiból mára sokan távoztak. Úgy tudjuk, már egy üzleti terv is készült a hetilap indítására, ugyanakkor a Mandiner környezetéből csak annyit mondtak lapunknak – nem cáfolva az üzleti terv létezését – hogy „a szerkesztőségben régi szándék egy minőségi hetilap életre hívása, de formális döntés erről még nem született”. Ha a piacra lépne, a Mandiner értelemszerűen a Heti Válasz olvasóit célozhatná meg, bár ugyanerre a piacra hajt a Magyar Hang is, amit a Magyar Nemzet egykori munkatársai készítenek. Érdekes változás köszönthet be a legnagyobb bulvárlap, a Blikk esetében is. A Ringier Axel Springer kiadó tulajdonában álló napilap jelenleg nem folytat direkt politizálást, bár inkább tekinthető kormánykritikusnak. Egy, a kiadó belügyeire rálátó forrásunk szerint a cégvezetés most azt tervezi, a Blikk határozottabb hangot üt meg a jövőben a kormánnyal szemben és a direkt politikai témák is megjelenhetnek a politikusi fizetéseken és hasonlókon túl, sőt, nem kizárt egy saját oknyomozó csapat felállítása sem. Érdekes módon emögött inkább üzleti megfontolások állhatnak: Ringier Axel Springer tulajdonolta Aktuality.sk szlovák hírportál (itt dolgozott a februárban menyasszonyával együtt meggyilkolt Ján Kuciák újságíró is) ugyanis azután vált egyre sikeresebbé a piacon és szerzett egyre több olvasót, hogy kritikusabbá vált a Fico-kormánnyal szemben és direkt politikai cikkeket, oknyomozó írásokat kezdett közölni. Persze nyilván nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az Axel Springer tulajdonolta Die Welt Orbán Viktor egyik legnagyobb német kritikusa. Nem érinti viszont az átalakulás az RTL Klubot, bár korábban arról is volt szó, hogy a Fidesz szívesen látná, ha a legnépszerűbb magyar csatorna tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport távozását az országból. A Bertelsmann vezetői magával Angela Merkellel ápolnak szoros kapcsolatot, és most – amikor a Die Welt információi szerint Orbán Viktor újra szövetségest keres inkább a német kancellár személyében ahhoz, hogy az uniós költségvetést a V4-ek érdekeinek megfelelően írják át – a magyar kormánynak nem érdeke egy ilyen konfliktust generálni.

Vállalatfelvásárlással egyenes út a tőzsdére?

