Erdogan bekeményít és dacol a NATO-val is

A törökök mindenképpen meg akarják venni az SZ-400-as orosz rakétavédelmi rendszert, még azon az áron is, ha nem kapja meg a legújabb amerikai vadászgépeket. Az amerikaiak megakadályoznák az üzletet, Putyin viszont bízik Erdogan elszántságában.

A török külügyminiszter közölte, Ankara nem enged. Washington viszont akár szankciókra is kész. Az amerikai szenátus úgy döntött, meg kell vizsgálni a két ország viszonyát, mielőtt a védelmi miniszter jóváhagyja az amerikai fegyverszállításokat Törökországnak. Ez azt jelenti, hogy Törökország esetleg nem kapja meg az ötödik generációs F-35A vadászrepülőgépeket. Washington azzal érvel, hogy az orosz SZ-400-as az amerikai Patriot rakétától eltérően nem integrálható a NATO légvédelmi rendszerébe. Ennek ellentmond, hogy Görögország már rendelkezik SZ-300-as orosz védelmi rendszerrel, amely részévé vált a kollektív védelemnek. A NATO főtitkára is elismerte, hogy a szövetség tagjai maguk határozzák meg, milyen fegyvereket alkalmaznak, s rendelkezhetnek saját rendszerekkel is.

A vita nem újkeletű. Törökország 2016 óta tárgyal az orosz rendszer megvételéről, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig a múlt év derekán be is jelentette, hogy aláírták az erről szóló szerződést. Azóta tartják nyomás alatt az amerikaiak Ankarát, hogy álljon el az üzlettől, ám semmit sem tudtak elérni. A TASZSZ hírügynökség idézte a török védelmi minisztert, aki már korábban visszautasította az általa zsarolásnak minősített fenyegetést. Jövő májusra elkészülhet a törököknek szánt SZ-400 és júliusban le is szállíthatják első elemeit. Ankara 2,5 milliárd dollárért négy SZ-400-as üteget vásárol, mégpedig több mint a felét hitelből.

Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország már évekkel ezelőtt azt kérte a NATO-tól, modernizálja rakétavédelmi rendszerét. Csakhogy - az ígéretek ellenére - nem kapták volna meg a Patriotokkal együtt annak technológiáját: az amerikaiak megkövetelték volna, hogy a török mérnökök ne nyúljanak bele a rendszerbe. A stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2012 és 2016 között Törökország volt az amerikai fegyverzet harmadik legnagyobb vásárlója. A FIM-92 Stinger mozgatható rakétavédelmi rendszertől a Super Cobra harci helikoptereken át a negyedik generációs F-16-os vadászrepülőgépekig rengeteg amerikai fegyvere van.sak még elszántabbá teszi. A közelmúltban aratott választási győzelme pedig nyilván tovább fokozza magabiztosságát.

Ha nem kapja meg az ötödik generációs F-35A vadászgépet, az már csak azért is érdekes lesz, mert nem kis szerepet vállalt létrehozásában. 2008 óta a Turkish Aerospace Industries társaság vett részt a vadászgép építésében. Ankara 800 millió dollárt fektetett a projektbe és 116 gépet szeretne venni.

Lemondhat-e egy ilyen üzletről Amerika? S átengedheti-e a terepet, mondjuk az orosz Szu-57-nek, amelynek megvételét Ankarában kilátásba helyezték, válaszul az amerikai szankciókra. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy az oroszok és a törökök nemcsak az SZ-400-as rakétavédelmi rendszerről tárgyalnak, hanem repülőgép vásárlásról is. A TASZSZ kommentátora szerint Törökország gazdasági ereje és tudományos-technikai bázisa lehetővé teszi azt is, hogy Ankara saját ötödik generációs gépet fejlesszen ki. Ennek a lehetőségével már 2010 óta foglalkoznak. Ebben számíthatnak a brit BAE Systems segítségére, amely részt vett az amerikai F-35 programjában is.

A vitába közvetett módon Vlagyimir Putyin is beszállt. Az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy nem olyannak ismerte meg Erdogant, mint aki enged a nyomásnak. Az ilyesmi - tette hozzá - csak még elszántabbá teszi. A közelmúltban aratott választási győzelme pedig nyilván tovább fokozza magabiztosságát.