Beperlik a hivatalt a tankönyvkiadók

Az állam a kötetek szakmai minőségének érdemi vizsgálata nélkül próbálja kiszorítani a piacról a magánkézben lévő tankönyvkiadókat, de ők nem hagynák magukat.

Összesen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó indított pert az Oktatási Hivatal (OH) ellen – köztük az ország egyik legnagyobb magánkiadója is – mert nyilvánvaló diszkriminációnak tartják, hogy az ugyanolyan kerettantervhez írt állami kiadású tankönyvek engedélyét meghosszabbították, míg a magánkiadók által szabályosan benyújtott hosszabbítási kérelmeket elutasították – értesült lapunk. A kiadók közül többen a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) is tagjai.

– Még nagyon az elején vagyunk, a nyári ítélkezési szünet, valamint a közigazgatási bíróságok nem éppen konfliktusmentes átszervezése miatt is nehezen tudható, hogy a már benyújtott keresetek tárgyalására mikor kerülhet sor, a pereskedő kiadók addig nem szeretnének a nyilvánosság elé állni. Az ügy súlyát azonban jól mutatja az egységes fellépés – nyilatkozta a Népszavának Romankovics András. A Tanosz alelnöke elmondta, számos példával tudják bizonyítani, hogy az OH nem a tankönyvek minőségére, hanem a kiadói tulajdonviszonyokra tekintettel utasította el az eredeti engedélyek meghosszabbítására való kérelmeket.

Mint korábban megírtuk: az Orbán-kormány évek óta próbálja kiszorítani a magánkiadókat a piacról, ennek egyik első lépése a tankönyvellátásról szóló törvény 2013. decemberi elfogadása volt, ami után a magánkiadóknak mindössze két munkanapjuk volt arra, hogy meghosszabbíthassák az akkor lejáró tankönyvengedélyeiket. 2014 márciusában pedig született egy rendelet, amely szerint – az uniós szabályokkal és alapjogokkal szembemenve – csak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fejleszthet tankönyveket, illetve szükség esetén az oktatásért felelős miniszter írhat ki nyilvános pályázatot – ilyenre viszont 2013 óta nem volt példa közismereti tankönyvek esetében.

A Tanosz szerint az utóbbi időben még úgy is visszautasították számos magánkiadós tankönyv engedélyének megadását, hogy az engedélyezésükhöz szükséges szempontoknak teljesen megfeleltek. Például az egyik magánkiadó által kiadott „Ábécés olvasókönyv” mind az eredeti engedély időtartama, mind a kerettantervi követelmények, mind az engedélyezési eljárás tekintetében teljes mértékben azonos paraméterekkel rendelkezik az állami kiadású „Arany ÁBÉCÉ” című olvasókönyvvel, ennek ellenére az utóbbi engedélyét megadták, a magánkiadó kérelmét viszont –eljárás lefolytatása nélkül - visszautasították.

– Ha az egyik félnek ugyanazon pedagógiai körülmények között indokolatlanul megtiltják a további részvételt a tankönyvellátásban, az nyilvánvaló diszkriminációnak minősíthető – vélekedett Romankovics András. Hangsúlyozta: ezzel nemcsak a tankönyves kisvállalkozókat sújtják, hanem főként az iskolákat és a diákokat, akik nem tudják az eddig használt és bevált tankönyvekkel folytatni a tanulást. A Tanosz alelnöke szerint a pedagógiai folytonosság ilyetén megszüntetése esetén a társadalmi-iskolai érdek is sérül, és ehhez nem fűződhet jogi érdek sem.

A Tanosz adatai szerint a magánkiadók hosszabbítási kérelmének 2018-ban történő elutasítása összességében több száz tankönyvet érint, mely már a tankönyvellátás színvonalát és ezzel az oktatás minőségét is veszélyezteti.