Megmentenek egy állami céget, bedöntik a magyar gazdaságot

Publikálás dátuma
2018.07.07 09:06

Fotó: Népszava/
Egy jól elrejtett, trükkös módosítással szabadítanák ki a felszámolási eljárásból a súlyosan eladósodott Malév Ground Handling Zrt-t. A következmények beláthatatlanok, teljesen fellazulhat a fizetési fegyelem.
Az egész magyar gazdaságot veszélyeztetheti a csődtörvény egy apró módosítása, amit trükkösen a 2019-es költségvetés megalapozó salátatörvényben rejtettek el – írja az Index. A bizottsági módosítóval becsempészett változtatás célja feltehetően az, hogy megmentsék a felszámolástól a súlyosan eladósodott Malév Ground Handling Zrt-t. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly ősszel milliárdokat pumpált a földi kiszolgáló cégbe, így rendkívül kínos lett volna, ha néhány hónappal később felszámolás alá kerülne. Már a módosítás benyújtása is trükkös: a költségvetési törvényt megalapoz, mindenféle más jogszabályt módosító törvényjavaslatba bekerült a csődtörvény egy teljesen értelmetlen változtatása, valószínűleg csak azért, hogy ehhez is lehessem módosító indítványt benyújtani. Szerdán meg is érkezett bizottsági módosítóként, tehát valódi ötletgazda nélkül: e szerint a jövőben a hitelező hozzájárulása nélkül is meg lehet szüntetni a felszámolási eljárást a felszámolás jogerős elrendelése után, amennyiben azt még nem tették közzé a cégközlönyben. A Malév Ground Handling története hosszú és szövevényes, de a lényeg, hogy az Ítélőtábla néhány hete jogerősen megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a társaság felszámolási eljárásának a megkezdését. Amint az állami cég ezt megtudta, gyorsan kifizetette a tartozását az egyik versenytársának, amely az eljárást kezdeményezte, csakhogy az nem engedte ki a felszámolási eljárásból, mert egyéb követelései is vannak az adóssal szemben. A parlament előtt lévő javaslat elfogadásával viszont megmenekülhetnek. A következmények beláthatatlanok: a módosítással megszűnne a felszámolások fenyegetése, szankciójellege, vagyis az adós még a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolását elrendelő jogerős végzést követően is elkerülheti a felszámolási eljárást, csak gyorsan igazolnia kell, hogy a követelést megfizette. A jövőben senki nem motiválná a cégeket arra, hogy a számlákat időben fizessék ki, nem maradna a törvényben visszatartó erő, mindenki hátrányos jogkövetkezmény nélkül hónapokkal elhúzhatná a számlái kifizetését.  
2018.07.07 09:06

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41