Papíron maradt a nagy e-autótöltő program

Publikálás dátuma
2018.07.06 11:55

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Idén májusig több mint háromszáz elektromos töltőállomás üzembe helyezését ígérte a kormányzat, de ennek csak töredékét adták át. Most év végére ígéri a minisztérium a hálózat bővítését.
Becslések szerint jelenleg mintegy 200 elektromosautó-töltőállomás működik az országban. Túlnyomó többségüket áramszolgáltatók, kereskedelmi, illetve idegenforgalmi cégek üzemeltetik. A kormányzati elképzelések szerint már legalább 500 ilyen berendezésnek kellene működnie, méghozzá nagyrészt állami beruházással.
A tervek szerint Budapesten 170 e-töltőt telepítenek, 60-at alakítanak ki a megyei jogú városokban, a kormányhivataloknál további 40-et helyeznének el, és ugyanennyik kerülne az idegenforgalmi központokba is. Az autópályák, egy számjegyű főutak mentén 20 villámtöltő várja majd az e-autósokat. A terv azonban egyelőre csak papíron létezik.
Idén május végéig 300-330 elektromos töltőállomásnak kellett volna költségvetési pénzből elkészülnie, legalábbis az állami tulajdonban lévő e-Mobil Elektromobilitás Nonprofit Kft. ígérete szerint. A Villanyautósok szakportál a határidő lejárta után egy héttel országos felmérést készített 180 olyan helyszínen, ahol már kiadta a telepítési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Összesen négy, már működő töltőt találtak, ebből egy Budapesten várja az elektromos gépkocsikat. A nonprofit kft. június 27-én, vagyis kis híján egy hónappal az állami cég által meghirdetett határidő lejárta után, örömmel számolt be arról, hogy a tervezett 170-ből már összesen 5 töltő üzemel. A csúszás azért is furcsa, mert az engedélyeket kiadó hivatal a Népszava megkeresésére küldött válaszában azt írta, hogy 15 cég kapott engedélyt autótöltők telepítésére, és még egy további engedélykérelem elbírálása van hátra. Ezekben az eljárásokban majd 500 töltőállomás létrehozására kértek és kaptak engedélyt a kérelmezők. A töltőállomások körülbelül 70 százalékban állami beruházásban valósulnak meg, 2 százalék az önkormányzatok által létrehozottak aránya és a maradék a magánszektor által beruházott rész. Az engedélyek átlagosan 4-6 hét alatt bírálja el a hivatal. Az állami engedélyek aránya nagyjából megfelel az ígért 300-330 töltőállomásnak. Az állam igyekezett a terhek egy részét áthárítani a magánszektorra, elsősorban a kiskereskedelmi láncokra. Egy jogszabály előírja, hogy minden 100 parkolóhelyre a tulajdonos köteles egy e-töltőt létesíteni. Egy ilyen berendezés típustól függően a szerkezettel, a telepítési és az egyéb járulékos költségekkel együtt 5-10 millió forint is lehet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már az év végét jelölte meg a 330 töltőből álló hálózat kiépítésére.
A 22 és 50 kW teljesítményű gyorstöltők országos lefedettséget adnának. A kormány tavaly az önkormányzatok számára pályázatot hirdetett ilyen berendezések létesítésére. A szaktárca adatai szerint eddig 72 önkormányzat 200 töltő megvásárlására, telepítésére összesen több mint 600 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Ez kutanként átlagosan 3 millió forint, ami legföljebb a berendezés megvásárlására elég. Így kérdéses, hogy a pályázók közül végül hányan építik meg valójában az e-töltőállomást. Akár több önkormányzat is érdeklődhetne az e-kutak iránt, de a kormány 15 ezer lakosnál húzta meg az alsó határt a pályázat benyújtásához. Holott például egy ennél kisebb népességű településre is indokolt lenne ilyen berendezés telepítése, ha az az országos hálózat szempontjából fontos helyen fekszik. Mindenesetre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, nagyjából 40-50 berendezés felállításáról lehet eddig szó, és azokat is főleg nagyvárosokban telepítik. Maga a töltőállomás kiépítése nem a legbonyolultabb része a dolognak, de az áramszolgáltatás, az üzemeltető kiválasztása pályázattal már nehezebb. A szövetség elnöke szerint nem a lélekszámot kellene nézni, hanem egy olyan országos rendszert kellene kiépíteni, amely legalább 60 kilométerenként lehetővé tenné az elektromos meghajtású gépjárművek tankolását. Az állami kutakat az állami tulajdonú kft. üzemeltetheti majd. A helyhatóságok maguk is működtethetik a töltőállomásokat, de pályázattal külső céget is megbízhatnak. Az önkormányzatok talán azért sem kapkodnak a pályázat után, mert úgy nehéz lesz vállalni a működtetést, vagy üzemeltetőt találni, hogy senki nem tud arra válaszolni: ki, hogyan és mennyiért adhatja majd az áramot a töltőállomásokon? Az ITM lapunknak küldött válasza szerint jelenleg semmilyen jogszabály nem határozza meg a tankolásért elkérhető ellenértéket.  Egyelőre azt sem tudni, mennyire kell „intelligensnek” lennie a kutaknak, de ha fizetősek lesznek, és kialakulnak az árak,  akkor valószínűleg azokat be kell kötni az adóhatóság online rendszerébe.  Ami biztos, hogy az elektromos meghajtású járművekbe üzemanyagként tankolt elektromos áram, mint üzemanyag jövedékiadó köteles.  Ez azért is érdekes, mert ágazati szakértők szerint jelenleg a hazánkban üzembe helyezett 1200-1300 elektromos meghajtású személyautó 80 százalékát a tulajdonosok, illetve üzembentartók otthon, illetve telephelyükön töltik fel.