Ha igazak azok a G7 internetes honlap által közölt - meg nem erősített - hírek, hogy Nyerges Zsolt nagyvállalkozó azért vásárolta meg Simicska Lajos - mintegy 50 milliárd forintos eszközértékű - portfólióját, hogy az Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozónak, Orbán Viktor közeli barátjának adja át, akkor több forgatókönyv létezhet arra, hogy mi is lesz a mintegy 60 elemből álló vagyontömeg továbbértékesítésének sorsa. Abból érdemes kiindulni, hogy a portfólió 2010 óta - a G7 számításai szerint - 60 milliárdot hozott Simicska Lajosnak, akkor értékes vagyontömegről beszélhetünk. Valószínűnek látszik, hogy Simicska Lajos nem kívánt közvetlen kapcsolatba lépni Orbán Viktorral, sőt Mészáros Lőrinccel sem, viszont erre a szerepkörre Nyerges Zsoltot alkalmasnak vélte, mert mindkét oldallal kiegyensúlyozott a kapcsolata. Feltehetően - az egyébként szintén vagyonos Nyerges ekkora tőkét nem tudott megmozdítani, hitelt, pedig nem kívánt felvenni. Ezért Mészáros Lőrinc fizetheti ki a vételárat Nyerges Zsolt közreműködésével Simicskának. A portfólió agrár-, a média-, az építőipari és a reklámcégekből áll. Most az a kérdés, hogy hogyan szedhetik szét esetleg Mészárosék a Simicska-portfóliót. A Mészáros-érdekeltsége közül a legrégebbi, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., amely 2017 decemberében jelentett be tőkeemelést, de a közelmúltban, a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával ezt a folyamatot lezártnak vette. A Konzum Nyrt. elsősorban turisztikai befektetésekre fókuszál, ezért nem valószínű, hogy a Simicska portfólióból idekerül vagyonelem. Ennél esélyesebb lehet a másik tőzsdén jegyzett Mészáros cég, az Opus Global. Ennek ugyanis kiterjedt médiaportfóliója van, Idetartozik a Mediaworks Hungary Zrt., amelyet a csoport tagja az Opimus Press Zrt. vásárolt fel. Több, mint 90 médiamárkával bír - 17 regionális napilappal, a Világgazdasággal és a Nemzeti Sporttal - van jelen a média piacon. Napilapnyomdája és terjesztőcége is van. Az egyes vagyonelemekhez vállalatfelvásárlásával jutott hozzá. Ha a Simicska-portfólió médiaelemeivel is így tesz, akkor ehhez feltehetően hitelt vesznek fel, és ezzel a társaság tőkéjét megemelik. A társaság - a többi között - így határozta meg a célját: „újabb piacokat megcélzó megoldások megvalósítása.” Ugyancsak kész a vállalatfelvásárlásra a harmadik Mészároshoz kötődő tőzsdei cég a 2009 végén megalakított Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. befektetési társaság. A prognózisok szerint a hazai irodaház piac egyre meghatározóbb szereplője lesz. Megfogalmazásuk szerint tevékenységük során olyan réspiaci szegmensekre koncentrál, melyekben alacsonyan árazott, ám nagy hozamtermeléssel kecsegtető eszközök szerezhetők meg, és tarthatók fenn közép- illetve hosszútávon, befektetési céllal. 

