Jobb lesz megszokni a 320 forintos eurót

Publikálás dátuma
2018.07.06 09:45

Fotó: Shutterstock/
Bár az euró visszafordult a 330 forintos szintről, most egy darabig biztosan nem tér vissza 310-re. Az infláció emelkedni fog, a jegybank viszont jövő év közepéig nem emel kamatot.
Az utóbbi napokban fordulat történt a forintpiacon, de ez nem a hazai tényezőknek köszönhető - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Úgy vélekedett, hogy a feltörekvő piaci eladási hullám sem tart örökké, vagyis azok a külföldi befektetők, akik folyamatosan vonják ki az tőkéjüket előbb-utóbb felhagynak az ilyen tevékenységükkel. Szavait igazolni látszik az, hogy a napokkal ezelőtt még 330 felett járó euró-forint árfolyam csütörtökön már visszatért a 323-as szintre. A szakember azonban megjegyezte: az euróval szembeni, korábbi 310-315 forint közötti árfolyam helyett az új egyensúly 320 forint körül lehet – hacsak nem emeli a jegybank az alapkamatot, de Török megítélése szerint ez csak 2019 közepe után esedékes.  A Népszava kérdésére, hogy a külföldi nyaralási költségeken túl miképp hat a háztartásokra, ha a forint hosszú ideig gyengébb marad, Török Zoltán azt mondta: a folyamatosan növekvő infláció szembeötlő lesz, de ennek mértékét továbbra sem látja a bank számottevőnek. A korábbi 2,4 százalékos inflációs prognózisukat 2,6 százalékra módosították, jövőre pedig 2,8 százalékos fogyasztói árindex-emelkedést várnak. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy júniusban 3,1 százalékos infláció lehetett, és a júliusi is hasonló lehet. Ebben főleg a kőolaj áremelkedésének volt szerepe, de úgy vélik, hogy az olajár hordónként a 60-70 dolláros érték körül stabilizálódik. A GDP tekintetében idén optimistábbak a korábbinál, erre az évre 4,2 százalékos növekedést várnak az eddigi 3,8 százalék helyett (tavaly 4,0 százalékos volt a gazdasági bővülés üteme). A devizák árfolyama összefügg a gazdaságpolitikával és a várakozásokkal - fűzte hozzá Török Zoltán. A forint a régiós átlagot meghaladó gyengülése annak is köszönhető, hogy ultrarexpanzív a magyar monetáris politika, amely a különféle nem-hagyományos eszközök armadáját használja fel. Eközben a 2019-es büdzsé tervezetéből az látszik, hogy a fiskális politika óvatosabb lett. MNB is jelzést adott június 22-én arra, hogy 5-8 negyedév távlatában szigorítás jöhet Magyarországon is.    
2018.07.06 09:45

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így javaslatban törölné el a külföldi áruházakra írt a kereskedelmi törvény legkeményebb paragrafusát.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49

Mészáros cége kizárólagos tulajdonosa lesz a tiszapüspöki izocukorgyárnak

Publikálás dátuma
2018.07.17 14:24
Fotó: Népszava
Fotó: /
Maga Orbán Viktor adta át a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú üzemet, amivel az ország első üzletembere gazdagodott.
Az Opus Global Nyrt. - Mészáros Lőrinc cége - újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek - írja az MTI a Budapesti Értéktőzsdén megjelent közlemény alapján.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa Kárpáti László, a Tiszapüspöki gabona-feldolgozó és izocukor előállító üzem alapítója azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az Opus Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a Trigo Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben.
A tájékoztatás szerint a kedden bejelentett tranzakció két lépésben jön létre: a Konzum PE Magántőkealap a Trigo Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70 százalékos tulajdonossá válik, amely 70 százalékos üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az Opus Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mostani bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.

Orbán adta át Mészárosnak, áttételesen

A tiszapüspöki izocukorgyárat még tavaly októberben adta át Orbán Viktor. Mészáros Lőrinc - akit sokan Orbán strómanjának neveznek - cégein keresztül már akkor kisebbségi tulajdonosa volt az üzemnek. A társaság tulajdonának többséget akkor még az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyezték. A sajtóanyag szerint az MKB, valamint az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetőket.

2018.07.17 14:24