Mol-tervek

A Mol-csoport 2016 őszén meghirdetett, 2030 Enter Tomorrow stratégiájának megfelelően a  NEXT-E projektben 222 helyszínen mintegy 252 töltőberendezésből álló elektromos töltőhálózat kiépítését tervezi. A  cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig 2020-tól áramtankolási lehetőséget teremtenének. A beruházást 19 millió eurós uniós finanszírozással épülne ki a rendszer.
A projekt keretében 222 darab, több szabványt is támogató gyors (50 kW) és 30 darab ultragyors (150–350 kW) töltőállomást telepítenének, a jó megközelíthetőség érdekében átlagosan 80 kilométeres távolságra egymástól, jellemzően az autópályák melletti MOL kutaknál.
Az olajcég ugyanakkor saját beruházásból is fejleszti elektromos töltőhálózatát, így Budapesten már négy molos e-kútnál tölthetik elektromos autóikat a fogyasztók.

2018.07.06 11:55
Frissítve: 2018.07.06 11:59

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így javaslatban törölné el a külföldi áruházakra írt a kereskedelmi törvény legkeményebb paragrafusát.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49

Mészáros cége kizárólagos tulajdonosa lesz a tiszapüspöki izocukorgyárnak

Publikálás dátuma
2018.07.17 14:24
Fotó: Népszava
Fotó: /
Maga Orbán Viktor adta át a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú üzemet, amivel az ország első üzletembere gazdagodott.
Az Opus Global Nyrt. - Mészáros Lőrinc cége - újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek - írja az MTI a Budapesti Értéktőzsdén megjelent közlemény alapján.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa Kárpáti László, a Tiszapüspöki gabona-feldolgozó és izocukor előállító üzem alapítója azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az Opus Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a Trigo Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben.
A tájékoztatás szerint a kedden bejelentett tranzakció két lépésben jön létre: a Konzum PE Magántőkealap a Trigo Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70 százalékos tulajdonossá válik, amely 70 százalékos üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az Opus Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mostani bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.

Orbán adta át Mészárosnak, áttételesen

A tiszapüspöki izocukorgyárat még tavaly októberben adta át Orbán Viktor. Mészáros Lőrinc - akit sokan Orbán strómanjának neveznek - cégein keresztül már akkor kisebbségi tulajdonosa volt az üzemnek. A társaság tulajdonának többséget akkor még az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyezték. A sajtóanyag szerint az MKB, valamint az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetőket.

2018.07.17 14:24