2018.07.06 07:30
Frissítve: 2018.07.06 10:38

Hamarosan tömegek kapnak résznyugdíjat vagy azt se

Publikálás dátuma
2018.07.16 20:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.
– A jövő évi költségvetés, vagy a konvergencia program is azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nem tér el a 2010 óta folytatott gyakorlattól, koherens szociálpolitikát folytat. Ez akár dicséret is lehetne, de a Magyar Tudomány júniusi számában megjelent "Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája" című tanulmánya vagy a Kiss Dianával a nyugdíjrendszerünkről írt bővebb angol nyelvű cikke messze nem elismerő. Minek szól a kritika?  – Tavaly jelent meg Ferge Zsuzsa kötete a rendszerváltás óta működő kormányok szociálpolitikájáról és ennek is az az egyik következtetése, hogy a szocialista-liberális kormányoknak nem volt egységes szociálpolitikájuk. Többnyire szociáldemokrata programokkal kezdtek, amit azután neoliberális megszorítások követtek. Ezzel szemben a Fidesz társadalompolitikája következetes maradt a nyolc év alatt, csak éppen szembe megy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk. Egy másik fontos sajátossága az Orbán-kormányoknak, hogy szemben elődeikkel, durva megszorítással kezdtek, aztán valamelyest lazítottak a ciklusok vége felé.  – Miben?  – Vegyük a munkanélküli ellátórendszer reformját. Míg a Gyurcsány-érában minimálbért kaptak a közmunkások, addig a Fidesz bevezette a közmunkás minimálbért, ami a korábbinak mindössze a 60 százaléka lett. Ráadásul, hogy sok embert pörgessen bele a rendszerbe, jelentős részüket részállású közmunkásként „foglalkoztatta” 2010-2011-ben. Mindez elképesztő jövedelem-zuhanást jelentett sok százezer embernél a válság idején, ami a szegénység drasztikus növekedéséhez vezetett 2012-re. Ehhez képest 2013-14-re a Fidesz-kormány már hosszabb távra és teljes munkaidőben foglalkoztatta az embereket közmunkában és a létszámot is megemelte. Ez a 2011-es állapothoz képest mindenképpen javított a munkanélküliek helyzetén. – Mindeközben nem teljesítette a szociálpolitikának azt az alapvető funkcióját, hogy segítse a társadalmi különbségek kiegyenlítését.  – A szociálpolitika minden területén egységes elveket követett a második és a harmadik Orbán-kormány: munka alapú társadalomról beszélnek. Azt erősítik tovább, akinek bejelentett, stabil munkaviszonya van, akinek sikerült megkapaszkodni a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb és ezt nem tudta elérni, azt szisztematikusan tovább gyengítik. Mindez tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének általánosan elfogadott szociálpolitikai elvével, amit az unió lelkének is nevezett Európai Szociális Modell is megkövetel. Fontos látni, hogy az EU azért is támogatja a leszakadók munkaerőpiaci integrációját, mert ez vezet a fenntartható gazdasági növekedéshez.
– Miért megy ezzel szembe a Fidesz?  – A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.  – A politika ezzel eltolja magától a felelősséget.  – Persze, az egyén felelősségét hangsúlyozza, az államnak ebben a logikában az a dolga, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kimaradókat „megnevelje”, munkára fogja. Ennek egyik eszköze, hogy 9-ről 3 hónapra csökkentették a munkanélküli járadék időtartamát, ilyen rövid járadékos idő sehol nincs a fejlett világban. Lefaragták a segély összegét, felülvizsgálták a rokkantnyugdíjakat, hogy az egyéneket a legális munkaerőpiacra kényszerítsék. Ez a gondolkodásmód épp a válság közepén hagyta figyelmen kívül a gazdasági folyamatok egyéni sorsokra mért hatását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a közmunkaprogram már említett kiterjesztése, miközben a kontrollt és a „nevelést” szolgálta, komoly támogatás volt azoknak, akiknek a készségei és képzettsége alacsony szinten vannak.  – Mi következik most, amikor drasztikusan visszaszorítják a közmunkát?  – Számomra is megdöbbentő, hogy most, amikor a költségvetés ezt már lehetővé tenné, nem kezdtek bele ennek a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó rétegnek a tényleges munkaerőpiaci integrációjába, sőt a középfokú és felsőfokú oktatás szűkítésével, a közoktatás átalakításával azt érjük el, hogy újratermelődjön ez a réteg. Az ország egy nagy lehetőséget vesztegetett el, hiszen az EU erre a célra tényleg nagyon komoly forrásokat biztosított volna. Lengyelország ezt a lehetőséget jól kihasználta a kisvállalkozások fejlesztésén, valamint az oktatás és a felnőttképzés modernizációján keresztül.  – Amikor a Fidesz a választási kampányban egy szót sem szólt a nyugdíjrendszer átalakításáról, sejteni lehetett, hogy nem lesz rugalmasabb a világ legmerevebb nyugdíjrendszere.   – Meglepett, hogy a szociális ígérgetésbe nem ment bele a kormány, vagyis biztosak voltak benne, hogy ilyen irányú változtatás nélkül is megnyerik a választást. Ez be is jött nekik. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését például sokan valószínűsítették, de nem nyúltak hozzá. Az Erzsébet utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.  – Pedig abban, hogy rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell lehetővé tenni, teljes az egyetértés a szakértők és a nyugdíjasszervezetek között.  – Minden fejlett ország nyugdíjrendszere valamelyest rugalmas: ha lemondasz a nyugdíjad egy részéről, akkor elengednek nyugdíjba hamarabb, úgy, hogy az állam se járjon rosszul. És fordítva, dolgozhatsz tovább a magasabb nyugdíj reményében. A magyar nyugdíjrendszer ezzel szemben teljesen merev és ez se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó.
