egészségügy;költségvetés;

2018-07-09 08:47:49

Jövőre is vékony lesz az egészségügy pénztárcája

A háziorvosok és a gyógyszerkassza többet remélhet jövőre, de máshol nem látszik, hogy rendbe tennék az ágazatot. Becslések szerint a biztosító 25 százalékkal fizet kevesebbet egy-egy beavatkozásért, mint az amennyibe a kórházaknak, szakrendelőknek kerül.

„Az egészségügy feltámasztásához szükséges két feltétel közül a kariztmatikus hadvezér még csak meg lenne, ám a fegyverzete igencsak hiányos” – így kommentálta Kincses Gyula szakértő a 2019-es költségvetés ágazatot érintő számait. Az egykori egészségügyi államtitkár úgy számolt, még csak gesztusként is 300 milliárd forint feletti többletnek kellene lennie a kasszában ahhoz, hogy látszódjon: a kormány priorításként kezeli választói egészségét.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett javaslatban ezzel szemben mindösszesen 101 milliárddal (egymilliárddal kevesebbel, mint az idei növekmény) jut több a területre. Ezen felül további mintegy 42 milliárd forintot terveznek az Egészséges Budapest Programra, melyből a fővárosi intézményeket modernizálását tervezik meg. Valamint további 50 milliárd juthat a budapesti és a Pest megyei szakrendelők és az egyházi kórházak megújítására. Ez utóbbi összeg külön tételként szerepelnek a költségvetésben.

Egyes szakértők szerint a költségvetés átláthatósága nem javult, a konkrét területek forrásait több helyről kell „összevadászni.” Így például a pénzügyi tárca, vagy miniszterelnöki hivatal tartalékaiból is juthat majd valami, most még nem nevesített összeg az egészségügynek. Erre utal az is, hogy miközben a főszámok között nincs forrás további béremelésre, Kásler Miklós miniszter és Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár még a költségvetési törvény zárószavazása előtt egyeztet a béremelés folytatásának korábbi ígéretéről az ágazati érdekképviseletekkel.

A papírforma szerinti 101 milliárdos többletből viszont a már eddigi ágazati béremelések fedezetére juthat, meg esetleg a kórházak adósságainak kozmetikázásra. Az újabb béremelésre, strukturális reformokra már nem.

„Azaz a 101 milliárd semmit nem jelent sem nővérbérben, sem a várakozási idők csökkentésében” – állítja Kincses Gyula, aki szerint ezzel a költségvetési tervvel a széteső egészségügy cél és jövőkép nélküli sodródására sincs gyógyszer.

Bár Kásler Miklós miniszter eddigi nyilatkozataiban az alapellátás megerősítését hangsúlyozta: a költségvetési tervezetben az alapellátók közül ismét csak a háziorvosoknak ígért újabb havi 130 ezer forintos többlet forrása van meg, a fogorvosok és a védőnők megint kimaradtak. Pedig az alapellátó fogorvosok kaptak ígéretet arra, hogy a háziorvosokhoz hasonlóan az ő finanszírozásukat is fokozatosan rendezik.

A fekvőbeteg-ellátók adóssága már most mintegy 50 milliárdra rúg, évek óta várják a kórházak és a szakrendelők az ellátási díjak korrigálását. Becslések szerint most átlagosan 25 százalékkal fizet kevesebbet az egészségbiztosító egy-egy beavatkozásért, mint az amennyibe a kórházaknak, szakrendelőknek kerül. Az eladósodás megállításának e helyzet megszüntetése volna az egyik lehetséges megoldása, csakhogy a jövő évi költségvetésben erre sem látszik a fedezet.

Szintén a miniszter tervei közt szereplő megelőző, népegészségügyi programokra sem jut több az idei 8 milliárdos keretnél.

Papírforma szerint a gyógyszertámogatásra mintegy 25 milliárddal költenének többet jövőre az idei 337 milliárdnál. Csakhogy a gyógyszerkassza eddig szinte minden évben túlcsordult, így még az is lehet, hogy a tervezett többlet már novemberre „elolvad.”

Az egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátásokra – orvosi szolgáltatásokra, gyógyszertámogatásra, táppénzre stb. – mindösszesen 2442 milliárdot szán a költségvetés, amely hiánymentes gazdálkodást ír elő az ágazatnak.