Csődvédelembe menekült az Ikarus

Publikálás dátuma
2018.07.09 20:45
Az eddig kipróbálásra leszállított járművek is okoznak „meglepetéseket”
Fotó: magyarbusz.info/
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
A jogszabály szerint a két érintett megrendelő vállalat holnap felmondhatja a szerződést és benyújthatja kötbérigényét. Lapunk információi szerint a a Volán és a BKV éppen erre készül. A határidő lejárta előtt két nappal, július 9-én, hétfőn az Ikarus Egyedi Kft. közleményt adott ki, amelyben csődvédelmet kért a fizetési nehézségei kezelése érdekében. A csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét – írták közleményükben.   A társaság arra kéri a kormányt, hogy a kft.-t minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.  A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság kormányhoz intézett kérése mögött az lehet, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen nem lehet benyújtani a kötbérigényt és a szerződés felbontását sem lehet kezdeményezni. Informátorunk szerint a kötbérfizetési kötelezettségei alól igyekszik kibújni az Ikarus Egyedi Kft. ezzel a lépéssel.  A közleményben a cég vezetése reményét fejezte ki, hogy a csődeljárás lezárásával az Ikarus Egyedi Kft. erős, folyamatosan termelni képes buszgyártó vállalattá válik. Kiemelték, hogy cégük hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal, tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte. Így az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a midi elektromos buszra, valamint a 180 darab csuklós buszra kiírt tendert 1,5, illetve 3 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatával nyerte el a második helyezett külföldi gyártókkal szemben.   A Népszavának nyilatkozó szakember ebben erősen kételkedik abban, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mértékű gyártási és tervezői kapacitás mert mint mondta, eddig összesen 20 e-buszt szállítottak le a BKV-nak, de a működésük sok kívánnivalót hagy maga után, s a határidőig leszállított 9 csuklós busz sem aratott sikert. Szinte kizárt, hogy az Ikarus Egyedi Kft. teljesítse a fennmaradó 171 busz gyártását és leszállítását – vélte a szakember, aki úgy gondolja, a tenderek megnyerésében szerepet játszhatott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára is, aki az Ikarus Egyedi Kft. meghatározó tulajdonosa, Mészáros Csaba egyik cégében korábban felügyelő bizottsági tag volt.  
2018.07.09 20:45
Frissítve: 2018.07.09 20:58

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41