– Differenciált nyugdíjemelésre volna szükség, amit az összes nyugdíjas szervezet és az ellenzék is követelt a kampányban?  – A magán-pillér megszüntetése autokratikus rendszerekre jellemző módon történt meg; én az „illiberális demokrácia” főpróbájának tekintem. Ugyanakkor az egységes állami felosztó-kirovó rendszerre való visszatérés megnyitotta a lehetőséget a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritási mechanizmusok erősítésére. Nem egyszeri nyugdíjemelés kellene tehát, hanem olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusok megerősítésére lenne szükség, mint például a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. Az egykulcsos szja ugyanis már önmagában a nyugdíjak (csakúgy, mint a keresetek) széthúzását eredményezi. A nők előnyben részesítése is fontos ügy: az ő nyugdíjuk az alacsonyabb bérek és a gondoskodó munka miatti szaggatottabb munkapálya miatt kisebb. Ugyanakkor a Nők 40 egy valós problémára ad egy végtelenül leegyszerűsített, a nyugdíjrendszer egésze szempontjából újabb igazságtalanságokat szülő választ. Mindeközben a Fidesz megszüntette a járulék- és nyugdíjplafont 2013-ban, ami hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.  – Az lehet az értelme, hogy a nagyon magas összegek emelik az átlagnyugdíjakat, ami elfedi a legszegényebbek nyomorát?  – A válság évtizedében a nyugdíjak nagyjából hozták a korábbi színvonalukat. A mélyszegénységben, azaz többszörös anyagi deprivációban (valamitől való megfosztottságban - a szerk.) élő idősek aránya 6 százalék körül maradt, miközben a 6 éven aluli gyereket nevelő családoknál 2008 és 2012 között 20-ról 35 százalékra ugrott. Tehát nem a nyugdíjasok voltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Azzal persze egyetértek, hogy az alacsony nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben kellene emelni. A jelennél azonban aggasztóbb a jövő: fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelyiknek a munkapályája nagyobbik része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. Így egyre többen kapnak majd résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel, nem látok erre vonatkozó stratégiát. – Egy cinikus választ láttunk: a szülőtartás hangsúlyozását. Várható más lépés is?  – Nem gondolom, hogy a 21. században a szülőtartás lenne a megoldás a nyugdíjrendszer problémáira. Ugyanakkor szerintem nem várható alapvető változás a nyugdíjrendszerben. Ennél komolyabb szociális feszültségekre sem feltétlenül reagált az Orbán-kormány az utóbbi nyolc évben.  – Fenntartható így a magyar nyugdíjrendszer? A rokkantakkal, vagy, ahogy most nevezzük, megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos szolidaritást, ami 1928 óta jellemezte a magyar nyugdíjrendszert, felszámolták, ugyanakkor ezzel elérték, hogy középtávon fenntartható az öregségi nyugdíjrendszer. Csakhogy részben a nyugdíjrendszerből eltávolított, „problémás” (azaz a munkaerőpiacról idő előtt kiszorult) nyugdíjasokat látjuk ma az utcákon hajléktalanként, vagy éppen nem látjuk őket, mert otthon nyomorognak. Sok személyes tragédia, kegyetlen történet van a mögött, hogy középtávon fenntarthatóvá tették gazdaságilag a nyugdíjrendszert, sőt az 2013 óta szufficites, bevételt „termel” a költségvetésnek.  – Ha visszagondol erre a beszélgetésre, másképp fogalmazott, mint tette volna egy hónapja, az Akadémia elleni kormányzati támadás előtt?   – Remélem nem. Egy évvel ezelőtt is nagyjából ugyanezeket mondtam el a nyugdíjrendszerről. – Pedig ami a kutatóintézetek körül történik, félelmet is kiválthatna az olyan szakemberekben, mint ön.   – Azt elérték, hogy rossz lett a hangulat: elkeserít bennünket a támadás az MTA és kutatóintézetei, valamint a társadalomtudósok ellen. Mégis töretlenül valljuk, hogy a tudománynak nem kell egyetértenie a kormány döntéseivel, nem ez a feladata. Mi nemzetközi standardok által meghatározott, tudományos kutatási elvek alapján végezzük a munkánkat. Ezek mentén írtam meg a Magyar Tudományban is a cikkemet és egy szavát sem változtatnám meg.  – Egy okos kormány megpróbálja a kutatások eredményeit felhasználni, kiaknázni. Van ilyen igény?  – Bár vannak ellenpéldák is, általában nem látunk nagy igényt a szakértelemre.  – Érdemes még társadalomtudománnyal foglalkozni Magyarországon? A legjobbak közt is sokan fontolgatják, hogy elhagyják az országot vagy a tudományágukat. Ez a folyamat korábban elkezdődött, de sokaknál az utolsó csepp a pohárban, ami most történik. Tragikus, de attól tartok, hogy elveszíthetünk sok értékes kutatót.

Névjegy

Szikra Dorottya szociológus, 2014 óta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa.  2016-tól az ESPAnet (European Social Policy Analysis Network) társelnöke.  Korábban  oktatott és kutatott az ELTE társadalomtudományi karán, volt vendégtanár a Közép-Európai Egyetemen és külső munkatárs a  Budapest Szakpolitiai Intézetben.    

2018.07.16 20:00
Frissítve: 2018.07.16 20:00

„Közbiztonsági érdekből” záratják be az Aurórát és a Corvin Clubot

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:43
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Auróra régóta szúrja a józsefvárosi vezetés szemét. A szórakozóhely azt közölte: ők nem kaptak hivatalos értesítést, a szokásos nyári nyitva tartás szerint üzemelnek.
Hétfőn a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását – közölte honlapján a józsefvárosi önkormányzat. Mint írják, Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalának Jegyzője még 2017. június 28-án rendelte el „a lakosság által rendszeresen és folyamatosan panaszolt Auróra 9-11. szám alatt üzemelő Auróra Kioszk és Auróra Kert bezáratását. A Kioszk esetében a nyomozó hatóság kezdeményezésére közbiztonsági érdekből, a Kert esetében pedig kereskedelmi tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó engedély hiányában.”  A Marom Klub Kft. a döntések ellen fellebbezett, ezeket azonban „a bíróság és a kormányhivatal – a Marom Klub Kft rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította”. A közlemény szerint a jegyző utasítására a hatóság hétfőn felszólította a Kft.-t, hogy az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét igazolja érvényes szerződéssel, ennek megtörténtéig pedig az üzleteket bezáratta. Amennyiben az igazolás nem történik meg, a helyeknek végleg be kell zárniuk, ha pedig új szerződést mutatnak be, az egyben új kereskedelmi bejelentést is szükségessé tesz – ebben az esetben a hatályos helyi rendeletnek megfelelően a jövőben kizárólag 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. „A bírósági végzésből kiderült, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette, mivel kérelmei beterjesztésekor nem volt jogosult eljárni. Az ügyben egyébként tekintettel a hatóság félretájékoztatására, a hivatal feljelentést tett”.
Azt is közölték, hogy az Auróra Kert vonatkozásában – Budapest Főváros Kormányhivatala jogerős döntése miatt – a kertben létesített, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló építményeket az üzemeltetőnek el kell bontania, mivel engedély nélkül építette. Amennyiben ezt nem teljesíti, hatósági intézkedésekre kerül sor. A jegyző utasítására a hatóság hétfőn elrendelte a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett, Blaha Lujza tér 1-2. Corvin Áruház IV. emeleti szintjén és az áruház tetőteraszán lévő, „Corvin Club” elnevezésű üzletének bezárását is. „A 2018. június 21-én a hajnali órákban a helyszínen végzett rendőrségi ellenőrzés következtében több személy esetében a rendőrség kábítószer birtoklása, valamint kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt bűntető eljárást folytat. Mindezekre tekintettel a rendőrség hivatkozással a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény 5-6. §-ában foglaltakra kezdeményezte a fenti üzlet ideiglenes bezárását. A jegyző a törvényben foglaltaknak megfelelően közbiztonsági érdekből az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezáratta” – olvasható a közleményben.

Az Auróra nem tud erről

Az Auróra holnaptól a szokásos nyári nyitva tartás szerint 4-től üzemel – közölte a Facebook-oldalán az Auróra, hozzátéve, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az önkormányzattól. „Önkormányzati honlapokat és sajtóhíreket nem tudunk kommentálni, mert ezeknek nincsen jogi hatása. A Józsefvárosi Sajtóiroda nem adott további tájékoztatást, a Jegyzőiroda és a Hatósági osztály pedig jelenleg nem elérhető” – írták.
2018.07.16 17:43
Frissítve: 2018.07.16 17:52